203183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények öntözésére
1 HU 203 183 A 2 A) Első lépésben az öntözővíz-igényt és az öntözés idejét határozzuk meg. Ezen belül először a talaj tényleges nedvességtartalmát, illetve a nedvesség hiányát kell megállapítani. Ehhez a beöntözendő talajréteg vastagságának megfelelően, talajszintenként, de legalább 30 cm-enként, táblánként legalább három helyen megmérjük a talaj nedvességtartalmát, és a mért értékeket átlagoljuk (a számolások során általában egész számra kell kerekíteni). A nedvességméréshez célszerűen olyan talajnedvességmérőt használunk, amely a talaj nedvességtartalmát térfogat%-ban méri. A konkrét esetben 40 cm-es réteget kívánunk öntözni; a szántott rétegben 10-20 cm között 25, 28 és 29 tf% nedvességet mértünk. Az átlag 30 cm-re vonatkoztatva 27 tf%. A szántott réteg alatti rétegben 35-40 cm között a mérések átlaga 25 tf %, illetve 27 mm/10 cm. Ezután a mért nedvesség átlagait megszorozzuk szintenként a 10 cm-es talajréteggel a beöntözendő talajréteg mélységéig: 27mmx3 = 81 + 25 mm x 1 -25 106 mm a nedvességtartalom 40 cm-es mélységig. A mért talajnedvesség összegét bejelöljük az 1. ábra szerinti táblagrafikonra, és a bejelölt ponttól a szaggatott la) egyenest húzzuk a 40 cm-es mélységnek megfelelő mélységig. Innen húzzuk meg vízszintesen a szántóföldi vízkapacitás VKsz görbéjére az 1. vonalat, majd megállapítjuk a vízhiányt. Az 1. ábra szerinti táblagrafikonon egy kis kocka 1 mm vizet jelent, így az 1. vonal 22 mm-es hossza azonos a vízhiánnyal. A 40 cm-es mélységben tehát a VKsz értéke a táblagrafikonról leolvashatóan 128 mm, a mért nedvesség 106 mm, a vízhiány 22 mm. A következő teendő az öntözés időpontjának a meghatározása. Az öntözés időpontja alapvetően a növény vízigényének, a mértékadó nedvességtartalomnak, ületve a vízhiánynak a függvénye, vagyis attól függ, hogy a hasznosvíztartalom 50,60vagy 70%-ánál kívánunk-e öntözni (mértékadó nedvesség). Az öntözés időpontjának a meghatározásához az 1. ábra szerinti táblagrafikonon a vízkapacitás VKsz görbéjére vetített 1. vonallal azonos - vagyis itt 22 mm - hosszú 2 vonalat húzunk a 40 cm-es mélységben a DVjoo% görbéből kiindulva balfelé. A 2. vonal végponja mutatja meg azt, hogy a növények által felvehető nedvességtartalom - hasznosvíz-tartalom - hány százaléka van jelen a talajban. A jelen példa esetében a 2. vonal vége a DV60% és a DV70% görbék közé kerül, tehát a talajban a nedvességtartalom kb. 65%, más szóval, a vízellátottság kb. 65%-os. Amennyiben a 2. vonal végpontja 1 -2 mm-rel megközelíti a mértékadó nedvességtartalmat, az öntözést meg kell kezdeni. Ha például 65%-os vízellátottságnál kívánunk öntözni, az öntözés megkezdhető. Ha viszont a DV j 00% görbéről húzott 2. vonal nem éri el a mértékadó nedvességtartalmat, ami pl. 50%, az öntözés szükséges időpontját vagy a párologtatás figyelembevételével, vagy egy későbbi nedvességméréssel lehet becsülni. Ha az említett DV50%-nál kívánunk öntözni, a talajban még a szaggatott vízszintes 2b vonal által reprezentált 10 mm felvehető nedvesség van; ez a rendelkezésre álló nedvesség. Az öntözés akkor kezdhető meg, amikor a talajból ez a nedvesség is elfogy. Az öntözés időpontját - a nedvességmérést követően napban kifejezve (ha közben csapadék nem hull) - a talaj elpárologtatható nedvességkészletének és a napi tényleges párologtatása 70%-nak a hányadosa adja. E számításhoz segédeszközként az alábbi 2. munkalap szolgál, amely a jelen példában szereplő konkrét adatokat tartalmazza. 2. munkaláp A párologtatás számítása az öntözés időpontjának megállapításához 1. A mértékadó (beöntözendő) talajréteg vastagsága 40 cm 2. Vízellátottság (táblagrafikon) (hó, dekád) VI. 3. 65% 3. Hőmérséklet átlaga (mérés alapján) 19,6°C 4. Levegő relatív páratartalma (átlag) 63 % 5. Lehetséges párologtatás (1 grafikon) 53 mm 6. Tényleges napi párologtatás (2 grafikon) 2.6 mm 7. A napi párologtatás 70% 2 mm 8. Rendelkezésre álló nedvesség 10 mm 9. Az öntözés időpontja a nedvességmérés után (8p:7p) 5 nap Módosítás 10. Lehullott csapadék mennyisége 10 mm 11. Érvényesült csapadék mennyisége 6 mm 12. Csapadékkal növelt nedvességtartalom (8 p+11 p) 16 mm 13. Módosított öntözési időpont (12 p:7 p) 8 nap Az 1. ábra szerinti táblagrafikonból és a 3. munkalápból kitünően 40 cm mélységben jelenleg 65%-os a vízellátottság. A DV50%-áig a rendelkezésre álló nedvesség a talajban 10 mm. A VI. 2. dekádban kukorica növénynél 19,6°C hőmérséklet és 63% páratartalom mellett a tényleges párologtatás 2,6 mm, amint a 3. ábra szerinti 2. grafikon, illetve korábban közölt 1. táblázat alapján megállapítható. A 2,6 mm 70%-a 2 mm. Az öntözés időpontja a nedvességmérést követő ötödik nap, mert 10 mm; 2 = 5. (A tényleges párologtatás meghatározásának a módjára egyébként a későbbiekben még kitérünk.) Ha időközben - a fentiek szerint kiszámított öt nap alatt - csapadék hull, az öntözés időpontját módosítani kell a csapadék érvényesült mennyiségével. A módosítás a korábban közölt 5. táblázatban szereplő szorzók alkalmazásával lehetséges. Például a VI. hónapban 10 mm csapadék esetén 6 mm az érvényesült mennyiség. A módosítás szerint az öntözés 10 + 6 = 16:2 = 8 nap múlva kezdendő meg. Ilyen esetben a hatodik-hetedik napon célszerű ellenőrző mérést végezni. A párologtatás becslése adott időszakra vonatkozóan számítás útján történhet a 2. és 3. grafikonok és a 4. táblázat alapján; amint erre utaltunk, a számítás módjának az ismertetésére később még visszatérünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8
