202887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás waxikeményítő kinyerésére kukoricából

1 HU 202 887 A 2 re a célra használhatunk például Alfa-Laval típusú centrifugál szeparátorokat tartalmazó elválasztó rend­szert. A szeparálás után kapott keményítő-szuszpenziót előnyösen szűrőcentrifugán víztelenítjük, majd a ke­ményítőt valamilyen szokásos móüdon, például pneu­matikus szárítóban megszárítjuk. Az így kapott keményítő töltősűrűsége megközelíti a normál keményítőét, a szennyezésként benne lévő fehérje mennyisége pedig elhanyagolhatóan csekély. Az eljárás összhozama (a keményítőkinyerés hatásfo­ka) eléri vagy meghaladja a 95%-ot, ami waxikukori­­ca-keményítő kinyerésekor eddig elérhetetlen volt. A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük. A példákban a szuszpenziók koncentrációit a száraz­anyag tömeg%-ban kifejezett mennyiségével adjuk meg. 1. példa 18 tonna waxikukoricát 50 órán át áztatunk 48 °C- on 0,15 tömeg% kéndioxidot tartalmazó 9 m vízben. Az áztatás után a kukoricaszemeket tálcás malomban durvaőrléssel szétzúzzuk, és hidrociklonokra visszük, ahol elválasztjuk a kisebb sűrűségű csírától. A csíra­mentesített anyagot tálcás malomban finomőrléssel megőröljük, és az őrleményt ívszitára viszük, ahol a rostokat eltávolítjuk belőle. A szűrletként kapott ke­ményítő-fehérje szuszpenziót egy Alfa-Laval centrifu­gál szeparátorokat tartalmazó háromfokozatú szepará­tor-rendszer első keverőtartályába visszük. Itt hozzá­adunk 20 kg kéndioxidot, és alapos összekeverés után bevezetjük az első szeparátorba. Az első szeparátorba bevezetett szuszpenzió koncentrációja 7,0 t%, pH-ja 4,1. A szeparátorból távozó keményítős nehéz frakciót a második keverőtartályba visszük, ahol pH-ját 10 kg kéndioxid hozzáadásával 5,7-re állítjuk be. A 17,4 t% koncentrációjú szuszpenziót ezután a második szepa­rátorba vezetjük. Az itt kapott nehéz frakcióhoz a har­madik keverőtartályban 10 kg kéndioxidot adunk. Ek­kor a szuszpenzió pH-ja 6,1-re áll be. A 29,5 t% kon­centrációjú folyadékot a harmadik szeparátorba vezetjük. Az innen nehéz frakcióként távozó keményí­tőszuszpenzió koncentrációja 31,3 t%, pH-ja 7,0. A szuszpenziót szűrőcentrifugára visszük. A víztelenített anyagot pneumatikus szárítóban, ahol a belépő levegő hőmérséklete 155 °C, a kilépő levegő hőmérséklete 55-60 °C, megszárítjuk. 2. példa 18 tonna waxikukoricát 42 órán át áztatunk 42 ‘C hőmérsékleten 0,4 tömeg% kéndioxidot tartalmazó 9 m vízben. Az áztatás után az 1. példa szerinti mó­don szétzúzzuk, elválasztjuk a csírától, a héjtól és a rostoktól. A kapott szuszpenzió pH-ját az 1. példa sze­rinti szeparátor-rendszer első keverőtartályában 10 kg kéndioxiddal 6,1-re állítjuk be. Az első szeparátorra vitt szuszpenzió koncentrációja 7,3 t%. Az első sze­parátorról távozó nehéz frakció pH-ját a második ke­verőtartályban 10 kg kéndioxiddal 6,3-re állítjuk be. A második szeparátorra 15,6 t% koncentrációjú szusz­penziót viszünk. Az innen lejövő nehéz frakciót a har­madik keverőtartályba visszük, ahol pH-ját 8 kg kén­dioxiddal 6,8-re állítjuk be. A 27,8 t% koncentrációjú szuszpenziót a harmadik szeparátorra továbbítjuk. A harmadik szeparátorról távozó nehéz frakció koncent­rációja 31,3 t%, pH-ja 7,2. Víztelenítését és szárítását az 1. példa szerinti módon végezzük. 3. példa 18 tonna waxikukoricát 46 órán át áztatunk 44 °C hőmérsékleten 0,3 tömeg% kéndioxidot tartalmazó 9 m2 3 vízben. A kiáztatott kukoricaszemekből zúzás, csíraelválasztás, nedves őrlés és szűrés útján az 1. pél­da szerinti módon választjuk ki a keményítő-fehérje szuszpenziót. Ennek pH-ját az 1. példa szerinti szepa­rátor-rendszer első keverőtartályában 10 kg kéndioxid­dal 6,2-re állítjuk be. A keverőtartályból 6,9 t% kon­centrációjú szuszpenziót viszünk az első szeparátorra. Az innen távozó nehéz frakció pH-ját a második ke­verőtartályban 10 kg kéndioxiddal 6,4-re állítjuk be. E tartályból 15,6 t% koncentrációjú szuszpenziót ve­zetünk a második szeparátorra. A második szeparátor­ról kapott nehéz frakciót a harmadik keverőtartályba visszük, ahol pH-ját 10 kg kéndioxiddal 6,4-re állítjuk be. Ebből a tartályból 27,8 t% koncentrációjú folya­dékot vezetünk a harmadik szeparátorra. Ez utóbbiról nehéz frakcióként 31,3 t% koncentrációjú, 7,1 pH-jú keményítőszuszpenziót kapunk, amelyet az 1. példa szerind módon víztelenítünk és megszárítunk. 4. példa 18 tonna waxikukoricát 48 órán át áztatunk 45 °C hőmérsékleten 0,2 tömeg% kéndioxidot tartalmazó 9 m3 vízben. A kiáztatott kukoricaszemekből zúzással, csíraelválasztással, nedves őrléssel és szűréssel az 1. példa szerinti módon készítünk keményítő-fehérje szuszpenziót. A két frakciót az 1. példa szerinti sze­parátor-rendszerben választjuk szét. Az első keverőtar­tályban 15 kg kéndioxidot adunk a szuszpenzióhoz, mire annak pH-ja 5,2 értékre áll be. Az első szepará­torra továbbított szuszpenzió koncentrációja 7,6 t%. Az első szeparátorról lejövő nehéz frakció pH-ját a második keverőtartályban 10 kg kéndioxid hozzáadá­sával 5,9-re állítjuk be. A második keverőtartályból 17.4 t% koncentrációjú szuszpenziót viszünk a máso­dik szeparátorra. Az itt kapott nehéz frakciót a harma­dik keverőtartályba visszük ahol pH-ját 5 kg kéndioxid hozzáadásával 6,5-re állítjuk be. Az innen a harmadik szeparátorra elvezetett szuszpenzió koncentrációja 29.5 t%. A harmadik szeparátoron nehéz frakcióként 33 t% koncentrációjú és 7,3 pH-jú keményítőszusz­penziót kapunk, amelyet az 1. példa szerinti módon víztelenítünk és megszárítunk. Annak érdekében, hogy a találmány szerinti eljárás eredményességét számszerűen is értékelhessük, a pél­dákban bemutatott keményítőkinyerés során meghatá­roztuk a termék víztelenítésekor kapott szűrlet kemé­nyítőtartalmát (ez a szeparálás utáni keményítőveszte­séget jelzi), a végtermék töltősűrűségét (ez annál nagyobb, minél kisebb a keményítő duzzadása), továb­bá a végtermék nedvességtartalmát és fehérjetartalmát, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents