203089. lajstromszámú szabadalom • Helyettesített 2-tiadiazolil-karbonil-ciklohexán-1,3-dionokat vagy azok iminoszármazékait tartalmazó herbicid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

3 HU 203 089 B 4 terc-butil-éter, diizopropil-éter, dibutil-éter, dioxán és a tetrahidrofurán; a ketonok, így például az aceton, metil­­etil-keton, mctil-izopropil-keton és a metil-izobutil-ke­­ton; a nitrilek, így például az acetonitril és a propionit­­ril; az alkoholok, így például a metanol, etanol, izopro­­panol, butanol és az etilén-glikol; az észterek, így pél­dául az etil-acetát és az amil-acetát; a savamidok, így például a dimetil-formamid és a dimetil-acetamid; a szulfoxidok, így például a dimetil-szulfoxid és a szulfo­­nok, így például a szulfolán; valamint a bázisok, így például a piridin. A reakciókat előnyösen a környezetnek megfelelő nyomáson végezzük, de megnövelt vagy csökkentett nyomáson is dolgozhatunk. A hőmérséklet széles hő­mérséklettartományban változhat. Általában -20 ‘C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten, el­őnyösen 0-150 *C hőmérséklettartományban hajtjuk végre a reakciót. Egy további reakciókatalizátor jelenléte előnyös le­het. Ilyen katalizátorok a kálium-jodid és az oniumve­­gyületek, így a kvatemer ammónium-, foszfónium-, ar­­zólium- és szulfóniumvegyületek. Ugyancsak alkalmas katalizátorok a poliglikol-éte­­rek, különösen a ciklusos éterek, így például a 18-koro­­na-6, és a tercier aminok, így például a tributil-amin. Előnyösek a kvatemer ammónium-vegyületek, így pél­dául a benzil-trietil-ammóniumbromid és a tetrabutil­­-ammóniumbromid. Az előzőekben leírt eljárásváltozatokkal előállított vegyületeket szokásos módszerekkel különíthetjük el és nyerjük Id a reakcióelegyből, például az alkalmazott oldószert normál vagy csökkentett nyomáson ledesztil­láljuk, vízzel kicsapjuk vagy extraháljuk. Nagyobb tisz­tasági fokot rendszerint oszlopkromatográfiás tisztítás­sal, valamint frakcionált deszlillációval vagy kris­tályosítással érünk el. Az előállított vegyületek rendszerint színtelen és szagtalan folyadékok vagy kristályok, amelyek részben oldhatók vízben, alifás szénhidrogénekben, így petrol­­é tér ben, hexánban, pentánban és ciklohexánban, jól oldható halogénezett szénhidrogénekben, így kloro­formban, metilén-kloridban és széntetraklorídban, aro­más szénhidrogénekben, így benzolban, toiuolban és xilolban, éterekben, így dieül-éterben, tetrahidrofurán­­ban és dioxánban, karbonsav-nitrilekben, így acetonit­­rilben, alkoholokban, így metanolban és etanolban, kar­bon sav-amidokban, így dimetil-formamidban, szulfo­­xidokban, így dimetil-szulfoxidban, és - rendszerint savas jellegük alapján - bázisokban, így alkálifém-hid­­roxidokban, alkálifém-karbonátokban és alkálifém-hid­­rogén-karbonátokban, illetve ezek oldataiban, valamint trietil-aminban vagy piridinben. Az a) eljárásváltozatnál az acilezéshez szükséges (VII) általános képletű vegyületek vagy ismertek az irodalomból vagy az irodalomban megadott módszerek szerint előállíthatók. Megfelelő módszerek vannak leír­va például a J. Am. Chem. Soc. 77,5359 (1955) vagy a Chem. Bér. 99,1618 (1966) irodalmi helyeken. A találmány szerinti vegyületek és az ezeket tartal­mazó szerek jó herbicid hatást mutatnak széleslevelű és fűféle gyomnövények irtásánál. Ezeknek a hatóanya­goknak a szelektív alkalmazása rendszerint készítmé­nyek alakjában lehetséges különböző haszonnövény­kultúrákban, így például repcében, répában, szójabab­ban, gyapotban, rizsben, árpában és más gabonafélék­ben. Emellett bizonyos hatóanyagok szelektív herbici­­dekként nagyon jó hatást fejtenek ki répában, gyapot­ban, szójában és gabonafélékben, így búzában. A talál­mány szerinti herbicid szerek tartós kultúrákban is al­kalmazhatók gyomirtásra, így például erdőkben és dísznövénytenyészetekben, gyümölcsösökben, szőlő­ben és citrusültetvényekben, dió, banán, kávé, tea, gu­mi, olajpálma, kakaó, bogyós termésű és komló ter­mesztésére szolgáló területeken, valamint szelektív gyomirtásra egynyári kultúrtenyészetekben. A találmány szerinti herbicid szereket például a kö­vetkező növényfajtáknál alkalmazhatjuk: Kétszikű gyomnövényfajtáknál: ilyenek a Sinapis, Lepidum, Galium, Stellaria, Matricaria, Anthemis, Ga­­linsoga, Chenopodium, Brassica, Urtica, Senecio, Amaranthus, Portulaca, Xanthium, Convolvulus, Ipo­­mea, Polygonum, Sesbania, Ambrosia, Cirsium, Cardu­us, Sonchus, Solanum, Rorippa, Lamium, Veronica, Abutilon, Datura,Viola, Galeopsis, Papaver, Centaurea és Chrysanthemum. Egysziklevelű gyomnövényfajtáknál: ilyenek az Avena, Alopecurus, Echinochloa, Setaria, Panicum, Di­­gitaria, Poa, Eleusine, Brachiaria, Lolium, Bromus, Cyperus, Agropyron, Sagittaria, Monochoria, Fimb­­ristylis, Eleocharis, Ischaemum és Apera. Az alkalmazásra derülő hatóanyagmennyiség függ attól, hogy kikelés előtt vagy kikelés után kerül-e fel­­használásra és általában 0,03-5 kg/ha tartományban van. A találmány szerinti herbicid szerek alkalmazhatók levéltelenítésre, és kiszárításra, valamint víz alatti nö­vényzet irtására is. A találmány szerinti herbicid szereket, illetve ható­anyagaikat egymagukban, egymással vagy más ható­anyagokkal keverve alkalmazhatjuk. Adott esetben más növényvédő vagy kártevőirtó szereket is adhatunk a találmány szerinti herbicid szerekhez szükséglet sze­rint. Amennyiben a hatásmezőt kiszélesíteni kívánjuk, más herbicideket is adhatunk a találmány szerinti sze­rekhez. Hatásos herbicid keverőpartnerekként alkalmasak például azok a hatóanyagok, amelyek a Weed Abst­racts, Vol. 36, No. 12,1987. irodalomban „List of com­mon names and abbreviations employed for curranly used herbicides and plant growth regulators in Weed Abstracts” cím alatt fel vannak sorolva. A hatáserősség fokozására és a hatás gyorsítására például hatáserősítő adalékokat, így szerves oldószere­ket, nedvesítő szereket és olajokat adhatunk a készítmé­nyekhez. Adott esetben hatáscsökkentő adalékokat is keverhetünk a készítményekhez. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó találmány szerinti herbicid szerek az elmon­dottakon kívül minőségi és mennyiség változásokat is okozhatnak a növényeknél a növények átalakulási fo­lyamatában. A találmány szerinti készítmények kikelés előtti és kikelés utáni alkalmazásnál kifejtik hatásukat Az alkal­mazott hatóanyagmennyiség az alkalmazás céljától függően 0,001-5 kg/ha tartományban van, de adott esetben nagyobb mennyiségeket is használhatunk. Az alkalmazási idő a felhasználás céljától és az idő­járási viszonyoktól függően változik. A találmány szerinti készítmény egy vagy több (I) általános képletű hatóanyagot tartalmaznak különböző 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents