203078. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biciklusos szulfonamid-származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

23 HU 203 078 B 24 ban, például metanolban vagy etanolban, vagy éterben, például etil-éterben vagy tetrahidrofuránban, szobahő­mérsékleten néhány óra hosszat. Szükség esetén adagol­hatunk bázist, úgymint nátrium-, kálium- vagy bárium­­-hidroxidoL Ha bázist alkalmazunk, az észtert hidroli­­zálva állítjuk elő a karbonsavat. (4) lépés A (11) képletű vegyület 3-karboxilcsoportját azidcso­­porttá alakítjuk, majd a vegyületet izocianáttá rendez­zük át, és ezt követően egy alkohollal reagáltatva a (12) általános képletű uretánná alakítjuk. A reakciót Curtius­­átrendeződéssel végezhetjük és az (1-7.) reakcióvázlat (2) lépése szerinti módon hajthatjuk végre. (J) lépés A (12) általános képletű vegyület cianocsoportját re­dukáljuk, így (13) általános képletű aldehidet kapunk. Redukálószerként diizobutil-alumínium-hidridet alkal­mazunk. A reakciót oldószerben, úgymint éterben, pél­dául etil-éterben vagy tetrahidrofuránban, vagy aromás oldószerben, például toluolban vagy hexánban hajtjuk végre hűtés közben néhány óra alatt. (6) lépés A (13) általános képletű aldehidet egy ilid-vegy ülettel reagáltatjuk, így a találmány szerinti [IIb(2R*-t)] általá­nos képletű kiindulási vegyületet kapjuk. Az aldehid reagáltatását egy ilid-vegyülettel (kettős kötést kialakító reakció) a Wittig-reakciónál szokásos módon hajtjuk végre. Ezt a lépést az (1-7.) reakcióvázlat (7) lépésében leírt módon végezzük. (7) lépés (i, eljárás) A [lIb(2R‘-t)J általános képletű kiindulási vegyületet az (1-7) reakcióvázlat (8) lépése szerinti módon reagál­tatjuk. így a találmány szerinti vegyületeket kapjuk. Ebben a lépésben az [Ib(2R‘-t)] általános képletű 2R'­­-transz-szulfonamid-származékok [Ib-a(2R'-t)] általá­nos képletű karbonsavészterét, az [íb-b(2R,-t)l általá­nos képletű szabad karbonsavat és az [Ib-c(2R’-t)J álta­lános épletű karbonsav sót állítjuk elő. (1-9.) reakcióvázlat (1) lépés Az(l) képletű vegyület hidroxil-metil-csoportját kar­­boxil-csoporttá oxidáljuk. Az oxidálást kromátokkal, úgymint Jones-reagenssel, Collins-reagenssel, piridini­­um-klór-kromáttal vagy piridinium-dikromáttal végez­zük oldószerben, úgymint dimetil-formamidban, dime­­til-szulfoxidban, klórozott szénhidrogénekben - például kloroformban - vagy acetonban, hűtés közben vagy szobahőmérsékleten néhány óra hosszat (2) lépés A (2) képletű vegyület karboxilcsoportját azidcso­­porttá alakítjuk, majd a vegyületet alkohollal reagáltatva ílIb(2S*-c}f általános képletű metánt kapunk. Ezt a lé­pést az (1-7) reakcióvázlat (2) lépése szerinti módon hajtjuk végre.. {3} lépés (j, eljárás) A lfíb(2S‘-c)] általános képletű vegyületet az (1-7) ieakciővázlat (8) lépése szerinti módon reagáltatjuk, így találmány szerinti vegyületet kapunk. Ebben a lépésben a 2S-cisz-szulfonamid-származékok [Ib-a(2S"-c)] álta­lános képletű karbonsav-észterét; [Ib-b(2S'-c)] általá­nos képletű szabad karbonsavat; vagy [Ib-b(2S,-c)] ál­talános képletű karbonsav sót állítunk elő. (II) reakcióvázlat (1) lépés Az (1) képletű vegyület 2-helyzetében allilcsoportot viszünk be. Allilezőszerként például allil-halogenidet, úgymint allil-kloridot, allil-bromidot vagy allil-jodidot, vagy allil-szulfonátot használunk. Katalizátorként egy viszonylag erős bázist, például n-butil-lítiumot, nát­­rium-amidot, kálium-t-butoxidot, nátrium-hidridet vagy lítium-hiizopropil-amint alkalmazhatunk. Az oldószer lehet például éter, úgymint dietil-éter, tetrahidrofurán, dietilénglikol-monometiléter vagy dietilénglikol-dime­­tiléter. A reakciót -78 *C és 25 *C közötti hőmérsékle­ten, néhány perctől néhány óráig terjedő reakcióidővel hajtjuk végre. (2) lépés A(2) képletű oximot a (3) képletű aminná redukáljuk. Redukálószerként például lítium-alumínium-hidridet, cink- vagy ón(II)-kloridot alkalmazunk. Az oldószer lehet például egy alkohol, úgymint metanol vagy etanol, vagy éter, úgymint dietil-éter vagy tetrahidrofiűán. Ezt a lépést végrehajthatjuk katalitikus hidrogénezéssel is, katalizátorként például platinát vagy palládiumot alkal­mazva, vagy fémnátriummal redukálva alkoholos oldó­szerben. Ebben a lépésben két sztereoizomer keverékétállítjuk elő, amelyeknek 3-oldallánca a- illetve ß-konfiguräciö­­jú. (3) lépés A (3) képletű amint (4) általános képletű szulfon­­amid-származékokká alakítjuk. Ezt a lépést az (1-6) reakcióvázlat (1) lépése szerint végezhetjük. (4) lépés A (4) általános képletű vegyület allilcsoportjának ket­tős kötését oxidáljuk, így (5) általános képletű epoxidot kapunk. Oxidálószerként használhatunk hidrogén-per­­oxidot egy átmeneti fémmel kombinálva, vagy egy per­­oxisavat vagy peroxisavésztert, úgymint perhangyasa­­vat, perecetsavat, perbenzoesavat, monoperftálsavat, monopermaleinsavat, pertrifluor-ecetsavat, m-klór-per­­benzoesavat vagy p-nitro-perbenzoesavaL Oldószer­ként használhatunk étert, úgymint dietil-étert vagy tet­­rahidrofuránt, alkoholt, például metanolt vagy etanolt, vagy klórozott szénhidrogént, például diklór-metánt vagy kloroformot. A reakciót 0 *C-tól szobahőmérsék­letig terjedő hőmérsékleten hajtjuk végre néhány perctől néhány óráig terjedő reakcióidővel. (5) lépés Az (5) általános képletű epoxidot (lie) általános kép­letű aldehiddé alakítjuk úgy, hogy hidrolízissel glikolt nyerünk és a kapott glikolt oxidativ hasításnak vetjük alá, így egy szénatomot eltávolítunk. Az oxidálószer, amely egyben a hidrolízis katalizátoraként is szolgál, lehet perjódsav vagy ortoperjódsav. Tanácsos vízzel ele­gyedő oldószert, úgymint étert, például dietil-étert, tet­­rahidrofuránt, dioxánt, vagy alkoholt, például metanolt vagy etanolt alkalmazni, A reakciót szobahőmérsékle-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13

Next

/
Thumbnails
Contents