203183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények öntözésére
1 HU 203 183 A 2 hogy az öntözővíz-igényt az öntözési veszteségekkel növeljük. Az eljárás egy további előnyös foganatosítási módja szerint amennyiben a táblagrafikonon a hasznosvíztartalom görbéjétől (DV100%) húzott egyenes (2. vonal) nem éri el a tervezett öntözés megkezdésének a vízellátottságát (DV40%..DV80%), az öntözési időpontot módosítjuk, amihez előbb megállapítjuk, hogy a kívánt vízellátót tságig még mennyi nedvesség párologhat el, majd megállapítjuk, hogy a még rendelkezésre álló nedvességet mennyi idő alatt használja fel (párologtatja el) a növény, ezt követően kiszámítjuk a lehetséges párolgást és meghatározzuk a tényleges párolgást; végül meghatározzuk az öntözés módosított időpontját, a módosított öntözési igényt és a módosított öntözővíz-szükségletet. Egy másik találmányi ismérv szerint azt, hogy a kívánt vízellátottságig még mennyi nedvesség párologhat el, oly módon állapítjuk meg, hogy a táblagrafikonon a kívánt vízellátottság görbéjéig (DV40%..DV80%) meghosszabbítjuk az egyenest (2a vonal), miáltal a meghosszabbított vonalszakasz (2a vonal) megmérésével mm-ben megkapjuk azt a vízmennyiséget, (többletvizet), amelyet az öntözés megkezdése előtt a növényfelhasználhat; azt pedig, hogy a még rendelkezésre álló nedvességet mennyi idő alatt használja fel (párologtatja el) a növény, a felhasználható nedvesség és tényleges párologtatás mm-ben mért értékeinek a hányadosa képzésével határozzuk meg, mi mellett a tényleges párologtatást a lehetséges párologtatás figyelembevételével állapítjuk meg. Célszerű lehet, ha a párolgást olyan grafikonon (1. grafikon) segítségével határozzuk meg, amelynek az első vízszintes sorában az átlagos relatív páratartalom-értékek, az első függőleges oszlopában pedig az átlagos léghőmérséklet-értékek szerepelnek, és amelyen a lehetséges párologtatás értékét (mm/nap) úgy állapítjuk meg, hogy a bal oldali első függőleges oszlopban megkeressük az átlagos dekád-hőmérsékletet, a legfelső vízszintes sorban pedig az adott dekádot jellemző relatív levegő-páratartalom értéket, és e két érték vízszintes, illetve függőleges vetületének a találkozásánál leolvassuk a lehetséges párologtatás értékét. Amennyiben a levegő relatív páratartalmát nem mérjük, az 50 éves átlagot kell figyelembe venni. Az eljárás egy további foganatosítási módja szerint a tényleges párologtatást (evapotranszspirációt) olyan grafikon (2. grafikon) segítségével határozzuk meg, amelynek az első (bal oldali) függőleges oszlopában a vízellátottság-értékek, az utolsó (jobb oldali) függőleges oszlopában pedig a lehetséges párologtatás értékei szerepelnek, és a grafikon legalább három, az öntözendő növények vízigényének megfelelő tényezőket reprezentáló, kis, közepes és nagy vízfogyasztású időszakokban (szakaszokban) használható görbét (1, 2. és 3. görbék) tartalmaz, mi mellett a grafikon (2. grafikon) legfelső vízszintes sorában az olvasható le, hogy a tényleges párolgás hány százaléka a lehetséges párolgásnak; és e grafikonon (2. grafikon) a tényleges párologtatás értékét oly módon állapítjuk meg, hogy a táblagrafikonon megkeressük a vízellátottság értékét, innen egyenest húzunk a növényi tényezőt jellemző görbére, a találkozási pontból pedig függőlegest húzunk a táblagrafikon jobboldalán kikeresett lehetséges párolgás értékének a vetületére, és a két egyenes találkozásánál leolvassuk a tényleges párolgás értékét. Az eredményt mm-ben kapjuk, tíz napra (dekádra) vonatkozóan. Célszerű olyan táblázatot készíteni, amely az egyes növényeknél az adott időszakban használható görbék jellegét tartalmazza, továbbá olyan segédleteket, amelyek a lehullott csapadék átlagos hasznosulását, néhány fontosabb növény gyökérzetének a mélységét, tájékoztató jelleggel a csapadék 50 évi átlagait stb. tartalmazzák. E segédleteket - táblázatokat és munkalapokat - a későbbiekben konkrét példa kapcsán részletesen ismertetni fogjuk; természetesen az azokban szereplő tételek nem csak az ott közölt konkrét, hanem tetszőleges, a mindenkori öntözési feladatnak megfelelő számadatokkal is használhatók. Egy további találmányi ismérvnek megfelelően az öntözés módosított időpontját oly módon határozzuk meg, hogy a táblagrafikonon a hasznosvíz-tartalom görbéjétől (DVjqqoO húzott egyenes vonal (2. vonal) meghosszabbított szakaszának (2a vonal) megfelelő vízmennyiséget (mm) elosztjuk a tényleges párologtatás egynapi értékével, (1. és 3. ábra). A hányados az öntözési időpontot fejezi ki, a nedvességmérést követő n-ik napban. Ha ez meghaladja a három-négy napos időtartamot, újabb nedvességméréssel pontosítjuk az öntözés időpontját. Az öntözési vízigény a táblagrafikonon az eredeti és a meghosszabbított egyenesnek megfelelő, illetve az újabb mérésnek megfelelő vízmennyiség lesz. Ezt követően a módosított öntözővíz-szükségletet határozzuk meg, célszerűen egy, már korábban elkészített, említett segédlet alapján. Az öntözési időpont módosításánál módosító tényezőként a ténylegesen lehulló csapadékot is figyelembe vesszük. Ez célszerűen úgy történik, hogy amennyiben az öntözési időpont és a talajnedvességmérés időpontja között - különösen ha a két időpont egymástól távol esik - jelentősebb mennyiségű csapadék hullik, a táblagrafikonról leolvasott többletnedvességet a csapadék mennyiségével - figyelembe véve a csapadékhasznosulást (5. táblázat) - növeljük, és a tényleges párolgás számított értékének megfelelően módosítjuk az öntözési időpontot. A módosított öntözési időpont előtt két-három nappal a talaj tényleges nedvességtartalmának a megállapítása céljából nedvességmérést végzünk. Ha az öntözés ideje alatt csapadék hull, a mennyiségének megfelelően a vízadagot csökkentjük. Ha a tábla öntözése hosszabb ideig tart, a napi tényleges párolgás átlagos értékével növeljük az öntözővíz adagot, vagyis a tényleges párolgás értékét módosító tényezőként figyelembe vesszük. Az öntözést követően a beöntözött talajréteg a szabadföldi vízkapacitás állapotába jut. Meg kell határoznunk, hogy müyen vízellátottság mellett, milyen mélységig kívánjuk végezni a következő öntözést. Ennek megfelelően az öntözési fordulót oly módon álla5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
