203183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények öntözésére
1 HU 203 183 A 2 pítjuk meg, hogy meghatározzuk a talaj nedvességkészletét mm-ben, és ezt az értéket elosztjuk a tényleges párolgás napi átlagos értékével. Az öntözési forduló (vagy az időközben lehullott csapadék miatt módosított öntözési forduló) előtt három-négy nappal talajnedvességet mérünk, és - szükség szerint - pontosítjuk az öntözés időpontját és az öntözővíz-igényt. Végül egy további eljárási jellemző szerint célszerűen mintegy négy-öt éven át tartó öntözési időszakot követően legalább a talajvíz mélységére, valamint a talaj fontosabb kémiai, fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságaira vonatkozó ellenőrző talajvizsgálatokat végzünk, és ezek eredményeinek figyelembevételével - szükség szerint - módosítjuk az öntözési feltételeket. A fentiek szerint is tehát az eljárás alapját képezi a tábla talajvizsgálata; a helyileg mért - a táblára vonatkoztatható - fontosabb meteorológiai adatok (hőmérséklet, csapadék); a növények kedvező vízellátottságot biztosító nedvességigényének az ismerete; a helyszíni talajnedvesség-mérés, valamint az ellenőrző vizsgálatok. A csapadékadatok pontosabb figyelembevétele a vízháztartási mérleg pontosabb számítását teszi lehetővé. A nedvességigény ismerete azért fontos, mert a növények vízigénye a fejlődésük különböző szakaszaiban (kritikus időszak) eltérő, ami az öntözés időpontját is befolyásolja. A helyszíni talajnedvesség-méréssel a tábla talajának szintenkénti (rétegenkénti) tényleges nedvességtartalma állapítható meg, ami a vízháztartási mérleg alapján számított nedvességtartalommal szemben pontosabb adatismeretet jelent a kívánt mélységig. A talajnedvesség-mérés értékelése során megállapítható a tényleges vízhiány, a növény tényleges vízellátottsága. Az eddigieknél pontosabban állapítható meg az öntözés időpontja, vagyis az az időpont, amikor az a vízellátottság alakul ki, amelynél öntözni kívánunk, és pontosabban állapítható meg az öntözővíz-igény, illetve öntözővíz-szükséglet is, ami lehetővé teszi, hogy a nedvességpótlás csak a kívánt talajréteg vízkapacitásáig történjék. Ez nemcsak a túlöntözés veszélyét küszöböli ki, hanem a környezetvédelem szempontjából is jelentős. A jelenleg általánosan használt vízháztartási mérleg számítása, illetve néhány vízháztartási adat (lehetséges és tényleges párolgás) főként a nedvességmérés időpontjának a kijelölésére szolgál, ami az öntözési időpont (öntözési forduló) előtt néhány nappal történik. A helyszíni nedvességmérés részben a vízháztartási mérleg pontosítására, de alapvetően a tényleges nedvességtartalom megállapítására szolgál. Az ellenőrző vizsgálatok célja az öntözés hatására bekövetkező talajtani változások észlelése, az esetlegesen bekövetkező káros tulajdonságok megszüntetése. Az ellenőrző vizsgálatokra négy-öt éves öntözés után kerül sor. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás foganatosításához alkalmas grafikonokat tartalmaznak. A rajzokon az 1. ábrán egy táblagrafikon látható, amelyen az öntözéshez szükséges talaj-vízháztartási adatok az egyes talajszinteknek - rétegnek - megfelelően összegezve találhatók; a 2. ábrán a lehetséges párologtatás becslésére szolgáló grafikont, a 3. ábrán pedig a tényleges párologtatás becslésére szolgáló grafikont tüntettük fel. Egy-egy, az 1. ábrán látható táblagrafikon egy-egy táblára, vagy egységesen kezelhető tömbökre különkülön készülnek. Ezt érzékelteti az ábra jobb felső sarkában látható ,A tábla” felirat. Az 1. ábra szerinti táblagrafikon függőleges tengelyén a talaj mélysége cm-ben, a vízszintes tengelyén pedig a nedvességértékek térfogat%-ban, illetve mmben szerepelnek. A bal szélen a szántóföldi vízkapacitást, zárójelben a hasznos víztartalmat térfogatiban, illetve 10 cm vastag talajrétegre vonatkozóan mm-ben talajszintenként, rétegenként vittük fel. Az 1. ábra jobb szélén a talaj vízvezető képessége szerepel mm/órá-ban, valamint az alkalmazható öntözési intenzitás (kis, közepes, nagy) jobbról balfelé haladva. Felvettük a táblagrafikonba továbbá a talaj minimális levegőkapacitását térfogat%-ban, 10 cm-es vastagságú talajrétegre vonatkoztatva; ezt reprezentálja az 1. ábrán pontvonallal jelölt görbe. A talaj hasznosvíz tartalmát kifejező görbéket - mm-ben összegezve - DV(%) hivatkozási betűvel jelöltük. A VKsza szántóföldi vízkapacitás értéke, ugyancsak mm-ben összegezve, az említett, pontvonallal jelölt LKsz görbe pedig a minimális levegőkapacitás görbéje. A felvehető nedvességtartalom alakulását a hasznosvíz-tartalom 50-90%-a mellett a vízellátottságot kifejező, szaggatott vonallal jelölt DV40% - görbe érzékelteti. A DV, VKsz és LKsz görbék segítségével közvetlenül olvasható le a kívánt mélységig a vízkapacitás, a hasznos víztartalom és a levegőtartalom mennyisége, illetve a vízellátottság. (Az első 10 cm-es réteg tengelyében a holtvíz-tartalom értéke is megtalálható.) A szántóföldi vízkapacitás VKsz-görbéie az öntözővíz-igény meghatározásához, a hasznos víztartalom DV-görbéi pedig az öntözés időpontjának és a vízellátottságnak a meghatározásához nyújtanak segítséget. A minimális levegőkapacitás LKsz-görbéie alapján lehetséges a túlöntözés veszélyének a kiküszöbölése. (Minél kisebb a távolság a VKsz és az LKsz görbe között, annál érzékenyebb a talaj a túlöntözési veszélyre.) A 2. ábrán látható 1. gráf ütőn a lehetséges párologtatás számításának a segédeszköze. A grafikon első függőleges oszlopában °C-ban az átlagos léghőmérséklet, az első vízszintes sorában pedig az átlagos relatív páratartalom-értékek szerepelnek. A lehetséges párologtatás értéke (mm/10 nap-ban) a hőmérséklet-érték vízszintes és a levegő páratartalom-érték függőleges tengelyének a találkozási pontjában olvasható le. Ha például az átlagos léghőmérséklet 19,6°C, a levegő relatív páratartalma pedig 63%, a két érték szaggatott vonalakkal berajzolt vetületének a találkozásánál olvashatjuk le a lehetséges párologtatás értékét, ami 53 mm 10 nap alatt. A 3. ábra szerinti 2. grafikon a tényleges párologtatás megállapítására szolgál a talaj vízellátottsága, a növényi tényező és a lehetséges párologtatás értékei alapján. Az első függőleges oszlopban szerepelnek a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
