203084. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szulfonanilidszármazékokat tartalmazó herbicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyag előállítására

3 HU 203 084 B 4 tőszerrel és szuszpendálószerrel - például xantángumi­­val - elkeverve megőröljük. A hordozóanyag lehet továbbá valamely vízzel nem elegyedő oldószer - például olyan szénhidrogén, mely­nek forráspontja 130 és 270 *C közé esik, így pl. xilol - melyben a hatóanyagot feloldjuk vagy szuszpendáljuk. Felületaktív anyag alkalmazásával olyan, vízzel nem elegyedő oldószert tartalmazó, emulgeálható koncent­­rátumot állíthatunk elő, mely vízzel elkeverve önként emulgeálódó olajként viselkedik. Hordozóanyagként alkalmazhatunk vízzel elegyedő szerves oldószert, például 2-metoxi-etanolt, metanolt, propilénglikolt, dietilénglikolt, dietilénglikol-monoetil­­-étert, metil-formamidot vagy dimetil-formamidot is. A hordozóanyag lehet továbbá finom eloszlású vagy granulált szilárd anyag, például mészkő, agyagfélék, homok, mész, kréta, attapulgit, diatómaföld, perlit, sze­­piolit, szilícium-dioxidok, szilikátok, ligninszulfonátok vagy szilárd műtrágyák. A hordozóanyag lehet termé­szetes vagy szintetikus eredetű vagy módosított anyag. Vízben oldódó vagy nedvesíthető porokat úgy állít­hatunk elő, hogy a por alakú hatóanyagot az ugyancsak por alakú hordozóanyaggal elkeverjük vagy arra ol­vasztott állapotban rápermetezzük, nedvesítőszert és egy diszpergálószert keverünk hozzá, majd a teljes por­keveréket finomra őröljük. Aeroszol készítményt úgy állítunk elő, hogy a ható­anyagot egy hajtóanyaggal, például valamely polihalo­­génezett alkánnal - mint pl. diklór fluor-metán - és előnyösen valamely oldószerrel elkeverjük. A „felületaktív anyag” kifejezést itt széles értelem­ben alkalmazzuk, beleértjük az ún. emulgeáló-, diszper­­gáló- és nedvesítőszereket is. Az ilyen szerek a szakmá­ban általánosan ismertek. Felületaktív anyagként alkalmazhatunk anionos fe­lületaktív anyagokat, például zsíralkohol-etoxilát fosz­forsavas mono- vagy diésztereit, zsíralkohol-szulfáto­­kat, mint pl. nátrium-dodecil-szulfát, etoxilezett zsíral­­kohol-szuifátokat, etoxilezett alkil-fcnol-szulfátokat, ligninszulfátokat, ásványolaj-szulfonátokat, alkil-aril­­-szulfonátokat, mint pl. alkil-benzolszulfonátok vagy kis szénatomszámú alkil-naftalinszulfonátok, szulfo­­nált naftalin-formaldehid kondenzátumok sóit, szulfo­­nált fenol-formaldehid kondenzátumok sóit, vagy bo­nyolultabb szulfonátokat, például amid-szulfonátokat - mint pl. az olajsav és az N-metil-taurin szulfonát kon­denzációs terméket - vagy dialkil-szulfo-szukcináto­­kat, mint pl. a dioktil-szukcinát nátrium-szulfonátja. Felületaktív anyagként alkalmazhatunk továbbá nemionos felületaktív anyagokat, például zsírsavészte­reknek, zsíralkoholoknak, zsírsavamidoknak vagy al­­kil-szubsztituált fenoloknak etilén-oxiddal képzett kon­denzációs termékeit, polihidratált alkohol-éterek zsír­savésztereit, ezen észtereknek etilén-oxiddal képzeu koindenzációs termékeit, mint pl. poli(oxi-etilén-szor­­bitán)-zsírsavészterek, etilén-oxidnak propilén-oxiddal képzett blokk-kopolimeijeit, acetilénglikolokat, mint pl. a 2,4,7,9-tetrametil-5-decin-4,7-diol vagy etoxile­zett acetilénglikolokat. Felületaktív anyagként alkalmazhatunk továbbá ka­­tionos felületaktív anyagokat, például alkil- és/vagy aril-szubsztituált kvatemer ammónium-vegyületeket, mint pl. cetil-trimetil-ammónium-bromid vagy etoxile­zett tercier zsírsavaminok. Előnyösen alkalmazható felületaktív anyagok pél­dául az etoxilezett zsíralkohol-szulfátok, ligninszulfo­nátok, alkil-aril-szulfonátok, szulfonált naftalin-for­maldehid kondenzátumok sói, szulfonált fenil-formal­­dehid kondenzátumok sói, nátrium-oleoil-N-metil-tau­­rid, dialkil-szulfoszukcinátok, alkil-fenol-etoxilátok és zsíralkil-etoxilátok. A találmány szerinti eljárással előállított hatóanya­gokat - különösen a későbbi példákban szereplőket - egy másik peszticiddel (például herbiciddel, fungicid­­del vagy inszekticiddel) vagy valamely növekedéssza­bályozóval, előnyösen egy herbiciddel keverve is alkal­mazhatjuk. E célra alkalmas herbicidek pl. a trietazin, linuron, MCPA, dichlorprop, isoxaben, diflufencian, metolachor, fiuormctúron, oxyfluorfen, fomesafen, bentazone, prometryne, norflurazon, chlomazone, EPTC, imazaquin, még előnyösebben alkalmazhatók az isoproturon, methabenzthiazuron, trifluralin, ioxy­­nil, bromoxynil, benazolin, mecoprop, fluorxypyr, alaclhor, acifluorfen, lactofen, metribuzin és a pendi­­methalin, a legelőnyösebben pedig az ethofumesate és a phenmedipham. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek alkalmazhatók a növényeken, a talajban, mezőn vagy elárasztott területeken, különösen pedig olyan helye­ken, ahol termények növekszenek vagy fognak növe­kedni. A vegyületek mind a kártevőveszély fellépése előtt, mind pedig azután hatásosak. Az alábbi példák - melyekben Me = mctilcsoport, ET = etilcsoport, Ph = fenilcsoport, cyPr = ciklopropil­­csoport és cyhex = ciklohexilcsoport - a találmány bővebb illusztrálására szolgálnak. 1. példa 2’ -klór-6’-(4,6-dimetoxi-2-pirimidinil-oxi)-l ,1,1 - -trifluor-metánszulfonanilid (a) 2-klór-6-(4,6-dimetoxi-2-pirimidinil-oxi)-anilin 22,5 g 2-klór-6-hidroxi-anilint 100 ml dimetil-for-mamidban oldunk, majd keverés és hűtés közben nitro­gén-atmoszférában több részletben hozzáadunk 22,4 g kálium-t-butoxidoL 10 perc elteltével 21,8 g 4,6-dimet­­oxi-2-mctil-szulfonil-pirimidint adunk hozzá, és az ele­­gyet 80"-ra fclmelegítve 22 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet jeges vízbe öntjük, a kicsapódott szilárd anyagot leszűrjük, vízzel alaposan átmossuk, megszá­rítjuk, majd izopropanolból átkristályosítjuk. Ily módon 17,5 g-ot kapunk a kívánt termékből, olvadáspontja: 84-86 °C. Az anyalúg bepárlásával további 0,85 g ter­méket kapunk, melynek olvadáspontja 86-87 'C. (b) a 2’-klór-6' -(4,6-dimetoxi-2-pirimidinU-oxi)-l,1,1- -trißuor-metänszulfonanilid káliumsója Az (a) lépésben előállított termékből 3,4 g-ot és 1,0 g piridint 25 ml diklór-metánban oldunk, jéghűtés és ke­verés közben cseppenként hozzáadunk 3,4 g trifluor­­-metánszulfonsavanhidridet 5 ml diklór-metánban old­va. A reakcióelegyet 6 órán át szobahőmérsékleten ke­verjük, a diklór-metános oldatot vízzel, híg sósavval, majd ismét vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. A maradékot híg nátrium­­-hidroxid oldattal (0,7 g nátrium-hidroxid 30 ml víz­ben) és éterrel kb. 15 percen át keverjük. A vizes oldatot elválasztjuk, éterrel mossuk, majd sósav, azután egy kevés nátrium-karbonát hozzáadásával Ph = 3-ra beál­lítjuk. A kivált narancsszínű szilárd anyagot leszűrve és megszárítva 2,4 g, 141-143 ”C olvadáspontú nyers ter-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents