203086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 3-amino-szidnonimin-származékok, és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 HU 203 086 B 6 zolt használjuk. Azonban a többi N.N’-karbonil-azol is könnyen előállítható a megfelelő azol és foszgén reagál­­tatásával. A karbonsavak aktiválására alkalmazhatunk ezenkí­vül oxálsavszármazékokat, például oxalil-kloridot (pél­dául 2 139 225 számú nagy-britanniai szabadalmi le­írás), vagy M.N’-oxalil-diazolokat, például l.l’-oxalil­­-diimidazolt, l,r-oxalil-di(l,2,4-triazol)-t, és l.l’-oxa­­lil-di( 1,2,3,4-tetrazol)-t [például Shizuaka Murata, Bull. Cehem. Soc. Jap. 57, 3597-2598 (1984)]; metíl-etíl­­-foszfinsavanhidridet (például 31 01 427 számon közre­bocsátott német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás); difoszfor-tetrajodidot (Chem. Lett. 1983, 449); dialkil-diszulfitot [Indian J. Chem. 21, 259 (1982)]; vagy más reakcióképes vegyületeket is. Az acilezési reakcióban oldószerként, diszpergáló­­szerként vagy hígítószerként például a ciklizálási reak­cióval kapcsolatban már említetteket, továbbá például piridint és amidokat, így dimetil-formamidot használha­tunk. A víz mellett az acilezési reakcióban előnyösek a poláros szerves oldószerek, például dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid és piridin. Oldószerelegyeket is hasz­nálhatunk, például víz és metilén-klorid elegyét. Az (I) általános képletű, szubsztituált 3-amino-szid­­nonimin-származékok szervetlen vagy szerves savakkal savaddíciós sókat képeznek. A fenti savaddíciós sók képzésére a szervetlen és szerves savak egyaránt meg­felelnek, példaként a sósavat, hidrogén-bromidot, fosz­forsavat, salétromsavat, kénsavat, oxálsavat, tejsavat, borkősavat, ecetsavat, szalicilsavat, benzoesavat, han­gyasavat, propionsavat, pivalinsavat, dietil-ecetsavat, malonsavat, borostyánkősavat, pimelinsavat, fumársa­­vat, maleinsavat, almasavat, szulfaminsavat, fenil-pro­­pionsavat, glükonsavat, aszkorbinsavat, izonikotinsa­­vat, metánszulfonsavat, p-toluolszulfonsavat, citromsa­vat, adipinsavat, naftalindiszulfonsavakat, különösen naftalin-1,5-diszulfonsavat említhetjük. A savaddíciós sókat szokásos módon, a komponensek egyesítésével, célszerűen megfelelő oldószerben vagy hígítószerben állítjuk elő. A találmány szerinti eljáráshoz kiindulási anyagként szükséges (IIÓ általános képletű vegyületeket a (VII) általános képletű vegyületek - a képletben R1 jelentése a fent megadott -ciklizálásával állíthatjuk elő, a találmány szerinti el­járással kapcsolatban ismertetett körülmények között. Mivel a ciklizálási sav segítségével végezzük, hosszabb reakcióidő esetén a ciklizálás mellett a sav hatására a terc-butil-csoport is lehasadhat. Ez azt jelenti, hogy a találmány szerinti eljárást a (ül) általános képletű ve­­gyület előállítása után közvetlenül is végrehajthatjuk, a (ül) általános képletű vegyület izolálása nélkül. A (VII) általános képletű kiindulási vegyületek ismert módon, Strecker-féle amino-nitril-szintézissel állítha­tók elő a (VIII) általános képletű vegyietekből - a képletben R1 jelentése a fent megadott úgy, hogy a (VIII) általános képletű vegyületet for­maldehiddel és hidrogén-cianiddal, illetve nátrium-cia­­niddal reagáltatjuk, megfelelő oldószerben, például víz­ben, majd a kapott (IX) általános képletű vegyületet - a képletben R1 jelentése a fenti -nitrozálással (VII) általános képletű vcgyületté ala­kítjuk, végül (III) általános képletű vegyületté ciklizál­­juk. A (VIII) általános képletű vegyületek részben ismer­tek, részben a (X) általános képletű vegyületekből - a képletben R1 jelentése a fent megadott -kiindulva előállíthattak, vagy úgy, hogy a (X) általá­nos képletű vegyületet (XI) általános képletű vegyületté nitiolizáljuk, majd célszerűen lítium-alumínium-hidrid­­del redukáljuk (1. reakcióvázlat), vagy úgy, hogy a (X) általános képletű vegyületet ismert módon savas közeg­ben káüum-cianáttal reagáltatva (XII) általános képletű karbamid-származékká alakítjuk, majd a kapott vegyü­letet nátrium-hipoklorittal oxidálva Hoffmann-lebon­­tással (VIII) általános képletű vegyületté alakítjuk (2. reakcióvázlat). A (TV) és (X) általános képletű kiindulási vegyületek előállítása ismert, vagy ismert eljárásokkal megvalósít­ható. Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sóik értékes farmakológiai tu­lajdonságokkal rendelkeznek. Különösen jelentős a szív-ér-keringési rendszerre kifejtett hatásuk, összeha­sonlítva az ismert, 3-as helyzetben szubsztituált szidno­­nimin-származékokkal, például a B 59356 számú euró­pai szabadalmi leírásból ismert vegyületekkel, valamint a forgalomban lévő, szerkezetileg hasonló vegyülettel, a molzidominnal, a találmány szerinti eljárással előállí­tott vegyületek meglepő módon jelentősen nagyobb, és hosszabban tartó hatást fejtenek ki. A vérnyomást és a tüdő-artériás nyomást, valamint a balkamrai végdiaszto­­lés nyomást egyaránt csökkentik, és hozzájárulnak a szívtevékenység tehermentesítéséhez olyan értelemben, hogy antianginás hatást fejtenek ki anélkül, hogy refle­xes tachakardiát idéznének elő. Trombocita-aggregációt gátló hatásuk következtében trombózis-ellenes hatást is kifejtenek ezek a vegyületek. Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sóik a humán gyógyászatban tiszta formában, vagy egymással alkotott elegyeik for­májában, vagy gyógyászati készítmények formájában alkalmazhatók, amelyek enteralis vagy parenterális ada­golást biztosítanak, és amelyek hatóanyagként legalább egy (I) általános képletű vegyület vagy savaddíciós sója hatásos dózisát tartalmazzák, a szokásos gyógyászatilag alkalmazható hordozó- és egyéb segédanyagok mellett. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyászati készítmények orálisan például pirulák, tabletták, lakk­bevonatos tabletták, drazsék, kemény- és lágy zselatin­kapszulák, oldatok, szirupok, emulziók vagy szuszpen­ziók, vagy aeroszolelegyek formájában adhatók. A gyó­gyászati készítményeket rektálisan - például kúpok - vagy parenterálisan - például injekcióoldatok - vagy perkután - például kenőcsök vagy linktúrák - formájá­ban is adhatjuk a betegnek. A gyógyászati készítmények előállítására gyógyásza­ti szempontból inert szervetlen vagy szerves hordozó­­anyagokat használhatunk. A pirulák, tabletták, drazsék és kemény zselatinkapszulák előállítására például lak­­tózt, kukoricakeményítőt vagy annak származékait, tal­­kumot, sztearinsavat vagy annak sóit használhatjuk. A lágy zselatinkapszulák és kúpok előállítására hordo­zóanyagként például zsírok, viaszok, félszilárd és folyé­kony poliolok, természetes vagy keményített olajok slb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents