202913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomelemekkel dúsított magas biológiai értékű növényi szervek és szövettenyészetek és ezeket tartalmazó diétás-, kozmetikai- és gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 202 913 B 2 mazállapotú táptalajt vagy folyékony tápközeget alkalmazunk. Előnyösen használhatók a White, Murashige- Skoog, Gamborg (B5) és Nitsch féle tápközegek („Tissue Culture Methods and Applications”, Edited by Perui F. Kruse, JR. and M. K. Patterson, J. R. Acedemic Press, New York and London, 1973, Murashige T.: Nutrition of Plant Cells and Organs in Vitro, 9, 81-85, 1973, Conger B.V. és munkatársai: Agricultural Plants via in vitro Techniques”, CRC Press, 1981, Calcott P. H.: „Continuous Cultures of Cells”, CRC Press, 1981). Nyomelemként bármely, az élő szervezetben kis mennyiségben előforduló biológiailag aktív elem szóba jöhet. Előnyös képviselők: vas, cink, réz, mangán, nikkel, kobalt, molibdén, szelén, króm, jód, fluor, ón, szilícium, vanádium, arzén, bór, lítium, arany, ezüst, platina, bróm, gallium, germánium, magnézium, kalcium és alumínium. A felsorolás nem korlátozó jellegű-A nyomelemeket szerves vagy szervetlen vegyület formájában visszük be a tápközegbe. Előnyösen alkalmazhatók az ionos vegyületek, például fémes nyomelemek esetén a megfelelő halogenidek, így ón-klorid, lítium-klorid vagy arany-klorid, más ásványisavas, így nikkel-szulfát, króm-szulfát, vagy ezüst- nitrát, továbbá kovalens kötésű vegyületek, például arzén-trioxid és szerves vegyületek, így szeleno-cisztein. A nyomelemek adagolásához egészben vagy előnyösen részben alkalmazható olyan természetes eredetű víz, így édesvíz, ásványvíz, termálvíz, gyógyvíz vagy ezek keveréke, amely a kívánt nyomelemet tartalmazza. Az adott vizet az alkalmazott tápközeg oldószereként vagy hígítószereként is felhasználhatjuk. ELőnyösen alkalmazható természetes eredetű vizek, például Párád, Hévíz és Margitsziget, valamint Pöstyén (Cseszlovákia) vize, valamint a Mohai Ágnes nevű ásványvíz. A természetes eredetű vizek nagy előnye, hogy egyedi nyomelem összetételt mutatnak, ami a természetben hosszú időn keresztül, önmagától alakult ki, és a jelenleg kimutatható és ismert biológiai hatású nyomelemek mellett (lásd a fenti felsorolást) további, még ismeretlen és a technika jelenlegi állása szerint nem analizálható mennyiségű nyomelemeket is tartalmaznak. A természetes vizek alkalmazásával tehát kihasználhatjuk a kedvező nyomelem összetételt és a természetben előforduló, de még nem vizsgált nyomelemek hatását. A természetes nyomelem összetétel egy vagy több elemét külön adagolással kívánt mértékben dúsíthatjuk. A tenyésztés során regisztráljú azt a koncentráció tartományt, ahol a növények még jól fejlődnek és nyomelem-tartalmuk magasabb a természetes értéknél. Szelektáljuk azokat a növényeket vagy növényrészeket, amelyek a magas nyomelem-tartalom mellett is fejlődőképesek, ezeket klónozzuk, továbbtenyésztjük az adott magas nyomelem koncentrációnál, majd kívánt esetben szövet- vagy sejttenyészet formájában, előnyösen szuszpenziós kultúrában továbbvisszük. Egyes esetekben a növény egyik vagy másik része jobban felhalmozza az adott nyomelemet, mint a növény egésze vagy a többi része. így például a sárgarépa gyökere mintegy háromszor annyi szelént dúsít fel, mint a levele. Ilyenkor ezeket a növényrészeket tenyésztjük. Az eljárással a nyomelemek természetes szintjét általában 4-5 nagyságrenddel megnöveljük. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a természetes szint 10'9 M koncentrációjától kiindulva az adott nyomelemtől és növénytől függő mértékben közelítjük a 10'1 M koncentrációt. A növényi szövetek vagy sejtek tenyésztését előnyösen 7-28 napig 10-30 °C hőmérsékleten steril körülmények között végezzük, szükség esetén 16 órás megvilágítási periódusokat alkalmazva. Eljárásunk során elvileg bármely növény felhasználható. Előnyösen alkalmazhatók elsősorban a hüvelyesek (Leguminosae), a pillangósok (Fabaceae), a pázsitfélék (Graminales) közé tartozó magas nyomelem mennyiséget raktározó növények. A felhasználható növényekre példaként felsorolható: a bab (Phaseolus vulgaris), a borsó (Pisum sativum), a lencse (Lens culinaris), a csüdfű (Astragalus racemosus), a Neptunia amplexicaulis, a fehér csillagfürt (Lipinus albus), a búza (Triticum aestivum), az árpa (Hordeum nodosum), a rozs (Secale cereale), a zab (Avena sativa), a rizs (Oryza sativa), a kukorica (Zea mays), a köles (Panicum miliaceum), az angol perje (Lolium perenne), valamint a fokhagyma (Allium sativum, a vöröshagyma (Allium cepa), a retek (Raphanus sativus), a peszérce (Lycopus exaltatus), a borág (Borago officinalis), a ligetszépe (Oenothera biennis), a szójabab (Glycine sója), a kankalin (Prinjula veris), a szeges lednek (Lathyrus sativus), a cirok (Sorghum vulgare). Ez a felsorolás azonban nem korlátozó jellegű. * Ezekből a növényekből klónozással tehát igen ellenálló egyedek, illetve szövet- vagy sejttenyészetek állíthatók elő, amelyek jól nőnek magas koncentrációjú nyomelem-tartalom mellett, azokat a szervezetükbe felveszik, beépítik, begyűjtés, szárítás és feltárás után, mint magas biológiai értékű anyag táplálék-kiegészítőnek, gyógyszernek és kozmetikumnak alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással kapott javított biológiai értékű, vagyis magas nyomelem-tartalmú növényi anyagot a felhasználáshoz feldolgozzuk. A tenyészetet szűrjük, a felesleges anyagot, például cukrot és egyéb tápközeg maradékot vizes mosással eltávolítjuk, majd szárítjuk, előőröljük és mikronizáljuk. Az így kapott por közvetlenül felhasználható. A szárítást előnyösen áramló levegővel végezzük, legfeljebb 60 °C hőmérsékleten. Az előőrlést 0,1 mm alatti szemcseméretig, a mikronizálást 1 mikron szemcseméretig végezzük. A kapott port diétás készítményként vagy gyógyszerkészítményként történő felhasználáshoz a szokásos készítményekké, így tablettává, kapszulává, lágy zselatin kapszulává, drazsévá, pirulává, granulátummá, aeroszollá, sziruppá, emulzióvá vagy szuszpenzióvá alakítjuk inert, nem toxikus, gyógyászatilag alkalmas hordozóanyagok vagy oldószerek segítségével. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
