203069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aldehid hidrogénező katalizátor előállítására és aldehidek hidrogénezésére

HU203069B sebességnél) alkalmazható, ahol az ismert redukált réz-oxid-cink-oxid katalizátor szelektivitása már jelentős mértékben lecsökken. Kombináció alkalmazása esetén az alkálifém, el­őnyösen kálium mennyisége mintegy 0,05-7,0 tö­­mcg%, előnyösen 0,3-3,5 tömeg% (a szabad alkáli­fém mennyisége a kalcinált prekurzor katalizátorra vonatkoztatva), míg az átmeneti fém, a nikkel és/vagy kobalt mennyisége mintegy 0,5-5,0 tö­­meg%, előnyösen 1,0-4,0 tömeg% (a kalcinált pre­kurzor katalizátorra vonatkoztatva). Különösen el­őnyösen alkalmazható a mintegy 0,6 tömeg% káliu­mot és minteg 1,5-2,5 tömeg% nikkelt tartalmazó katalizátor. Az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy ha nik­kel vagy kobalt átmeneti fém szelektivitásnövelőt adagolunk az alkálifémet tartalmazó katalizátor­hoz, az észterképződés mindkét különböző reakció­­mechanizmus vonatkozásában lecsökken. Hosszű tartózkodási idő esetén a hidrogénező reaktorból el­vezetett reakcióelegy elsősorban alkoholból áll, és úgy tűnik, hogy az elvezetés környezetében leját­szódó észterképződés során az aldehidből és alko­holból először hemiacetál képződik, amely dehidro­­génezéssel észterré alakul. Másrészről ismert az is, hogy észter képződik két aldehidmolekulából is az ismert Tischenko reakció során. Feltehető, hogy ez a reakció a reaktor bevezetése környezetében ját­szódik le, ahol magasabb az aldehid koncentráció. A nikkel vagy kobalt szelektivitásnövelő hatékonyab­ban csökkenti a reaktor kivezetése környezetében jelentkező első észterképződési mechanizmust, míg a zalkálifém szelektivitásnövelő a reaktor bevezeté­se környezetében jelentkező második éterképződési mechanizmusra hat. A találmány szerint előállított katalizátor fel­használható önmagában, de tartalmazhat inert hor­dozóanyagot vagy kötőanyagot is, így alumínium­­oxidot, horzsakövet, grafitot, szilícium-karbidot, cirkon-dioxidot, titán-dioxidot, szilícium-dioxidot, alumínium-szüícium-dioxidot, króm-dioxidot, va­lamint szervetlen foszfátot, szüikátot, aluminátot, borátot és hasonló anyagokat, amelyek stabilak a katalizátor felhasználása során alkalmazott reakci­ókörülmények között és nem befolyásolják károsan a katalizátor aktivitását vagy szelektivitását. A bel­ső ellenállása vagy szerkezet megerősítésére kálci­­um-oxidot tartalmazó cement is használható. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi 2- 22 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú telí­tett vagy telítetlen aldehidek katalitikus hidrogéne­­zését. A kiindulási anyagként alkalmazott aldehid karbonsav-csoport kivételével más oxigéntartalmú csoportot is tartalmazhat. A beadagolást csak a ma­gas forráspontú aldehidek elpárologtatásának lehe­tősége korlátozza. Előnyösen alkalmazhatók a telí­tett aldehidek, így acetaldehid, propionaldehid, izo­­butiraldehid, N-butilaldehid, izopentil-aldehid, 2- metíl-pentaldehid, 2-etü-hexaldehid, 2-etil-fcutÍ- raldehid, N-valeraldehid, izovaieraldehid, kaproal­­dehid, metil-N-propü-acetaldehid, izohexaldehid, kaprü-aldehid N-nonil-aídehid, N-dekanál, dode­­kanál, tridekanál, mirisztin-aldehid, pentadek-al­­dehid, palmitin-aldehid, sztearin-aldehid, valamint telítetlen aldehidek, így akrolein, metakrolein, 7 etakroiein, 2-etü-3-propil-akrolein, kroton-aldehid és hasonló aldehidek. Az aldehid alkalmazható tisz­ta állapotban vagy más anyagokkal kevert formá­ban, előnyösen alkalmazható aldehidek elegyei. Az aldehid vagy aldehid-elegy könnyen előállít­ható különböző oxoel járásokkal. Az oxoeljárás, pél­dául olefinek szén-monoxid és hidrogén segítségé­vel katalizátor jelenlétében végzett átalakítása so­rán keletkező reakcióelegy, amelynek során az ole­finkötést hordozó szénatomra egy karbonücsoport kapcsolódik, felhasználható teljes egészében vagy részekre bontva. Természetesen az alkalmazott al­dehid vagy aldehid-elegy előállítható az oxoeljárá­­soktól különböző eljárásokkal is, így olefinek vagy telített szénhidrogének oxidálásával vagy aldol­­kondenzációval. A találmány szerinti eljárást nem befolyásolja az alkalmazott aldehid előállítása. A gőz halmazállapotú aldehidet hidrogént tartal­mazó gáz jeleiüétében a hidrogénező katalizátorai érintkeztetjük. A hidrogénezéshez alkalmazható tiszta hidrogén, de előnyösebb hidrogén és más gá­zok, előnyösen az aldehiddel és a katalizátorai szemben ismert gázok elegyeinek alkalmazása. Inert gázként előnyösen alkalmazható a nitrogén és a metán. A hidrogént tartalmazó gáz kifejezés alatt tiszta hidrogéngázt, valamint hidrogén és más gázok elegyét értjük. Bár a reakciózóna hidrogén koncentrációja nem játszik jelentős szerepet, előnyös, ha hidrogént a re­dukálandó aldehid alapján számolt sztöchiometri­­kus mennyiséghez képest feleslegben alkalmazzuk. A hidrogén mólaránya az aldehidre vonatkoztatva általában mintegy 5-400, előnyösen 10-200. 2-8 szénatomos aldehidek esetén a hidrogén mólaránya előnyösen 10-30. A hidrogénezést általában legalább 100 °C hő­mérsékleten végezzük, de a találmány szerinti kata­lizátor nagy szelektivitásának köszönhetően a hő­mérséklet elérheti a 300 °C értéket. A hidrogénezést előnyösen 120-260 °C közötti hőmérsékleten vé­gezzük. Az alkalmazott hőmérsékletet az energia­­igény és az átalakulási fok figyelembevételével ha­tározzuk meg. A reakció közben alkalmazható nyo­más az atmoszférikus nyomástól a 4,1x10° Pa nyo­másig terjed. Mivel az aldehidet és a kapott alkoholt gőz halmazállapotban kell tartani, a reakciónyo­mást bizonyos mértékben befolyásolja a reakcióhő­mérséklet, a hidrogénezett aldehid és a hidrogéntar­talmú gáz mennyisége. A hidrogénező reakció tér­fogatárama mintegy 0,1 -2,0, a beadagolt folyékony aldehid térfogata/az óránként adagolt katalizátor térfogata alapján számítva. A találmány szerinti eljárást előnyösen folyama­tos üzemmódban valósítjuk meg. A folyamato sü­­zemmód előnyös megvalósítása során az aldehidet, az aldehid-elegyet, vagy az oxoeljárás termékét el­párologtatjuk, majd a hidrogéntartalmú gázzal éritnkeztetjük a kívánt hőmérsékleten és nyomáson a találmány szerint előállított katalizátor felett. A találmány szerinti eljárás előnyösen valósítható meg fixágyas katalizátoron. A reakciózóna előnyö­sen nyújtott csőreaktor, amikoris a katalizátort a csőreaktoron belül helyezzük el. Alkalmazható azonban adiabatikus tankreaktor is. Az ilyen reak­torokban a reakcióhő következtében magasabb hő­8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents