203022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rodenticid, talaj - inszekticid, molluszkicid, vagy hangyariasztó hatású csalétkek előállítására viasztartalmú pelletek formájában
HU 203022B Találmányunk viasztartalmú pelletek — elsősorban rodenticid, inszekticid vagy molluszkicid hangyariasztó hatású csalétkek — előállítására szolgáló eljárás. A pelletizált csalétkekben levő viasz egy bizonyos idó'járásállóságot biztosít a készítményeknek, lehetővé téve, hogy azok ellenálljanak a nedvességnek — például esőnek, harmatnak — anélkül hogy duzzadnának vagy szétesnének. Ismeretes, hogy alkalmaznak viaszt számos agrokémiai, állategészségügyi és közegészségügyi célt szolgáló, tömb, kocka vagy pellet formájú készítmény előállításához (lsd. Andriska — Bozzai: Növényvédőszerkészítmények technológiája, Budapest, 1978.). Viasztömbök formájában kaphatók a kereskedelemben olyan rágcsáló-csalétkek, amelyeket mindezideig olvasztási és öntési műveletekkel állítottak elő. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy hőenergia formájában jelentős energiát kell ráfordítani. Találmányunk megvalósításakor a viaszt por formájában alkalmazuk, így azt a formálási eljárás során keletkező hőmennyiség megolvasztja anélkül, hogy további hőenergiát kellene közölni a kompozícióval. Pelletek előállításakor a hagyományos ipari vagy meleg vagy hideg pelletizálási műveletet alkalmaznak /lsd. JP 60 68 042. (1983.09.21.) számú japán szabadalmi leírás, Drug Dev. Ind. Pharm. 13 (7) 1267-78 (1987) referátum/. A meleg pelletizálás esetében külső forrásból származó gőzt alkalmaznak a komponensek felmelegítésére, amelynek eredményeként sikér szabadul fel a gabonából és kötőanyaga lesz a pelletnek. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy igényes nagy energiabevitelt igényel és a gőz révén további nedvesség kerül a pelletbe, amelyet azután meg kell szárítani a nedvesség eltávolítása céljából, mert a nedvesség elősegíti a megpenészesedést és károsan befolyásolja a pellet időjárásállóságát. A hideg pelletizálási művelet során burgonya- vagy egyéb növényi keményítőt adagolnak vízzel együtt, hogy a pelletben a komponensek „összeolvadjanak". Ebben az esetben is szárítás előzi meg a kereskedelmi forgalomba hozatalt. A találmány tárgya eljárás rodenticid, talaj-inszekticid, molluszkicid vagy hangyariasztó hatású csalétkek előállítására viasztartalmú pelletek formájában, amelynek során a) alaposan összekeverjük a poralakú adalékokat, a poralakú hatóanyag-koncéntrátumot és a poralakú viaszt, vagy b) alaposan összekeverjük a poralakú adalékokat (a poralakú hatóanyag-koncentrátum és a poralakú viasz kivételével), az így kapott poralakú adalék-keverékbe bekeverjük a cseppfolyós vagy poralakú hatóanyag-koncentrátumot, majd hozzáadjuk a poraíakú viaszt, és a komponenseket alaposan összekeverjük, és az a) vagy b) eljárás szerint kapott keveréket pelletizáló berendezésen vezetjük át. A találmány értelmében 30-100 °C olvadáspontú, 0,15 mm-nél kisebb szemcseméretű porított viaszt használunk a pellet össztömegére vonatkoztatva 1-40 tömeg% mennyiségben, és a pelletizáló szerszám támaszkodó gyűrű nyomásának megfelelő beállításával a pelletizáló szerszám hőmérsékletét a viasz olvadás1 pontjánál legalább 5 *C-kal magasabb értékre állítjuk be, ahol a viasz a pelletizálás során fejlődő súrlódási hő hatására megolvad. A találmány szerinti eljárásban tetszőleges eredetű viaszt — például állati vagy növényi eredetű viaszokat vagy paraffin viaszokat — felhasználhatunk. Előnyös azoknak a viaszoknak a felhasználása, amelyeknek az olvadáspontja 50 °C és 75 °C között van. Különösen előnyösen alkalmazhatunk 52 °C és 58 °C közötti — például 56 °C — olvadáspontú viaszokat. Poralakú adalékanyagokként például alapadalékokat, keményítőszereket és — adott esetben — ízesítőszereket, csalogatószereket és színezőanyagokat használhatunk. Természetesen más adalékokat is alkalmazhatunk; az előző felsorolás nem korlátozó jellegű. Alapadalékként fel lehet használni bármilyen gabonalisztet—például búzalisztet vagy zablisztet —, kukoricalisztet vagy rizslisztet; keményítőszerként lehet alkalmazni például kaolint, talkumot, diatomaföldet és ásványi töltőanyagokat, így gyógyszerkönyvi minőségű porcelánföldet. Abban az esetben, ha az alapadalék gabonaliszt vagy csalétek, ennek élelmiszeripari minőségűnek kell lennie. ízanyagot/csalogatószert akkor alkalmazunk, ha a viasztartalmú pelletet csalétekként kívánjuk alkalmazni. A csalogatni kívánt f ajoktól függően ez az adalék lehet például fehérje-hidrolizátum, tejpor vagy szacharóz, ha rágcsálók ellen kívánjuk a szert felhasználni. Hasonló módon, olyan adalék is lehet a viasztartalmú pelletekben, amely idegenkedést vált ki, így például grafit, amelytől idegenkednek a madarak. Színezőanyagokat is lehet tenni a pelletekbe, amelyek utalnak a hatóanyag jellegére; például poroszkéket vagy Acid Red 9-et. A porított hatóanyagok általában 0,25 mm-es részecskékből állnak — a brit szabvány szerint 60 mesh-esek — vagy még finomabbra vannak őrölve, hogy lehetővé váljék a pelietek tömör kiképzése kötőanyagokkal. A találmányunk szerinti eljárás megvalósításakor hagyományos formálóberendezéseket alkalmazunk. A porított alkotórészeket — a viasz kivételével — megfelelő módon bensőségesen összekeverjük valamilyen hagyományos homogenizáló/keverő berendezésben, például keverődobban, szalagos keverőben vagy keverőkúpban. A keletkezett száraz keveréket hagyományos adagolócsigával juttatjuk el a keverőberendezéstói a pelletizáló sajtológépig, amely lehet horizontális vagy vertikális. A pelletizáló sajtológép magában foglal egy adagolótölcsért, amelyen keresztül a keverék az adagolócsigából érkezvén ráömlik a pelletizáló szerszámra vagy matricára. A keverék egyenletesen oszlik el a szerszám felületén és kifelé mozdul el a szerszám forgása következtében fellépő centrif ugális erők hatására. Hagyományos szerszámot alkalmazunk a pelletek extrudálásához; célszerűen 7,6-12,7 cm (3-5 hüvelyk) vastagságút. A szerszámhoz tartozik egy görgő, amely szabadon vagy ellenkező irányban forog a szerszámmal és arra kényszeríti a keveréket, hogy ne kerüljön az extrúziós járatokba és ezzel egyidejűleg súrlódási erőket vált ki saját maga, a keverék és a szerszám között. A súrlódási erők következtében hőenergia keletkezik, amely átadódik a szer2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
