202877. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált foszfonsav- és foszforsavamid-származékokat tartalmazó larvicid, akaricid és/vagy aphicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
1 HU 202 877 B 2 repekbe ültetünk; a növények szára 8 mm vastagságú és magasságuk mintegy 20 cm. Ezután egy forgó tányérra helyezve bepermetezzük a növényeket a hatóanyagot 400 ppm koncentrációban tartalmazó 100 ml acetonos oldattal. A permet rászáradása után mindegyik növényre a kísérleti állat 20 nimfáját helyezzük el, ezek a 3. stádiumban vannak. Az így betelepített növények köré külön-külön mind a két végén nyitott üveghengereket helyezünk el és azokat egy gézlappal lefedjük, hogy a kabócák elszökését megakadályozzuk. A nimfákat a következő fejlődési stádiumban eléréséig, 10 napon át az így kezelt növényeken hagyjuk és a mortalitási százalékot a kezelést követő 1., 4. és 8. napon meghatározzuk. Az 1. példa szerinti 1., 3., 5., 6., 8., 9., 10., 11. és 12. számú vegyület a fenti tesztben 80-100%-os hatást mutat a Nilaparvata lugens-szel szemben. 10. példa Szisztemikus hatás Nilaparvata lugens-re (vízben) Körülbelül 10 napos rizsnövnyeket (magasságuk kb. 10 cm) műanyagból készített poharakba helyezünk. A poharakban az egyes vizsgálni kívánt hatóanyagokból készített 20 ml vizes emulziós készítmény van, amely a hatóanyagot 100 ppm koncentrációban tartalmazza. A poharakat többszörösen átlyukasztott műanyagfedéllel zárjuk le. A rizsnövény gyökerét a műanyagfedélen lévő valamelyik lyukon át beledugjuk a vizes kísérleti oldatba. A lyukat vattával tömítjük, részben a növény rögzítése céljából, részben azért, hogy a gázfázisnak a kísérleti készítményre kifejtett hatását kiküszöböljük. Ezután a rizsnövényre a Nilaparvata lugens N 2- N 3 stádiumban levő 20 nimfaegyedét telepítjük és d műanyagból készített hengerrel befedjük, A kísérletet kb. 20 °C hőmérsékleten 60%-os relatív légnedvesség-tartalom mellett és 16 órán megvilágítási periódussal folytatjuk le. Öt nap múlva megállapítjuk az elpusztult kísérleti állatok számát és ezt a kezeletlen kontrollokhoz képest összehasonlítva értékeljük. Ennek során meghatározzuk, hogy a gyökérzeten keresztül felvett hatóanyag milyen mértékben pusztította el a felső növényrészekre telepített kísérleti állatokat. Az 1. példa szerinti 3. számú vegyület a fenti tesztben 80-100%- os hatású. 11. példa Talajrovarokra (pl. Diabrotica balteata) kifejtett hatás 5 kukoricacsírát, melyek hossza 1-3 cm, valamint egy szűrőpapírkorongot belemártunk a hatóanyag vizes oldatába, amely kb. 4 térfogat% acetont is tartalmaz. Az alkalmazott oldat hatóanyag-tartalma 400 ppm, illetve 1,25 ppm. Az oldatot 10 000 és 300 ppm koncentrációjú acetonos hatóanyagoldatból hígítással állítjuk elő. Az így átitatott szűrőpapírkorongot rátesszük egy 200 ml térfogatú műanyagpohárban lévő talajmintára, majd erre egy száraz szűrőpapírkorongot, a már említett kukoricacsírákat és a Diabrotica balteata 2. vagy 3. lárvastádiumban lévő 10 lárváját helyezünk el. Az így előkészített kísérleti anyagot kb. 24 °C hőmérsékleten és 40-60% relatív légnedvesség mellett nappali megvilágítási körülmények között tartjuk. A kezeletlen kontrollokhoz viszonyított kiértékelést 10 nappal később végezzük. Az 1. példa szerinti 2. és 3. számú vegyület a fenti tesztben már 12,5 ppm koncentrációban is 80-100%osan hatásos, míg az 1., a 4-9., a 11. és a 12. számú vegyület 400 ppm koncentrációban alkalmazva 100%os hatást mutat. 12. példa Talajrovarok (pl. Diabrotica balteata) elleni hatás termőföldben 350 ml térfogatú földmintákat, melyek 95 térfogat% homokból és 5 térfogat% tőzegből állnak, esetenként összekeverünk 150 ml olyan vizes emulziós készítménnyel, amely a vizsgálni kívánt vegyületet 0,75 ppm koncentrációban tartalmazza. A hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk. Ezt követően az így kezelt földmintákból egy bizonyos részt olyan műanyagpoharakba helyezünk el, melyek felső átmérője kb. 10 cm, majd poharanként a Diabrotica balteata harmadik lárvastádiumában levő lárváiból 10 példányt és 4 csíráztatott kukoricaszemet helyezünk el a poharakba és a megfelelő földminta megmaradt részét hozzátöltjük. Az így megtöltött poharakat műanyagfóliával befedjük és kb. 22 °C hőmérsékleten tároljuk. Tíz nap múlva az egyes poharakban levő földet átszitáljuk és a visszamaradt lárvákat mortalitásukra nézve megvizsgáljuk. Az 1. példában leírt találmány szerinti vegyületek közül az 1-12. sorszámú vegyületek valamennyien 80-100%-os - mortalitásban kifejezett - hatást mutatnak. 13. példa Tetranychus urticae (OP-érzékeny) és Tetranychus cinnabarinus (OP-toleráns) elleni hatás Az akaricid hatásra irányuló vizsgálat előtt 12 órával Phaseolus vulgaris növények szikleveleit megérintjük egy olyan levéldarabbal, amely Tetranychus urticae-vel (OP-érzékeny) vagy Tetranychus cinnabarinusszal (OP-toleráns) erősen fertőzött (kevert populáció). A tolerancia a Diazinonnal szembeni elviselhetőségre vonatkozik. A fenti kezeléssel megfertőzött növényeket ezután cseppnedvesre permetezzük a vizsgálni kívánt vegyület 400 ppm koncentrációjú oldatával, amely emulzió formájában van. A hígításhoz az la) jelű emulziós koncentrátumot használjuk. 24 óra múlva, majd 6, (T. urticae), illetve 7 nap (T. cinnabarinus) elteltével binokuláris mikroszkópon át az imagókat és a lárvákat - valamennyit mozgó stádiumban - valamint a petéket is megszámláljuk, ennek során megkülönböztetjük az élő és a már elpusztult egyedeket. A kísérleti állatok vizsgálatára egy-egy növényt állítunk be és a kísérlet ideje alatt a növényeket 25 °C hőmérsékletű növényházi kamrákban tartjuk, kb. 50- 60% relatív légnedvesség mellett. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7
