202640. lajstromszámú szabadalom • Egycsöves fűtőberendezés egy ponton történő radiátorcsatlakozással
1 HU 202 640 A 2 A találmány tárgya egy ponton történő radiátorcsatlakozással, hegesztés nélkül is szerelhető egycsöves fűtőberendezés, amellyel a szerelés csökkent anyagfelhasználással, az alkatrészek előregyártásával és időigényes helyszíni megmunkáló műveletek nélkül végezhető el. Ismeretes, hogy az építőipar ez ideig több százezer lakásban valósított meg egycsöves fűtőberendezést A70-es évek második feléig terjedő időszakra jellemző volt a felsőelosztású, egycsöves fűtési rendszer, melynél az összekötő vezetékben áramló összes vízmennyiség átfolyik a radiátoron. Az energiagazdálkodási szempontok előtérbe kerülésével azonban kiütköztek a rendszer alapvető hiányosságai, elsősorban a szabályozhatóság hiánya. Mivel az új ME 109-80 előírás kötelezővé tette a fűtőtestek szabályozhatóságát, szükségessé vált egy olyan rendszer kialakítása, mely ezen követelményeknek eleget tesz, és emellett lehetőséget nyújt továbbra is az elért helyszíni élőmunka megtakarításokra. Az új előírás ugyanakkor megtiltotta a szabályozás nélküli átfolyórendszerű egycsöves fűtési rendszerek mindennemű alkalmazását. így alakultak ki olyan egycsöves melegvíz fűtési rendszerek, melyeknél az összekötő vezetékben áramló vízmennyiségnek csak egy része folyik át a fűtőtesten, a másik része a radiátort megkerülő, ún. „átkötőszakaszon” át áramlik. Ennek az átkötőszakasznak a keresztmetszetét esetenként méretezni kellett, ugyanakkor az egyes fűtőtestek hőleadásának helyi szabályozhatóságát a bekötővezetékbe szerelt elzáró és szabályzószerelvénnyel oldották meg. Ilyen a széles körben alkalmazott „TR” és „TRT” fűtési rendszer, melyeknél egyrészt az összekötő vezetékben folyó vízáramot kettősbeállítású szabályzószeleppel szabályozzák be, ezen túlmenően az összekötővezetékre kötött radiátorok egyedi szabályozására radiátorszelepek szolgálnak. A két ponton bekötött radiátorok és a szerelvények csatlakoztatása menetes kötésekkel történik, ennek ellenére azonban a helyszíni hegesztési műveletek ezeknél a rendszereknél sem mellőzhetők. Egycsöves fűtési rendszerek készülnek kis dimenziójú műanyagbevonatos lágyacél csővel is. Ezek jellemző tulajdonsága, hogy a cső hajlékony, elhelyezése így lényegesen könnyebb a falszegély melleit vagy a padlószerkezetben, mint a hagyományos dimenziójú acél csővezetéké. A fűtő- és lehűlt vízvezeték azonban csak különleges csatlakozó szerelvény alkalmazásával kapcsolható a fűtőtest egyetlen pontjához, de a radiátor bekötése ennél a rendszernél is két csővel történik. Az egycsatlakozású fűtőtestbekötésre kialakított megoldás az ún. „TKM”-rendszer, amikor a kis dimenziójú fűtő és lehűlt vízvezeték alul egy szabályzó és elosztószelepbe csatlakozik, majd innen osztott bekötőcsővel van a külön erre a célra kiképzett radiátorra kötve. Ez esetben a fűtővíz egy belső csatornán a radiátor felső részébe jut, majd a bordázaton felülről lefelé lehűlve visszajut a fűtőtest alsó részébe, ahonnan az osztott bekötőcső másik csatornáján jut vissza a szabályzó szerelvénybe, majd innen tovább a lehűlt vízvezetéken a következő fűtőtestbe. Ennél a kialakításnál is fennáll az, hogy a fűtőtesthez mind a fűtővíz, mind a lehűlt víz külön-külön vezetéken érkezik, illetve távozik, s ez szerelési aspektusból egyegy csőkötést jelent. Hátránya még ennek a megoldásnak, hogy a fűtőtestek alsó ponton történő bekötésénél, mivel ilyenkor a fűtővíz felülről lefelé történő áramlása nem valósul meg, mintegy 25~30%-kal csökkent hőleadással kell számolni. E megoldás további hátránya, hogy többszintes épületek fűtésének megvalósítására nem alkalmas, lényegében csak az ún. etage-fűtéseknél alkalmazható. Az alsó csatlakozás esetén bekövetkező hőleadácsökkenés kiküszöbölésére alakították ki azt a megoldást, amikor a radiátorhoz alul csatlakozó elosztószelepből egy külön csatlakozócső vezeti az előremenő vizet egy felül csatlakozó radiátorszelepbe. Itt tehát a fűtővíz az alsó elosztóból külső csatlakozó csövön keresztül jut a felső radiátorszelephez, s innen a fűtőtestbe, míg alul a lehűlt víz a fűtőtestből az elosztószerelvénybe áramlik, amellyel a vízmennyiség elosztási aránya beállítható. Az eddigi ismertetett egycsöves fűtési rendszereknél a fűtési hálózathoz történő radiátorcsatlakozás- vagy két csatlakozási helyen (alul és felül) két bekötővezeték szerelésével- vagy egy alsó csatlakozási helyen, egy ponton, de szintén két bekötővezeték szerelésével történik. Mindezek azt jelentik, hogy a helyszínen több csőkötést, illetve menetes csatlakoztatást kell elvégezni, ami viszont anyag- és időigényes szerelési mód és megmarad a hegesztés szükségessége a lakóhelyiségekben. Találmányunkkal olyan új fűtési rendszert kívánunk kialakítani, amely a jelenleg ismert fűtési rendszerekhez képest a szerelés hatékonyságának a növelését, kedvezőbb hőtechnikai teljesítmény elérését, pontos beszabályozhatóságot, minden eddiginél kisebb anyagfelhasználást és a maximális előregyárthatóság megvalósítását teszi lehetővé. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fenti célkitűzés kedvezően megvalósítható, ha a radiátort a függőleges vagy vízszintes strangról egyetlen kétcsatornás bekötőcsővel csatlakoztatjuk egy elosztószerelvényen keresztül, miközben a radiátorba ömlő és az azt megkerülő víz arányát a leágazási pontban elhelyezett szabályzó elemmel szabályozzuk. A felismerés alapján olyan egycsöves fűtőberendezést alakítottunk ki, amelynél a végig azonos méretű, falon kívül szabadon szerelt főáramkörű függőleges vagy vízszintes összekötő acél csővezetékbe elágazó idom kerül beépítésre, szorítóanyás csavaros kötéssel, teleszkópos megoldással. Ebből az elágazó idomból ágazik le a fűtőtesthez az osztott acél bekötőcső, amely egy ponton csatlakozik a radiátorhoz. Ezen bekötőcső végén hollandianya van, amellyel csatlakozni lehet a radiátor első tagjába épített - s abból kissé kinyúló - menetes csonkú elosztószerelvényhez. Az elosztószcrelvény a fűtővizet csak a második és további radiátoriagokba vezeti be, mely tagokban felülről lefelé áramoltatva a víz lehűl, majd az összes vízmennyiség az első tagban fölfelé áramolva jut vissza az elosztószcrel vényen és az osztott bekötőcső alsó járatán keresztül az elágazó idomba. Az ismertetett kiviteli példa függőleges elosztású fűtési rendszerre vonatkozik. Egy másik kiviteli példánál az osztott bekötőcső a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
