202735. lajstromszámú szabadalom • Dohányzószerekben aeroszolképző anyagok hordozójaként szolgáló szubsztrát anyagok, eljárás előállításukra, valamint ezek felhasználásával kialakított dohányzószer

HU 202735B A találmány csökkent retenciós kapacitású do­hányzószerekben, aeroszol-képző anyagok hordo­zójaként alkalmazható szubsztrát anyagra, ennek előállítási eljárására, valamint a felhasználásával nyert dohányzószerre vonatkozik. 5 A találmány szerinti csökkent retenciós kapaci­tású szubsztrát anyagok különösen alkalmasak a dohányfüsthöz hasonló aeroszolt képző dohányzó­­szerekben való alkalmazásra, amelyek egészen mi­nimális mennyiségű tökéletlen égésterméket vagy 10 pirolízis-terméket tartalmaznak. Cigaretta jellegű szereket az elmúlt 20 év alatt már igen sokszor javasoltak. Ilyeneket írnak le pél­dául a következő egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban: 4,079,742, 4,284,089, 2,907,686, 15 3,356,094, 3,516,417, 3,943,941, 4,044,777, 4,286,604, 4,326,544, 4,340,072, 4,474,191 és 117,355 lsz. Az ilyen dohányzószerek aeroszol vagy gőz fej­lesztésében alapulnak és némelyek közülük az aero- 20 szolt hőközlés nélkül fejlesztik, míg mások ezt hő­vagy fűtőelemmel érik el. Ezen szerek egyikével sem értek el sikereket és egyik sem terjedt el a piacon. Ennek oka különböző, így például a nem elegendő aeroszolképződés mind kezdetben, mind a termék 25 használati ideje alatt, továbbá a gyenge ízhatáős vagy rossz íz, amely az aeroszolképző anyagok és/vagy ízesítőanyagok termikus degradációjával magyarázható, továbbá oka még a jelentős mennyi­ségű pirolízis-termék és oldalirányú füst jelenléte, 30 valamint a nem-tetszetős megjelenési forma. A fentiek miatt, a nagy érdeklődés és igény elle­nére sincs jelenleg a piacon olyan termék, amely a dohányzás élvezetét nyújtaná anélkül, hogy annak káros - a tökéletlen égés és a pirolízis miatt meglevő 35 - hatásával rendelkezne. A fentiek alapján találmányunk csökkent reten­ciós kapacitású füstölőszerekben - dohányzósze­rekben - aeroszolképző anyagok hordozójaként al­kalmazható szubsztrát anyagra, ennek előállítási el- 40 járására és a felhasználásával nyert dohányzósze­rekre vonatkozik. A találmány szerinti szubsztrát anyag alkalmazásával előállított dohányzószerek jelentős mennyiségű aeroszolt képesek előállítani - mind kezdetben, mind a szer egész hasznos élettar- 45 tama alatt - az aeroszolképző számottevő anyag ter­mikus lebomlása és a tökéletlen égéstermék jelenlé­te nélkül. E szerek továbbá a használójának a ciga­­rettázás teljes élvezetét nyújtják, dohány elégetése nélkül. 50 A találmány szerinti szubsztrát anyag lényegé­ben olyan porózus anyag, amely aeroszolt képző anyag megkötésére képes, lehetővé teszi, hogy ezen anyagból hő hatására aeroszol képződjön és ugyan­akkor csökkent retenciós kapacitása van. A talál- 55 mány szerinti szubsztrát anyag az alumínium-oxid és az aktív szén, amelyeket a csökkent retenciós ka­pacitás elérése érdekében megfelelően módosítunk. A találmány szerinti eljárás értelmében a módo­sítást úgy végezzük, hogy csökkentjük az anyagok 60 fajlagos felületét és növeljük a közepes pórusátmé­rőt (pórustérfogatot), ami az acroszolképző anyag csökkent retencióját segíti elő, ez viszont minimali­zálja a dohányzószer rossz ízét. A találmány értelmében a „retenciós kapacitás" 65 1 alatt a szubsztrát anyagnak kémiai vagy fizikai erőkkel az aeroszol-képző és/vagy ízanyagokra ki­fejtett kötőképességét értjük. A találmány szerinti dohányzószer általában a következőkből áll: 1. fűtőanyagból, 2. f izikaüag elválasztott, az aeroszol előállítására alkalmas eszközből, amely az aeroszolképző anyag hordozójaként a módosított szubsztrát anyagot tar­talmazza, 3. egy aeroszolt továbbító eszközből, így például egy hosszanti csatornából, amely a megfelelő, száj­ba vehető formában végződik. A szubsztrát anyag módosításánál a találmány szerinti eljárásnál előnyösen úgy járunk el, hogy az anyagot hőkezeljük addig, amíg a kívánt retenciós kapacitást elérjük, de más, a retenciós kapacitás csökkenését eredményező fizikai-kémiai módszer is alkalmazható. A szubsztrát anyagok olyan porózus szerkezetű anyagok, amelyek csökkent retenciós kapacitással képesek visszatartani különböző aeroszol-képző anyagokat, így például glicerint, trietilén-glikolt és más anyagokat, így például aprított dohányt, por­lasztva szárított dohányt, dohányextraktumot és az aeroszol-képző anyagot, majd hő hatására ezeket aeroszol formájában kibocsátják. A találmány szerinti szubsztrát anya mikron közepes pórusátmérőjű és 0,1-5, lagos felületű alumínium-oxid vagy 0,1 fajlagos felületű aktív szén. A találmány értelmében felhasználható alumíni­um-oxid formája lehet monolitikus porózus szüárd anyag, granulátum, extrudált anyag, finom por vagy szálas anyag. Igen előnyösen alkalmazható a követ­kező típusú alumínium-oxid: SRA 070 nagy fajla­gos felületű, a gyártó W.R. Grace Co., továbbá a kö­vetkező típusok is: CP-5, CP-2, CPN típusú kalci­­nált alumínium-oxid (Alumina Company of Ameri­ca, Pittsburgh), A-2 és A-201 típusú aktivált alumí­nium-oxid (Kaiser Chemical, Baton Rogue, LA). A találmány értelmében felhasználás előtt az alumínium-oxidot alfa-formába alakítjuk (például gamma-formából kiindulva), az átalakítást hőkeze­léssel, így például 1000 °C feletti szintereléssel vé­gezve. A hőkezelés után az anyagot mossuk, majd szárítjuk. A szükséges hőkezelési idő és hőmérsék­let függ a kezelendő anyag fajtájától, formájától, mennyiségétől, a hőkezelő berendezésben való tö­­mörítettségétől, a hőkezelés atmoszférájától. Az alumínium-oxidot előnyösen 200- 250 °C/óra, előnyösen 400 °C/óra felfűtési sebesség­gel fűtjük 1000 °C, előnyösen 1200-1550 'Chőmér­­sékletre. A hőkezelést előnyösen levegőn végezzük, de nem-oxidáló atmoszférát is alkalmazhatunk. A hőntartás ideje függ a hőkezelés hőmérsékletétől, általában 1 órás hőntartást végzünk. Ezután az anyagot szobahőmérsékletre hűtjük. A hőkezelést előnyösen gázfűtésű Osciplate típusú kemencében (Harrop Industries, Colombus, Ohio) végezzük. Anélkül, hogy egy adott elmélethez kötnénk, felte­hetően a gáz-fűtésű kemencében végzett hőkezelés alatt nagyobb mennyiségű nedvesség képződik, ami befolyásolja a pórusszerkezetet, durvább pórusz­­szerkezet alakul ki, mint az alacsonyabb nedvesség-2 g 0,05-5,0 0m/gfaj­-200 m/g 2

Next

/
Thumbnails
Contents