202871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új rifamicin-származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 202 871 B 2 *H-NMR (300 MHz, CDCI3): 7,23 (1H, dd, J—11,3, 16,2 Hz, H-18); 6,88 (2H, s, aromás protonok); 6.55 (1H, d, J—11,4 Hz, H-17); 6,11 (1H, dd, J-6,6, 16,8 Hz, H-19); 5.25 (1H, br.s., H-28); 5,13 (1H, br.d., J-7,2 Hz, H-25); 4.08 (1H, br.s, -OH); 3,59-3,79 (6H, m, piperazin-CH2- és.N-CHo-Ar); 3,35 (1H, br.s., H-27); 3.05 (1H, m, H-23); 3,02 (3H, s, -OCH3); 2,68 (4H, br.s, piperazin-CH2-); 2,41 [6H, s, ArQfe (orto)]; 2.26 [3H, s, ArOÍ3 (para)]; 2,19 (3H, s, H-14); 2.08 (3H, s, H-36); 1,95 (3H, s, H-30); 1,78 (3H, s, H-13); 1.56 (9H, s, pivaloil-CH3); 1,46 (9H, s, pivaloil-CH3); 1.06 (3H, d, J=6,6 Hz, ansagyűrű-CH3); 0,96 (3H, d, J-6,6 Hz, ansagyűrű-CH3); 0,73-0,93 (3H, m, ansagyűrű-CH3); 0,71 (3H, d, J-6,6 Hz, ansagyűrű-CH3). 15N-NMR (CDCI3, folyékony ammónia, nitro-me­tán-standard): 238,50, 60,50 és 47,40. A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: a) 50 g rifamicin-S 500 ml dioxánnal készült olda­tához 30 g N-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazint adunk, és az elegyet 18 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk állni. Ezután 10%-os vizes citromsav-oldattal megsa­vanyítjuk, a reakcióterméket metilén-kloridban fel­vesszük. A metilén-kloridos extraktumot szárítjuk, be­pároljuk, a sötétszínű maradékot etanolban oldjuk és cseppenként vizes aszkorbinsavat adunk hozzá. A 3- [4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin-SV sárgaszínű, 178-181 °C-on, részleges bomlás közben olvadó kristályos anyag formájában válik ki. Hasonló eredményt kapunk, amikor 20 g 3-bróm­­rifamicin-S-t 20 g N-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin­­nal 200 ml tetrahidrofuránban 30 percig szobahőmér­sékleten reagáltatunk, majd a reakcióelegyet a fenti módon feldolgozzuk. b) Az a) szerint kapott SV-termék 10 g-ját 200 ml metilén-kloridban oldjuk, majd 5 percig 10 g finoman porított Mn02-vel élénken keverjük. A szilárd anyagot kiszűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk, amikor is kékes-fekete amorf anyagként kapjuk a 3-[4-(2,4,6-tri­­metil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin-S-et, amely az acilezési reakcióhoz való felhasználáshoz elég tiszta. c) 25 g 3-[4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]­­rifamicin-S 250 ml piridinnel készült oldatához 35,5 ml (10,5 ekvivalens) pivaloil-kloridot csepegtetünk és az elegyet szobahőmérsékleten nyolc órán át keverjük, amikor a vékonyréteg-kromatogramon kiindulási anyag már nem mutatható ki. Az oldathoz ezután 150 ml metanolt adunk, és az elegyet szobahőmérsék­leten még egy órán át keverjük a pivaloil-klorid feles­legének elbontására, majd szárazra pároljuk. A ma­radékot 300 ml metilén-kloriddal vesszük fel, az ol­datot szűrjük és a szűrletet 300 ml vízzel extraháljuk. A vizes fázist 1 n sósavval 2-es pH-ra savanyítjuk, majd három alkalommal metilén-kloriddal extrahá­lunk. Az egyesített metilén-kloridos extraktumokat há­rom alkalommal 100-100 ml vízzel mossuk, majd szá­rítjuk és szárazra pároljuk. A 29 g maradékot 1 kg kovasavgélből készült oszlopra visszük és etil-acetát és ciklohexán 1:4 térfogatarányú elegyével eluáljuk. Az első frakciók 8-0,21-O-dipivaloil-3-[4-(2,4,6-tri­­metil-benzil)-piperazinil]-rifamicin-S-et tartalmaznak, amelyet kovasavgélen végzett újabb kromatografálás és éterből való kristályosítás után lilásbama színű kris­tályok formájában különítünk el. A tennék 135— 145 °C-on bomlás közben olvad. A következő frakciók tartalmazzák a főterméket, azaz a 8-0,N-dipivaloil-3- [4-(2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-1-il]-rifamicin-S-et amely dietil-éterből 157-163 “C-on olvadó, vöröses­ibolya színű kristályos anyag formájában válik ki. 2. példa 100 mg (92 pmól) 8-0,N-dipivaloil-3-[4-(2,4,6- tri­­metil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin-S 3 ml izopro­­panollal készült oldatát száraz nitrogéngáz alatt 5 órán át forraljuk. A reakciót (kovasavgélen, 3% metanolt tartalmazó kloroformban) vékonyréteg-kromatográfiá­­san követjük, a maximum elérése után az elegyet le­hűtjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson eltá­­volíjuk. A nyers reakcióterméket aztán kovasavgélen, 3% metanolt tartalmazó kloroformmal eluálva gyorsk­romatográfiás módszerrel tisztítjuk (Rf—0,15), így a re­akcióterméket sötétvörös színű, szilárd anyag formá­jában különítjük el (60 mg 60%). Petrolétérből való átkristályosítás után az 1. példa termékével azonos anyagot kapunk sötétvörös amorf kristályok formájában (op. 113-115 °C), a két termék egyéb jellemző adatai is azonosak. Egy további, 0,433 Rf-értékű vegyületet is izoláltunk, amely szintén sö­tétvörös szilárd anyag; ez monopivaloilezett szárma­zék. (10 mg, 10%). 3. példa 54,5 mg (0,0505 mmól) 8-0,N-dipivaloil-3-[4- (2,4,6-trimetil-benzil)-piperazin-l-il]-rifamicin-S 200 pl acetonitrillel készült oldatát 20 percig mikrohullá­mú sugárzás (teljes teljesítmény, 600 W) hatásának tet­tük ki. A vékonyréteg-kromatogram (kloroform/meta­­nol 97%) jelentős, az 1. példa szerinti termékké való átalakulást mutat. A tisztítást kova- savgélen kroma­tográfiásan (28 • 1 ml kloroform/metanol 97%) végez­­zük.A kapott termék vékonyréteg-kromatográfiásan vizsgálva homogén és az 1. példa szerint kapott ter­mékével azonosak a jellemző adatai (48,6 mg, 89%). 4-10. példa Az 1. példában leírt módon további vegyületeket ál­lítunk elő, amelyek (I) általános képletében az R és Rí csoportok jelentését a következő táblázat tartalmazza. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents