202957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés talaj-, vagy/és kőzethorgony előállítására

7 HU 202957 B 8 töltótartály alsó részéből - előnyösen víz­szintesen - torkollik ki. A 7d csonkot flexi­bilis gégecsó által alkotott 6 összekötöveze­­ték kapcsolja össze a 3 lyukból a 16 támfal külső felületén túlra kinyúló 2 töltöcsövel, amely utóbbi és a 3 lyuknak a 16 támfalban levő szakasza között gyűrű alakú 8 tömítés van beépítve. A 4. ábra szerinti berendezés segítségé­vel a horgony kialakítása a következőképpen történik: a 7 tartályból 9 sűrített levegő segítsé­gével 20 utószilárduló anyagot, célszerűen cementhabarcsot nyomunk a 6 összekötőveze­téken és a 2 töltöcsövön ét a 3 lyukba, ame­lyet az utószilárduló anyag a 2 töltöcsövön kívül is a 8 tömítésig teljesen kitölt, és természetesen az 5 horgonytest-szerelvényt, és abban a 14 robbanóanyagot (2. ábra) is teljesen körülveszi. Ily módon zárt, fojtott rendszer jön létre, hiszen a 4. ábrán vonal­kázással érzékeltetett, az atmoszferikust meghaladó nyomású 20 utószilárduló anyag folyamatossága a 20 töltőtartálytól a 3 lyuk végéig biztosítva van. A v szintű habarcs felett a tartályban a 9 sűrített levegőt pon­tozással ábrázoltuk. Ebben a helyzetben a 4 záró-nyitó tárcsa az 5 horgonyfej és a 2 töl­­tócső belső vége között közbenső helyzetet foglal el. A betáplált, és a 3 lyukat kitöltő 20 utószilárduló anyag egyrészt a 3 lyuk állé­konyságát biztosítja, másrészt - fojtásként funkcionálva - növeli a végrehajtandó rob­bantás hatékonyságét. Az 5. ábrán (ahol a korábban már hasz­nált hivatkozási számokat és jeleket értelem­szerűen alkalmaztuk) a robbantás pillanatát érzékeltettük (amelyet önmagában ismert mó­don és eszközökkel hajtunk végre). Az e nyilakkal érzékeltetett robbanás eredménye­ként az 5 horgonytest-szerelvényt körülvevő 21 üreg alakul ki, amelynek a legnagyobb átmérőjét B hivatkozási betűvel jelöltük, és amely meghaladja a 3 lyuk d átmérőjét. A robbanás hatására az 5 horgonytest-sze­­relvény 13 rúdjai (2. ábra) is deformálódnak, a középső részük kifelé görbül, így az egész 5 horgonytest-szerelvény b hosszúsága (4. és 2. ábra) b’-re csökken (5. ábra). Az új alakzatú 5 horgonytest-szerelvény - könnyen belátható módon - növeli a lehorgonyzás biz­tonságát, hiszen követi a kialakult 21 üreg alakját, és a végleges horgonyszerkezetben armatúraként funkcionáló 13 rudak a 3 lyuk keresztmetszeti vetületén túlnyúlnak. Megje­gyezzük, hogy a robbanás pillanatában a fojtási funkciót betöltő habarcs - egy zárt rendszer részeként - az atmoszferikust meg­haladó nyomás alatt áll. A robbanás ereje a 4 záró-nyitó tárcsát a c nyilaknak megfelelően elmozgatja, és a 2 töltőcső belső nyílására szorítja. Ezzel a 2 tóltőcsö, a 6 összekötóvezeték és 7 töltötar­­tál.v belső tere, és természetesen az abban levő 20 utószilárduló anyag a robbanás he­ti lyétól elzáródik, ugyanakkor a robbanás ere­je, az 5. ábrán 22 hivatkozási számmal jelölt, a robbanáskor keletkezett gáz-levegő elegy azt a 20 utószilárduló anyag-mennyiséget, amely a robbantás előtt az 5 horgonytest­­-szerelvény környezetében és a 2 töltócsó és a 3 lyuk fala között helyezkedett el, és a robbantáshoz a fojtást szolgáltatta, a 8 tö­mítéssel (4. ábra) együtt a 3 lyukból az / nyilaknak megfelelően kilöki. Egyúttal távoz­nak a 3 lyukból és a 21 üregből a füstgázok (gáz-levegő keverék) is. Igen fontos és ked­vező hatása a robbantásnak, hogy az utószi­lárduló anyag egy részét a 21 üreg környe­zetében levő talajhézagokba és -pórusokba préseli, ami járulékos talajszilárdító hatást eredményez, és ezzel a lehorgonyzás bizton­ságát is növeli. A robbanás természetesen az üreget körülvevő talajtömeget tömöríti is, ami a horgony teherviselő képességének a növe­léséhez ugyancsak hozzájárul. A robbanással lényegében egyidejűleg a kirobbantott 21 üregben vákuum keletkezik a térfogatnövekedés, valamint a fojtási funk­ciót betöltött utószilárduló anyag és a 22 levegő-füstgáz keverék kiáramlásának a ha­tására. A vákuum keletkezésével egyidejűleg érvényesül a 2 töltócsőben levő utószilárduló anyag atmoszferikust meghaladó nyomásának a hatása is, aminek eredményeként a 4 záró­­-nyitó tárcsa a 2 töltőcső belső nyílásától a deformált 5 horgonytest-szerelvény felé el­mozdul, miáltal e nyílás - amint a 6. ábrán látható, ahol a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivat­kozási számokkal jelöltük - szabaddá válik. A 7 töltótartályban a vákuum létrejöttével bekövetkező nyomáskülönbség hatására az ott levő, a 20 utószilárduló anyag felett el­helyezkedő 9 sűrített levegő politropikus ál­lapotváltozáson megy keresztül, vagyis kitá­gul, lehűl, a nyomása - legfeljebb atmoszfe­rikus nyomásúra - csökken. (A 9 sűrített le­vegő nyomását és/vagy térfogatát a 7 töltő­­tartályban úgy kell beállítani, hogy a poli­tropikus állapotváltozás eredményeként a le­vegő nyomása ne csökkenjen az atmoszferi­kus alatti, vagyis negatív értékre.) A 7 töltótartályban a 20 utószilárduló anyag feletti légtérnek a nyomóscsökkenésé­vel egyidóben bekövetkező növekedése (a 6. ábra szerinti v’ folyadékszint alacsonyabban van, mint az 5. ábrán bejelölt v folyadék­­szint) egyébként megegyezik, vagy lényegé­ben megegyezik a kirobbantott 21 üreg nagyságával. A fent leírt folyamatok következménye­képpen a folyékony 20 utószilárduló anyag a 6. ábrán bejelölt g, h és i nyilaknak megfe­lelően a 7 töltötartályból a flexibilis 6 összekötővezetéken és a 2 töltöcsövön ke­resztül a 21 üregbe áramlik, azt kitölti, majd a 3 lyukban a 2 töltőcső külső palástja men­tén kifelé áramlik a k nyilaknak megfelelően, maga előtt hajtva a még bentmaradt 22 füst­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents