202894. lajstromszámú szabadalom • Fotoelektromos tulajdonságú rétegképző anyag főleg elektrofotográfiai célra és eljárás az előállítására

1 HU 202 894 B 2 hogy a potenciál a felére csökkenjen, pozitív polaritás esetén 12 lux.s, negatív polaritás esetén 17 lux.s meg­világítás szükséges. Tekintettel a 635 nm hullámhossz körüli nagy érzékenységére a réteg lézer-nyomtatók­ban (printerekben) kiválóan alkalmazható. A képek erős kontrasztot mutatnak, háttér alig van. 15 000 és 20 000 közötti mőltömegű polimerek ha­sonló eredményt adnak. Az alábbi összehasonlító példával a találmány sze­rinti fotoelektromos jelrögzítőanyag jobb érzékenysé­gét kívánjuk bemutatni. A mérési körülmények meg­egyeznek a megadottakkal, a réteg kialakítására foto­elektromos anyagként a 146 112 sz. NDK- beli szabadiami leírás szerint készített polimert alkalmaz­zuk. 1,0 g (4) képlett!, 23 000 átlagos móltőmegtl po­­li(l,4-fenilén-l,2-difenil-vinilén) (DP-PPV), 0,5 g De­­lor 105 lágyító és 0,02 g malachitzöld-pikrát kloro­formból és klór-benzolból 4:1 térfogatarányban készí­tett elegy 10 ml-jével készült oldatát az 1. példában leírtak szerint alumíniummal bevont poliészter fóliára visszük. ± 700 V feltöltési potenciál esetében ahhoz, hogy a potenciál a felére csökkenjen, pozitív polaritás mellett 64 lux.s, negatív polaritás mellett 75 lux.s megvilágítás szükséges. 2. példa Poli {1,4-fenilén-1,2-bisz(4-metoxi-fenil)-vinilén > polimert az 1. táblázatban megadott arányban össze­keverünk 10 000-nél nagyobb móltömegű polisztirol­­lal, valamint Delor 105 lágyítóval, és az elegyet tet­­rahidrofuránban oldjuk. Az oldatokhoz 2 tömeg% ma­lachitzöld-pikrát érzékenyítőt adunk, és öntéssel rétegeket készítünk az oldatokból. A polisztirol adalék az öntési tulajdonságokat, valamint a száraz, fotoe­lektromos anyag mechanikai tulajdonságait lényege­sen javítja anélkül, hogy az érzékenység csökkene. A táblázatban az egyes rétegek érzékenységét az 1. példa szerint előállított réteg érzékenységére vonatkoztattuk (S/S0), és látható, hogy az érzékenység alig változik. 1. Táblázat DMOP-PPV (tömeg%) Polisztirol (tömeg%) Delor 105 (tömeg%) S/S0 (%) 66 0 32 100 50 25 23 96 43 22 33 96 37 28 33 84 33 33 32 85 3. példa 1 g DMOP-PPV, 0,5 g Delor 105 lágyító, 0,01 g malachitzöld-pikrát, 0,01 g fukszin-pikrát és 0,03 g bisz-(ciano-sztiril)-dimetoxibenzol keverékét kloro­form és klórbenzol 4:1 térfogatarányú elegyében fel­oldjuk, és az oldatot vezetőképes hordozóra visszük fel. Az így készült rétegnek panchromatikus érzékeny­sége van. ± V feltöltési potenciál esetén ahhoz, hogy a potenciál a felére csökkenjen, 13 lux.s megvilágítás szükséges. 4. példa 0,7 g DMOP-PPV, 0,3 g poli(l,4-fenilén-l-fenil-vi­­nilén), 0,5 g Delor 105 lágyító és 0,02 g malachitzöld­­pikrát elegyét kloroform és klórbenzol 4:1 térfo­gatarányú elegyében feloldjuk, és az oldatból vezető­képes horodzón fotoelektromos réteget alakítunk ki. A réteg jól tapad az alaphoz. ± 600 V feltöltési potenciál esetén pozitív polaritás mellett 20 lux.s, negatív pola­ritás mellett 24 lux.s megvilágítás szükséges ahhoz, hogy a feszültség a felére csökkenjen. A képek erős kontrasztot mutatnak, háttér alig van. 5. példa 1 g DMOP-PPV, 0,4 g Delor 105 lágyító, 0,014 g malachitzöld-pikrát és 0,096 g 2,4,7-trinitrofluorenon kloroform és klór-benzol 4:1 térfogatarányú elegyével készített oldatát vezetőképes hordozóra visszük. Az így kialakított rétegnek pankromatikus érzékenysége van. Fotoelektromos vezetőképességét, azaz érzékeny­ségét a hullámhossz, illetve frekvencia függvényében az 1. ábra mutatja. 6. példa 0,6 g DMOP-PPV és 0,4 g Delor 105 lágyító tetra­­hidrofurános oldatát Cu-ftálocianinnal bevont vezető­képes hordozóra visszük. Ezt a kettős réteget -600 V-ra lehet feltölteni, és ezen érték a felére való csökkenésé­hez 13 lux megvilágítás szükséges. 7. példa: Kopolimerizálás 600 ml dimetil-foimamid, 39,0 g cinkpor és 0,5 g iéz(I)-klorid elegyéhez védőgáz alatt 15,8 g (0,1 mól) vízmentes króm(III)-kloridot adunk, az elegyet keve­rés közben 70 °C-ra melegítjük, majd először 250 ml tiszta tetrahidrofuránt, utána 5 adagban 10 perces idő­közökben 19,8 g (0,05 mól) l,4-bisz(fenil-diklórme­­tíl)-benzol és 22,8 g (0,05 mól) l,4-bisz(4-metoxife­­nil-diklórmetil)-benzol 100 ml tetrahidrofuránnal ké­szített oldatát adagoljuk, miközben a belső hőmér­sékletet 65-75 °C-on tartjuk. A monomerek adagolá­sának befejeztével az elegyet még egy órán át keverjük 70 ’C-on, és lehűlés után alumíniumoxidon keresztül leszívatjuk szűrés céljából. A kopolimert híg sósav-ol­datban kicsapjuk, leszívatjuk, vízzel, majd rafetanollal mossuk, utána metanollal extraháljuk. Szárítás után 25,0 g (az elméleti hozam 88%-a) sárga port kapunk. Mn (VPO, benzolban): 8600. Toluollal és etanollal végzett ismételt kicsapás után 17,5 g (62 %) kopoli­mert kapunk; Mn: 18 800 (VPO, benzolban). Rétegkészítés és elektrofotográfiai tulajdonságok 1,0 g kopolimer, 0,04 g malachitzöld-pikrát, 0,4 g Delor 105 lágyító és 0,5 g sztirol-metilmetakrilát ko­polimer (30 mól% MMA) kloroform és klórbenzol 4:1 térfogatarányú elegyével készített oldatát vezetőképes hordozóra visszük. +700 V-ra feltöltve 50 lux.s meg­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents