202951. lajstromszámú szabadalom • Térbeli vázszerkezet építmények létesítéséhez
5 HU 202951 B 6 binak anyagából készíteni, a csőszálak kívánt méretre darabolásával, ill. toldásával tetszőleges más kialakítás is készíthető. A találmányt az alábbiakban kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajzok alapján ismer- 5 tétjük részletesen. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti vázszerkezet legegyszerűbb kiviteli alakját szemlélteti; a 2. ábra az 1. ábra szerinti váz- 10 szerkezet kissé módosított változata; a 3. ábrán a talámány szerinti vázszerkezet alagútszerűen kiképzett kiviteli alakját 15 tüntettük fel; a 4. ábra az oldalfalra állított találmány szerinti vázszerkezettel készített építmény egy szakaszát mutatja be: 20 az 5. ábra a tartóelemként szolgáló bordák vesszőfonásszerü vezetését szemlélteti; a 6. ábra szabálytalan görbe vonalvezetésű alagút vázszerke- 25 zetének vázlatos felülnézete; a 7. ábra hengeres tartály találmány szerinti vázszerkezetének vázlata; 30 a 8. ábra a találmány szerinti vázszerkezetből kialakított kupola vázlatos oldalnézete; a 9. ábra a 8. ábra szerinti kupolát 35 felülnézetben mutatja. Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti vázszerkezet 1 és 1’ tartóivekből áll, amelyek egymásra merőleges sikban meg vannak hajlítva és végeik 3, 3’ rögzítési 40 pontokban 5 aljzathoz vannak rögzítve, a jelen esetben a talajba vert vasrudakra vannak ráhúzva. A lefedendő alapterület ebben az esetben szabályos négyzet és az egymást keresztező 1, 1’ tartóivek az 5 aljzatra a 45 négyzet pontvonallal jelölt átlóinak 4’ metszéspontjából húzott, ugyancsak pontvonallal jelölt függőleges 4a vonalba eső 4 csomópontban találkoznak. Az 1, 1’ tartóivekre burkolat, például műanyag fólia (a további- 50 akban 2 fólia) van borítva, amelynek széle a lefedett alapterület kerületén bármilyen erre alkalmas, szokásos módon (pl. talaj-leterheléssel) van rögzitve. A találmány szerinti vázszerkezetnek ezt az 1. ábra szerinti leg- 55 egyszerűbb kiviteli alakját pl. kisebb tárgyak lefedésére, vagy ideiglenes emberi tartózkodásra szolgáló kunyhóként, sátorként lehet felhasználni. A belső tér hozzáférhetőségének biztosítására a 2 fólián vágott 6 ha- ®0 siték szolgálhat, amelyen a nyitás és csukás lehetővé tételéhez pl. tépőzárat alkalmazhatunk. Hasonló kialakítású, egyszerű vázszerkezetet mutatunk be a 2. ábrán is, ahol az 1 és 1’ tartóivek a keresztezési pontban egy darab zsineg, fóliacsik, vagy például öntapadós ragasztószalag segítségével készített 7 kötéssel vannak egymáshoz rögzitve. Itt az 1 és 1’ tartóívek végei a 3 és 3’ rögzítési pontokat összekötő szaggatott vonallal berajzolt 8 és 8’ feszitóhuzalokkal egymáshoz vannak rögzítve. Ebben az esetben a 8 és 8’ feszítóhuzalok rögzíthetők legalább a 3 és 3’ rögzítési pontoknál az 5 aljzathoz, például drótból, vagy hasonlóból készült U alakú (hajtűszerű) (nem ábrázolt) rögzitöelemek segítségével. A 2 fólia az 1. ábrán feltüntetetthez hasonló ajtónyitással lehet ellátva, ezt azonban a könnyebb áttekinthetőség kedvéért itt nem ábrázoltuk. Ez a kiviteli változat nagyon alkalmas könnyű kempingsátor céljára, különösen ha az 1 és 1’ tartóívek nem egy darabból, hanem szétszedhető, ill. felállításkor toldóelemekkel (.dugókkal*) összerakható rövidebb szakaszokból állnak, ami a hordozhatóságot megkönnyíti. A 3. ábrán bemutatott találmány szerinti vázszerkezet pl. mezőgazdasági hajtatóház készítésére alkalmas. Alapterülete, azaz 9 aljzata téglalap alakú, a tartóivek rögzítési pontjai a téglalap hosszabb oldalai mentén helyezkednek el. A 3. ábrán bemutatott találmány szerinti vázszerkezet a következő felépítésű: a téglalap alakú alapterület bal első sarkából kiinduló 1 tartóiv az alapterület fölött diagonálisan át van vezetve és az alapterület jobb oldalán, a jobb első saroktól X távolságban van rögzítve. A rögzítési pontot mindkét oldalon 3 hivatkozási számmal jelöltük. Az alapterület jobb első sarkából az 1’ tartóív indul, diagonálisan át van vezetve az alapterület fölött és végei a 3 rögzítési pontokkal szemben elhelyezkedő 3’ rögzítési pontokban vannak rögzitve. A 3 és 3’ rögzítési pontok között, az X távolság felénél mindkét oldalon további la és la’ tartóívek vannak rögzitve 3a és 3a’ rögzítési pontokban, amelyek másik vége az alapterület szemben fekvő oldalán ezektől a rögzítési pontoktól X távolságban elhelyezkedő 3a és 3a’ rögzítési pontokban van rögzitve. A jobboldali 3 és baloldali 3' rögzítési pontokból újabb lb és lb’ tartóívek vannak indítva, és az előbbiekkel azonos módon vezetve, majd az alapterület hátsó sarkaiban 3b és 3b’ rögzítési pontokban rögzítve. Természetesen az alapterület az ábrán feltüntetettnél hosszabb is lehet, amely esetben mindkét oldalról újabb tartóíveket lehet indítani és a rögzítési pontok egymástól mindig X/2 távolságban helyezkednek el a téglalap hosszabb oldalai mentén. A 3. ábrán szaggatott vonalakkal tüntettük fel a tartóivek alaprajzi vetületét, amelyek segítségével a tartóívek keresztezési pontjainak elhelyezkedését szemléltetjük. Minden tartóiv legalább két másik tartóívet keresztez, így az 1’ tartóiv az alaprajzi vetületén bejelölt 4’ és 4a’ metszéspontokban az aljzatra emelt merőlegesen 5
