202957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés talaj-, vagy/és kőzethorgony előállítására
7 HU 202957 B 8 töltótartály alsó részéből - előnyösen vízszintesen - torkollik ki. A 7d csonkot flexibilis gégecsó által alkotott 6 összekötövezeték kapcsolja össze a 3 lyukból a 16 támfal külső felületén túlra kinyúló 2 töltöcsövel, amely utóbbi és a 3 lyuknak a 16 támfalban levő szakasza között gyűrű alakú 8 tömítés van beépítve. A 4. ábra szerinti berendezés segítségével a horgony kialakítása a következőképpen történik: a 7 tartályból 9 sűrített levegő segítségével 20 utószilárduló anyagot, célszerűen cementhabarcsot nyomunk a 6 összekötővezetéken és a 2 töltöcsövön ét a 3 lyukba, amelyet az utószilárduló anyag a 2 töltöcsövön kívül is a 8 tömítésig teljesen kitölt, és természetesen az 5 horgonytest-szerelvényt, és abban a 14 robbanóanyagot (2. ábra) is teljesen körülveszi. Ily módon zárt, fojtott rendszer jön létre, hiszen a 4. ábrán vonalkázással érzékeltetett, az atmoszferikust meghaladó nyomású 20 utószilárduló anyag folyamatossága a 20 töltőtartálytól a 3 lyuk végéig biztosítva van. A v szintű habarcs felett a tartályban a 9 sűrített levegőt pontozással ábrázoltuk. Ebben a helyzetben a 4 záró-nyitó tárcsa az 5 horgonyfej és a 2 töltócső belső vége között közbenső helyzetet foglal el. A betáplált, és a 3 lyukat kitöltő 20 utószilárduló anyag egyrészt a 3 lyuk állékonyságát biztosítja, másrészt - fojtásként funkcionálva - növeli a végrehajtandó robbantás hatékonyságét. Az 5. ábrán (ahol a korábban már használt hivatkozási számokat és jeleket értelemszerűen alkalmaztuk) a robbantás pillanatát érzékeltettük (amelyet önmagában ismert módon és eszközökkel hajtunk végre). Az e nyilakkal érzékeltetett robbanás eredményeként az 5 horgonytest-szerelvényt körülvevő 21 üreg alakul ki, amelynek a legnagyobb átmérőjét B hivatkozási betűvel jelöltük, és amely meghaladja a 3 lyuk d átmérőjét. A robbanás hatására az 5 horgonytest-szerelvény 13 rúdjai (2. ábra) is deformálódnak, a középső részük kifelé görbül, így az egész 5 horgonytest-szerelvény b hosszúsága (4. és 2. ábra) b’-re csökken (5. ábra). Az új alakzatú 5 horgonytest-szerelvény - könnyen belátható módon - növeli a lehorgonyzás biztonságát, hiszen követi a kialakult 21 üreg alakját, és a végleges horgonyszerkezetben armatúraként funkcionáló 13 rudak a 3 lyuk keresztmetszeti vetületén túlnyúlnak. Megjegyezzük, hogy a robbanás pillanatában a fojtási funkciót betöltő habarcs - egy zárt rendszer részeként - az atmoszferikust meghaladó nyomás alatt áll. A robbanás ereje a 4 záró-nyitó tárcsát a c nyilaknak megfelelően elmozgatja, és a 2 töltőcső belső nyílására szorítja. Ezzel a 2 tóltőcsö, a 6 összekötóvezeték és 7 töltötartál.v belső tere, és természetesen az abban levő 20 utószilárduló anyag a robbanás heti lyétól elzáródik, ugyanakkor a robbanás ereje, az 5. ábrán 22 hivatkozási számmal jelölt, a robbanáskor keletkezett gáz-levegő elegy azt a 20 utószilárduló anyag-mennyiséget, amely a robbantás előtt az 5 horgonytest-szerelvény környezetében és a 2 töltócsó és a 3 lyuk fala között helyezkedett el, és a robbantáshoz a fojtást szolgáltatta, a 8 tömítéssel (4. ábra) együtt a 3 lyukból az / nyilaknak megfelelően kilöki. Egyúttal távoznak a 3 lyukból és a 21 üregből a füstgázok (gáz-levegő keverék) is. Igen fontos és kedvező hatása a robbantásnak, hogy az utószilárduló anyag egy részét a 21 üreg környezetében levő talajhézagokba és -pórusokba préseli, ami járulékos talajszilárdító hatást eredményez, és ezzel a lehorgonyzás biztonságát is növeli. A robbanás természetesen az üreget körülvevő talajtömeget tömöríti is, ami a horgony teherviselő képességének a növeléséhez ugyancsak hozzájárul. A robbanással lényegében egyidejűleg a kirobbantott 21 üregben vákuum keletkezik a térfogatnövekedés, valamint a fojtási funkciót betöltött utószilárduló anyag és a 22 levegő-füstgáz keverék kiáramlásának a hatására. A vákuum keletkezésével egyidejűleg érvényesül a 2 töltócsőben levő utószilárduló anyag atmoszferikust meghaladó nyomásának a hatása is, aminek eredményeként a 4 záró-nyitó tárcsa a 2 töltőcső belső nyílásától a deformált 5 horgonytest-szerelvény felé elmozdul, miáltal e nyílás - amint a 6. ábrán látható, ahol a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük - szabaddá válik. A 7 töltótartályban a vákuum létrejöttével bekövetkező nyomáskülönbség hatására az ott levő, a 20 utószilárduló anyag felett elhelyezkedő 9 sűrített levegő politropikus állapotváltozáson megy keresztül, vagyis kitágul, lehűl, a nyomása - legfeljebb atmoszferikus nyomásúra - csökken. (A 9 sűrített levegő nyomását és/vagy térfogatát a 7 töltőtartályban úgy kell beállítani, hogy a politropikus állapotváltozás eredményeként a levegő nyomása ne csökkenjen az atmoszferikus alatti, vagyis negatív értékre.) A 7 töltótartályban a 20 utószilárduló anyag feletti légtérnek a nyomóscsökkenésével egyidóben bekövetkező növekedése (a 6. ábra szerinti v’ folyadékszint alacsonyabban van, mint az 5. ábrán bejelölt v folyadékszint) egyébként megegyezik, vagy lényegében megegyezik a kirobbantott 21 üreg nagyságával. A fent leírt folyamatok következményeképpen a folyékony 20 utószilárduló anyag a 6. ábrán bejelölt g, h és i nyilaknak megfelelően a 7 töltötartályból a flexibilis 6 összekötővezetéken és a 2 töltöcsövön keresztül a 21 üregbe áramlik, azt kitölti, majd a 3 lyukban a 2 töltőcső külső palástja mentén kifelé áramlik a k nyilaknak megfelelően, maga előtt hajtva a még bentmaradt 22 füst5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
