203130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás avermektin-származékok előállítására

1 HU 203 130 B 2 ciklobután-karbonsav-etilészter, 4-hidroxi-metil-ciklopentán, 2-(3-tiofén-karbonil)-propionsav-etil-észter, (S)-2-metil-pentánsav, (R)-2-metil-pentánsav. O-metil-transzferáz mutánsokat nyerhetünk az itt le­írt elágozó láncú 2-oxosav-dehidrogenáz-negatív és/vagy elágazó láncú aminosav-transzamináz-negatív mutánsokból. Az elágazó láncú 2- oxosav-dehidroge­­náz-aktivitás és/vagy az elágazó láncú aminosav- tran­­szamináz-aktivitás negatív mutáció valamint az egyik vagy mindkét O-metil-transzferáz mutáció kombinálá­sával olyan S. avermitilis törzseket kapunk, melyeket RCOOH általános képletű vegyületek, vagy a fermen­táció során RCOOH általános képletű vegyületekké át­alakuló anyagok jelenlétében fermentálva, elsősorban B-avermektinek, demetil-avermektinek vagy demetil­­avermektin-B vegyületek termelődnek. Ezeket a mu­tánsokat az itt leírt, elágazó láncú 2-oxosav-dehidro­­genáz-aktivitással és/vagy elágazó láncú aminosav­­transzamináz-aktivitással nem rendelkező mutánsok­ból mutagenezissel nyerjük, ultraibolya besugárzás és/vagy kémiai mutagének, mint az N-metil-N-nitro­­zó-uretán, nitrozó-guanidin, etil-metán-szulfonát vagy a fentebb már felsorolt hatóanyagok alkalmazásával. Másképpen, az elágazó láncú 2-oxosav-dehidrogenáz­­pozitív, és/vagy az elágazó láncú aminosav-transzami­­náz-pozitív, az egyik vagy mindkét O-metil-transzfe­­rázt nélkülöző mutánsokból ultraibolya fénnyel vagy mutagén ágenssel végzett mutagén kezeléssel állítjuk elő az elágazó láncú 2-oxosav-dehidrogenáz-negatív és/vagy elágazó láncú aminosav-transzamináz-negatív mutánsokat. Az ilyen mutánsok termelte, nem-természetes aver­­mektinekre az aglikon-rész C-5-ös helyzetében és/vagy az oleandróz-rész C-3’- és/vagy C-3"-hely­­zetében található hidroxilcsoportok jellemzők. A fentebb leírt mutánsokat Schulman és munkatár­sai módszere [Antimicrobial Agents and Chemoterapy, 29, 620-624. (1986)] alapján azonosítjuk. A termékek ugyanazokra a célokra, és ugyanolyan módon használ­hatók, mint az ismert avermektinek. Más módon, a B. avermektineket, ideértve az ole­­andróz diszacharid-részen metilcsoportokat nem tartal­mazó B. avermektineket, nagyobb mennyiségben a ta­lálmány szerinti, elágazó láncú 2-oxosav-dehidroge­­náz-, és/vagy elágazó láncú aminosav-transzamináz­­-aktivitással nem rendelkező mutánsok O-metil-transz­­feráz-gátlók, például sinefungin, S-andenozil- etionon, vagy S-adenozil-homocisztein jelenlétében végzett te­nyésztésével állítjuk elő. A találmány szerinti vegyületek erős perazitaellenes hatóanyagok, melyek elsősorban féregirtószerként, ek­­toparaziticidként, inszekticidként és akaricidként hasz­nálhatók. Hatékonyak e vegyületek a különböző, endoparazi­­ták okozta kóros állapotok kezelésekor, különösen a sertéseket, juhokat, lovakat és szarvasmarhákat, vala­mint az egyéb háziállatokat és a baromfikat megtáma­dó, súlyos gazdasági veszteségekhez vezető helmint­hiasis esetében, melyet leggyakrabban a nematodák közé tartozó parazita férgek egy csoportja okoz. A ta­lálmány szerinti vegyületek, más különféle állatfajokat megtámadó nematódákkal szemben is hatásosak. így például hatékonyak a kutyákban előforduló Dirofilaria fejokkal, továbbá az embereket is megfertőző külön­féle parazitákkal, vagyis a gasztointesztinális rendszer parazitáival, mint az Ancylostoma, Necator, Ascaris, Strongyloides, Trinchinella, Capillaria, Trichuris, En­­terobius fajokkal, valamint a vérben vagy más szöve­tekben és szervekben található parazitákkal, mint a Fi­­laria fajokkal, és az extraintesztinális fejlődési sza­kaszban levő Strongyloides és Trichinella fajokkal szemben. A találmány szerinti vegyületek az ektoparazita-fer­­tőzések kezelésében is értékesek, különösen az állati-, és madár- ektoparazita ízeltlábúak, mint a kullancsok, atkák, tetvek, bolhák, dongók, egyéb szúró-csípő ro­varok, valamint a vándorló diptera lárvák ellen, me­lyek a szarvasmarhákat és a lovakat támadhatják meg. A találmány szerinti vegyületek inszekticidként a háztartási kártevők, például a svábbogár, a ruhamoly, a múzeumbogár és a házilégy, valamint a tárolt gabo­na, illetve a mezőgazdasági növények rovarkártevői, például a pókatkák, a levéltetvek és a hernyók, vala­mint a vándorló egyenesszárnyúak, például a sáskák ellen is hatásosak. Az (I) általános képletű vegyületeket a várható fel­­használástól, az adott, kezelendő háziállat fajtájától, il­letve az illető parazitától, vagy rovartól függő legcél­szerűbb kiszerelésben adagoljuk. Féregellenes szer­ként szájon át kapszula, bólusz, tabletta vagy folyadék formájában; vagy esetleg injekcióként vagy implantál­­va adagoljuk. Az ilyen készítményeket a szokásos mó­don, az általános állatorvosi gyakorlattal összhangban készítjük. így a kapszulák, bóluszok vagy tabletták el­készítésekor megfelelő, finoman eloszlatott, dezinteg­­ráló- és/vagy kötőanyagot, például keményítőt, laktózt, zsírkövet, magnézium-sztearátot vagy más, hasonló anyagot tartalmazó töltelék- vagy hordozóanyaggal keverjük el a hatóanyagot. A folyadék-készítmények előállításakor a hatóanyagot vizes oldatban, diszpergá­­ló- vagy nedvesítőszerek jelenlétében diszpergáljuk; az injekciókat pedig egyéb anyagokat - például a vér­rel izotónikus oldat elkészítéséhez szükséges mennyi­ségű sókat, vagy glükózt - tartalmazó steril oldat for­májában készítjük. A kiszerelés változhat a hatóanyag mennyiségére való tekintettel; a kezelendő háziállat fa­jától, testtömegétől, az infekció súlyosságától illetve típusától függően. Általában szájon át adagolva, a test­tömeg- kilogrammonkénti 0,001-10 mg-os, egyszeri vagy 1-5 napig terjedő időszakra elosztott dózis ki­elégítő, de természetesen kivételes esetekben maga­­sabbb vagy alacsonyabb dózis alkalmazása is szüksé­ges lehet, ez azonban a találmány oltalmi körét nem érinti. . A találmány egy másik előnyös kiviteli módjaként a fenti vegyületeket az állat takarmányában adagoljuk; ilyenkor a közönséges állati táphoz keverhető, kon­centrált tápkiegészítőt, vagy előkeveréket készítünk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 !• 60» 8

Next

/
Thumbnails
Contents