203136. lajstromszámú szabadalom • Habosított keverék formatartó textilek előállítására
1 HU 203 136 B 2 A találmány tárgya habosított keverék formatartó textilek előállítására. A találmány tárgya a festékipar és a kikészítőipar területéhez tartozik. Felhasználható huikoltáru előállításakor természetes és vegyi szálas valamint cémaalapú trikóáru habban történő kikészítéséhez. A termék így formatartóvá válik, nem gyúródik és nem zsugorodik, szabásnál és varrásnál könnyen kezelhető. Múszálas anyagok kikészítésére modem eljárás a habképzési technológia. Ez lehetővé teszi, hogy anyagot és energiát takarítsunk meg. Ebben az eljárásban a kikészítő keverékbe víz helyett levegőt vezetnek be. A mindenkori keverékbe habosító szert adagolnak. Erre a célra főként anionaktív felületaktív anyagokat alkalmaznak, mivel ezeknek van a legjobb habképző tulajdonságuk. Különösen alkalmasak a telítetlen zsírsavak sói: a lauril- és az oleinsav sói [lásd V.K.Tikhomirov. Peny. Teória i praktika ikh poluchenia i razrushenia. (Habfajták. Előállításuk és megszűntetésük elmélete és gyakorlata.) Moszkva. „Chimia”, 1983. S. 264). A kationaktív felületaktív anyagok habképző képessége jelenléktelen, ezért ezeket habképző szerként nem használják. A 15 85 873. 1. számú GB. szabadalmi leírásban ismertetnek egy keveréket textilanyagok habban történő kezelésére, ahol habképző szerként egy nemionos felületaktív anyagot alkalmaznak. A 441 39 98 1. számú US szabadalmi leírás ugyancsak egy keveréket ismertet textíliák habban történő kikészítésére, itt habképző szerként egy nemionos és egy anionos felületaktív anyagból álló keveréket alkalmaznak. Ezek a habképző szerek azonban kevéssé tartós kikészítőszerek, felezési idejük nem haladja meg a 60 percet. Az említett kikészítő szerekkel olyan szöveteket készítenek ki, amelyek száraz állapotban alkalmasak a kikészítésre. Hurkolt anyagok esetén az említett kikészítő szerek nem alkalmasak, mivel a hurkolt anyagok a szövetektől eltérően nedvesen préselt állapotban készíthetők ki. Mivel a hurkolt anyagban nedvesség van, így a festékoldat felhígul, és ezáltal a kikészítő szer koncentrációja változik. Ez befolyásolja a kikészítés minőségét. A habstabilitás tehát az a legfontosabb tényező, amely meghatározza, hogy egy habképző anyag felhasználható-e hurkoltárú kikészítéséhez. Ipari körülmények között egy kikészítő szerrel 120-480 percig dolgozunk, ezért az ismert kikészítő szerek hurkoltárú kikészítésére nem alkalmasak. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kikészítő anyagot a vegyi üzemben kell elkészíteni, és aztán csővezetéken szállítani, akkor a habstabilitással szemben nagy követelményeket kell támasztanunk. A találmány szerinti keverékhez legközlebb álló ismert keverék pamut szövetek habban történő kikészítésére szolgál, azt gyűrődés- és zsugorodásállóvá teszi, [lásd: L. M. Bogatyreva, T.D. Zakharova, V.B. Solovijeva. Nizkomodulnaja teknologija appretirovanyija kh/b tkanei (Alacsony modul technológia pamutszövetek kikészítésére) IvNHI Ivanovo, Zeitschrift Textilnaja promislennoszty, Nr. 3 1985]. Ebben a keverékben habképző szerként nátrium-lauril-szulfátot alkalmaznak. A keverék összetétele a következő: Karbamol 300 Polietilén-emulzió 20 Ammónium-klorid 24 Karbamid 14 Nátrium-lauril-szulfát 60 A keverék hátránya, hogy kicsi a hab szilárdsága. Ezenkívül nem lehet vele elérni a kikészített hurkoltáru szükséges formatartóságát és a mosáshoz szükséges kikészítési tartóságot A találmány célja a keverék stabilitásának javítása, a kikészítő hatás növelése és a vizes feldolgozással szembeni ellenállóképesség javítása. Ezt a célt a találmány szerint úgy, éljük el, hogy a textíliák habban történő formatartó kikészítésére szolgáló ismert keverékbe, amely egy hőre keményedő gyanta előkondenzátumát, ammónium-kloridot, karbamidot és egy habképző szert tartalmaz, habosító szerként hosszúszénláncú zsíralkoholok dietilén-glikolészterének metil-dietil-amino-metil-száimazékának benzolszulfonátjából (Alkamon OC-2) és sztearinsav polietilén-glikol-észteréből (Stearox 920) álló keveréket alklamzunk. A keverékben a komponensek aránya g/l-ben a következő: hőre keményedő gyanta előkondenzátuma 100-120 ammónium-klorid 3-5 karbamid 3-5 hosszú szénláncú zsíralkohol dietilén-glikol-észterének metil-dietil-amino-metil-származékának benzolszulfonátja (Alkamon OC-2) 10-20 sztearinsav polietilén-glikol-észtere (Stearox 920) 10-20 víz a többi. Alkamon OC-2-t egyébként a textiliparban használnak kikészítő anyagként, ez ugyanis különböző szálból készült szövetek esetén a szövetnek lágy tapintást kölcsönöz, és egyidejűleg növeli a direkt színezékkel történő festés esetén a vízzel és izzadsággal szembeni tartósságot. Ezt az anyagot használják ezenkívül szövetek karbamid és melamin-formaldehid- előkondenzátumokkal és egyéb gyantaképző anyagokkal történő kikészítése esetén lágyítóként is. A Stearox-ot a textiliparban szintén használják: viszkóza szövetek esetén annak lágy selymes tapintást biztosít, valamint használják ezt az anyagot egalizáló szerként is festésnél és savtartalmú festékekkel történő nyomásnál (lásd Handbuch der oberflächenaktiven SToffe und Appreturpräparate für Textilindustrie, Moskau, 1965). A találmány szerinti keveréket a következőképpen állítjuk elő. A vízhez folyamatom Vpverés kézben hozzáadjuk a Glykasint, a vízben előzetesen feloldott karbamidot, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
