203137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomott textíliák előállítására
1 HU 203 137 A 2 A találmány tárgya eljárás nyomott textíliák előállítására, rotációs filmnyomógépen, habfázisú technológia alkalmazásával oly módon, hogy az alapszín és a minta oldalanként egyszerre készül. Az eljárás duplex mintázat előállítására is alkalmas. Általánosan ismert textilnyomási eljárások a hengemyomás és a filmnyomás (Dr. Csűrös Zoltán, Dr. Rusznák István: Textilkémia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1964., Dr. Jederán Miklós, Tárnoki Ferenc: Textilipari Kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979.). Hengemyomásnál a mintát vésett fémhengerekkel nyomják a textíliára. Sík-filmnyomógépeken a színes nyomópépet keretre feszített szitán keresztül nyomják a textíliára. Ezek a gépi nyomási eljárások nem biztosítják a duplex, két oldalon szépen mintázott kelmék előállítását. A rotációs filmnyomógép habgenerátorral, habfázisú technológiával is csak egyoldali mintázásra alkalmas. Marónyomás alkalmával a kelmét előbb színezik, majd a kelmén levő színezéket elroncsoló (kimaró) nyomópépet nyomnak rá. Marónyomási eljárásokkal előállított mintázott kelméknek is csak a színoldala szép, a bal oldalra nem minden szín nyomódik át, így az a foltos, esztétikailag nem megfelelő. A nyomási és színrögzítési körülményeket nehéz egyenletesen tartani, gyakoriak a mintahibák, pl. kenődés, vagy foltosság a gőzölésnél. Sötét alapszínre történő marónyomáskor pedig a nyomó nem látja jól a díszítő színeket. A marónyomásnál sok a művelet (előfestés, szárítás, nyomás, gőzölés, mosás, szárítás), ezért nagy a gép-, munkaerő- és energiaköltség is. További hátránya pl. a pigmentmarónyomásnak, hogy az alkalmazott marószer, mint elektrolit hatására, a pigment kötőanyag már nyomás közben részben kondenzál, ezáltal eltörni a nyomósablon hézagait, s a nyomott minta hiányos, hézagos lesz. Rezerv-(óvó)nyomáskor ugyan kevesebb a műveletek száma, de rosszabb a kivitelezés biztonsága. Ha az alapszín és a díszítőszín felvitele egy nyomási műveletben történik, a textília bal oldala mintázatlan marad. A DE 3109373 lajstromszámú német találmányi leírás szerint habfázisú eljárással a textília előkészítésével egy időben felvisznek színezéket, kialakítanak fényes felületet, de nem tudnak többszínű, marónyomott hatású mintázatot kialakítani. A DE 3102356 és a DE 3103950 lajstromszámú német találmányi leírások korlátozott számú alapanyag és sűrítő kombináció esetére írnak le díszítő eljárásokat. A nyerhető minták azonban nem szabályosak, rapportszerűen nem ismétlődnek, s csak korlátozottan alkalmazhatók. A találmány célja olyan új textílnyomási eljárás kidolgozása, amely új mintázatú nyomott textíliák előállítására alkalmas, és lehetővé teszi jobb és bal oldalon is szépen mintázott, marónyomott hatású textilkelmék előállítását is. További cél, hogy a mintáknak finom, határozott kontúija legyen, s a kis motívumoknak is finom részletei. A sötét, nagy felületű alapszínek is díszíthetőek legyenek, anélkül, hogy az alapszín átsüssön a bal oldalra. A találmányi gondolat az a felismerés, hogy a rotációs filmnyomógépen, habfázisú technológia alkalmazásakor, a nyomópépek viszkozitásának megfelelő értéktartományában, megvalósítható, hogy a textilkelme bal oldala egyenletesen egy színűre, vagy egy lépésben mintásra is nyomható. Ebben az esetben a textília másik oldalára nem történik „színátesés”. Következő lépésben, hasonlóan, a textília visszafordítása után, a kelme másik oldala is egy- vagy többszínűre mintázható. A duplex mintázás esetében a habfázisú nyomópépek viszkozitását a két oldali mintázás során azonosra kell beállítani. Az alkalmazandó viszkozitás tartomány festéktípusonként, próbanyomással állapítható meg. A nyomópépek viszkozitását pigment nyomópépek esetén alkil-aril-etoxilátokkal és vagy nátrium-algináttal, csáva 2F és reaktív nyomópép esetén nátrium-algináttal növeltük a szükséges értékig. A szükségesnél nagyonn viszkozitást diammónium-hidrogén-foszfáttal és/vagy vízzel csökkentettük. Az alkil-aril-etoxilátok önállóan ugyan nem alkalmasak nyomósűrítőnek, azt tapasztaltuk azonban, hogy a szokásos poliakrilát-ammóniumsó alapú pigmentsűrítő mellett a nyomópépek viszkozitását, stabilan tartja, s biztosítja a két oldali mintázáshoz elengedhetetlen egyenletesen gyenge átnyomást. Azon elteijedt nézet ellenére, hogy szintetikus nyomósűrítőhöz természetes alapú sűrítő vagy utó-sűrítő nem keverhető, azt tapasztaltuk, hogy a nátrium-alginátok nemcsak kitűnően alkalmazható utósűrítők a pigment nyomópépeknél, hanem kiválóan alkalmasak pontos viszkozitásértékek beállítására is. Természetesen ugyanerre a célra alkalmasnak találtuk reaktív és csáva nyomópépek esetén is. (A viszkozitás méréseket az üzemi és a kísérleti körülmények között is Haacke VT-OOZ típusú, rotációs viszkoziméterrel végeztük.) A különböző nyomópépek esetén az alábbi viszkozitás tartományok beállítása vált szükségessé: habfázisú reaktív színezékek 20-30 dPas, habfázisú csáva kétfázisú mintázó 15-30 dPas, habfázisú pigment nyomópép 15-20 dPas, nem habfázisú kísérőszínek, normál, benzinmentes pigment rendszerek 35-70 dPas. A leírt módon kapott kelmék mindkét oldala színoldalként felhasználható. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás új mintázatú, nyomott textilkelmék előállítására, rotációs filmnyomógépen, habfázisú technológia alkalmazásával, azon alapul, hogy a textilszínezékek viszkozitását textilsűrítőkkel és/vagy hígítókkal a habfázisú nyomópépek esetén 15-30 dPas, a nem habfázisú díszítő színek esetén pedig 35-70 dPas értékre állítjuk be. A textilkelmét a nagyobb felületet takaró színekkel rotációs filmnyomógépen, a habfázisú színezéket tartalmazó nyomópéppel nyomjuk, s adott esetben a nem habfázisú díszítő színekkel tovább mintázzuk. Végül a textilkelmét ismert módon szárítjuk, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
