202951. lajstromszámú szabadalom • Térbeli vázszerkezet építmények létesítéséhez
3 HU 202951 B 4 és fölülről, vesszófonásszerűen bújtatott kiképzéssel keresztezik. Ehhez természetesen viszonylag vékony és eléggé rugalmas anyagú tartóiveket kell használni. A tartóivek lehetnek hajlékony csövek vagy rudak, előnyösen műanyag csövek vagy -rudak. A megfelelő anyag kiválasztása több tényezőtől függ, így az épület jellegétől, funkciójától, méreteitől és a várható terhelés nagyságától. Ezek figyelembevételével a hajlékony tartóivek anyaga lehet bármilyen rugalmas műanyag, például polivinilklorid, polietilén, polipropilén, erösitett műanyag, pl. üvegszálas poliészter, más társított műanyag, de akár acél vagy üveg is, stb. Cső- vagy rúd kifejezésen nemcsak körszelvényű csöveket vagy rudakat értünk, hanem bármilyen más keresztmetszetűt is. Megjegyezzük, hogy a cső általában előnyösebb, mivel azonos anyagfelhasználással nagyobb hajlitószilárdságot biztosít. A tartóivet alkotó csőbe egy előnyös találmányi ismérv értelmében kötél vagy hasonló lehet behúzva, és ennek végei lehetnek az aljzathoz rögzítve. A találmányunk szerinti vázszerkezet egy extrém kiviteli alakja éppen ez utóbbi ismérv alapján valósítható meg egyszerűen: ha a csöveket a behúzott kötél segítségével teljes körívben meghajlítjuk (a körív megmaradását a kötél végeinek szoros összekötésével biztosítjuk), majd több ilyen körivet úgy helyezünk el, hogy egymást két-két pontban keresztezzék; megfelelő számú körívből akár gömbvázat is készíthetünk. A keresztezés! pontokban két tartóiv keresztezési szöge elméletileg 0 és 180° között változhat. A találmány szerinti vázszerkezet változatos, egy, két vagy több tengelyre szimmetrikus szabályos, vagy szabálytalan alaprajzú, sátorszerü építmények készítésére alkalmas. Szabályos, hossztengelyre szimmetrikus alaprajz fölé fekvő félhenger-palásttal burkolt (pontosabban: félkör, körszelet, vagy ellipszisszelet szelvényű, dongaszerű); szabályos, több tengelyre szimmetrikus alaprajz (kör, négyzet, szabályos hatszög, szabályos nyolcszög stb.) fölé félgömbpalásttal burkolt (pontosabban: félkör, körszelet, vagy ellipszisszelet szelvényű, kupolaszerű); szabálytalan alaprajz fölé pedig az alaprajznak megfelelően torzult térbeli idomot alkotó palásttal burkolt létesítményt hozhatunk létre. így pl. két, egymást merőleges sikokban keresztező tartóívvel négyszög alaprajzú .kunyhót", több, alaprajzi vetületben diagonálisan elrendezett tartóivvel egyenes, görbe, vagy tetszőleges vonalvezetésű alagutat, köralaprajzzal gömbkupolát, a keresztezési pontokban elméletileg 0 vagy 180°-os szöget bezáró tartóivekkel hengert készíthetünk. A tartóivek közötti rugalmas kapcsolat feladata, hogy biztosítsa a vázszerkezetet alkotó rudak, vagy csövek együttdolgozását, azonban ne akadályozza meg esetleges csekély mértékű rugalmas elmozdulásukat. Ilyen kapcsolatot létesíthetünk egyszerű összekötözéssel, például zsineg, fóliacsik, öntapadós ragasztószalag, vagy ezek kombinációja segítségével, de ilyen kapcsolatot biztosit a kellő rugalmasságú tartóívek vesszöfonásszerűen bújtatott vezetése is, amikor az összekötözés akár el is maradhat. Természetesen a kapcsolat létesítésére kifejleszthető megfelelő, pl. hurok- vagy bilincsszerű kapcsolóelem is, de mindenképpen lényeges, hogy a kapcsolat a fenti rugalmassági kritériumnak megfeleljen, és a kapcsolóelem minél egyszerűbb, könnyen kezelhető és lehetőleg egyfajta legyen, hogy az össze- és szétszerelést ne nehezítse meg. A sátorszerü építmény elkészítéséhez a találmány szerinti vázszerkezetet olyan egybefüggő, sík, hártyaszerű anyaggal, például műanyag fóliával, vagy vászonponyvával burkoljuk, ami a felhasználási célnak legjobban megfelel, tehát mezőgazdasági hajtatás céljára átlátszó műanyag fóliával, kempingsátor vagy raktár céljára vízhatlan rétegzett vászonponyvával, kiállítási csarnok vagy szórakoztató létesítmény céljára színesen díszített burkolóanyaggal stb. A burkoló hártyaszerű anyag a vázszerkezetre lehet csak lazán ráhelyezve, mely esetben a teherviselést teljes egészében a vázszerkezet végzi, de lehet a vázszerkezetre ráfeszítve is, mely esetben a burkolat együtt dolgozik a vázszerkezettel és részt vesz a teherviselésben. A találmány szerinti térbeli vázszerkezet előnye, hogy egymást keresztező tartóivek biztosítják az építmény stabilitását, ugyanakkor - mivel a tartóívek a fellépő igénybevétel (hótágulás, szélnyomás, hóterhelés) hatására a rugalmas kapcsolat folytán egymáshoz képest elmozdulhatnak - nem keletkezik bennük feszültség, igy a vázszerkezet nincs kitéve az ilyen igénybevétel miatti fáradásnak, ezáltal a tartóívek élettartama jelentősen megnő. A találmány szerinti vázszerkezet lényegében egyetlen fajta elemből, azaz egyenes, de hajlítható cső- vagy rúdszálakból állítható elő, szerelvények, kötőidomok stb. nélkül. Ha a készítendő építmény nagysága olyan, hogy a szállítható csöszálak hosszúsága a szükséges méreteket nem adja ki, legfeljebb egyszerű toldóelem, például olyan .dugó" alkalmazása lehet szükséges, amelyre a csőszálak végei ráhúzhatok. Méretre leszabott csőszálakból - adott esetben dugókból és a szükséges takaróanyagból - egységcsomagok állíthatók össze és például mezőgazdasági hajtatóházak, kempingsátrak stb. anyaga hozható így forgalomba. Nyilvánvaló, hogy különösen kis méretekben a vázszerkezet felállítása semmiféle szakértelmet nem igényel, bárki házilagosan is elkészítheti. Ugyanilyen egyszerű a vázszerkezet szétszedése, elemeinek időszakos tárolása, más helyre szállítása, újra felállítása. Ha nem azonos kialakítású vázszerkezetet kívánunk a koráb-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
