202877. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált foszfonsav- és foszforsavamid-származékokat tartalmazó larvicid, akaricid és/vagy aphicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
1 HU 202 877 B 2 hatóanyagnak a lárvák fejlődésére gyakorolt toxikus hatásának mértékeként értékeljük. Tíz nap múlva a bábokból kifejlődött legyek számát is megállapítjuk. Az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek jó hatásúnak bizonyultak a fenti tesztben. 4. példa Aedes aegypti lárvákra kifejtett hatás Valamilyen edényben levő 150 ml víz felületére a hatóanyag 0,1 tömegszázalékos acetonos oldatából annyit pipettázunk, hogy a hatóanyag koncentrációja 400 ppm legyen. Az aceton elpárolgása után az edényekbe 30-40 darab kétnapos Aedes-lárvát helyezünk és a mortalitást 2 és 7 nap múlva meghatározzuk. A fenti kísérletben az 1. példa szerinti (I) általános képletú vegyületek 50% feletti elhullást idéztek elő. 5. példa A hatóanyag elfogyasztása útján létrejött mérgező hatás Laodelphax striatellus és Nilaparvata lugens nimfákra Ezt a kísérletet növekedésben levő növényeken végezzük. Négy rizsnövényt külön-külön 8 cm átmérőjű cserepekbe beültettünk; a növények szára 8 mm vastagságú és magasságuk mintegy 20 cm. Ezután egy forgó tányérra helyezve bepermetezzük a növényeket a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazó 100 ml acetonos oldattal. A permet rászáradása után mindegyik növényre a kísérleti állat 20 nimfáját helyezzük el, ezek a 3. stádiumban vannak. Az így betelepített növények köré külön-külön mind a két végén nyitott üveghengereket helyezünk el és azokat egy gézlappal lefedjük, hogy a kabócák elszökését megakadályozzuk. A nimfákat a következő fejlődési stádium eléréséig, 10 napon át az így kezelt növényeken hagyjuk és a mortalitást a kezelést követő 1., 4. és 8. napon meghatározzuk. Az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek a fenti teszt során 1 nap után 50%-os, 4 és 8 nap után 60%-ot meghaladó mortalitást idéznek elő. 6. példa Laodelphax striatellus és Nilaparvata lugens petéire kifejtett ovicid hatás Ezt a kísérletet növekedésben levő növényeken végezzük. Négy rizsnövényt külön-külön 8 cm átmérőjű cserepekbe beültetünk; a növények szára 8 mm vastagságú és magasságuk mintegy 20 cm. Ezután egy forgó tányérra helyezve bepermetezzük a növényeket a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazó 100 ml acetonos oldattal. A permet rászáradása után mindegyik növényre a kísérleti állat 3 kifejlett nőstényét helyezzük el. Ezek elszökését úgy akadályozzuk meg, hogy mindegyik így betelepített növény köré üveghengert állítunk és azt gézlappal befedjük. A nőstényeket peterakás céljából 4 napon át a kezelt növényeken hagyjuk, majd eltávolítjuk őket. Mintegy nyolc nappal a nőstények betelepítése után kikelnek a fiatal kabócák, ezeket megszámoljuk. Ezután a kezelt növényeken kikelt lárvák számát összehasonlítjuk a kezeletlen kontrollnövényeken kikelt állatokéval és az eredményből meghatározzuk a százalékos mortalitást. Az 1. példa szerinti (I) általános képletű vegyületek a fenti teszt során jó ovicid hatást mutatnak, az elhullás 60% feletti. 7. példa Larvicid mérgező hatás, Spodoptera littoralis és Heliothis virescens ellen, melyet a hatóanyag elfogyasztása okoz (Insektizide Frassgift-Wirkung) Kb. 25 cm magas, cserepekbe ültetett gyapotnövényeket bepermetezünk olyan hatóanyag-emulziókkal, amelyek a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazzák. A hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk. A permetlé rászáradása után a gyapotnövényekre első lárvastádiumban levő Spodoptera littoralis, illetve Heliothis virescens lárvákat helyezünk. A kísérletet 24 °C hőmérsékleten és kb. 60% relatív légnedvességtartalom mellett folytatjuk le. 120 óra eltelte után meghatározzuk a kísérleti rovarok százalékos mortalitását a kezelést nem kapott kontrollnövényeken élőkhöz képest. Az 1. példa szerinti 2. és 3. számú vegyület 80- 100%-os hatású ebben a tesztben a Heliothis-, illetve Spodoptera-lárvákkal szemben, míg a 4-9. számú vegyületek 80-100%-os hatást mutatnak a Spodopteralárvákkal szemben. 8. példa Nephotettix cinticeps nimfáira kifejtett hatás Ezt a kísérletet növekedésben levő növényeken végezzük, ennek érdekében kb. 20 napos rizsnövényeket (magasságuk kb. 15 cm) 5,5 cm átmérőjű cserepekbe ültetünk be. Ezután egy forgó tányérra helyezve bepermetezzük a növényeket a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazó 100 ml acetonos oldattal. A permet rászáradása után mindegyik növényre a kísérleti állat 20 nimfáját helyezzük el, ezek a 2. vagy a 3. stádiumban vannak. Az ilyen módon kártevőkkel betelepített növények köré egy-egy műanyagból készült hengert helyezünk és a hengert géplappal lefedjük, hogy ezzel a kabócák elszökését megakadályozzuk. A nimfákat 5 napig a kezelt növényeken hagyjuk, miközben a növényeket legalább egy alkalommal meg kell öntözni. A fentiekben leírt kísérletet kb. 23 °C hőmérsékleten, 55% relatív légnedvesség-tartalom mellett és 16 órás megvilágítási periódusokkal végezzük. Az 1. példában ismertetett (I) általános képletű, találmány szerinti vegyületek a fenti kísérlet során 5 nap múlva 50% feletti elhullást okoznak. 9. példa Elfogyasztás által létrejött mérgező hatás és kontakt-hatás Laodelphax striatellus és Nilaparvata lugens nimfákra A kísérletet növekedésben levő növényeken végezzük. Négy rizsnövényt külön-külön 8 cm átmérőjű cse5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
