202640. lajstromszámú szabadalom • Egycsöves fűtőberendezés egy ponton történő radiátorcsatlakozással
3 HU 202 640 A 4 radiátor alsó csonkjába szerek elosztószerelvényre csatlakozik. Ez esetben a fűtővíz a szabályzó szerelvényen keresztül a radiátor első tagján áramlik fel a felső osztócsőbe, onnan az egyes tagokba, majd alul összegyűlve a gyűjtőcsövön át jut vissza a víz az elosztószerelvénybe. Ez a kiviteli példa vízszintes elosztású fűtési rendszerekben kerülhet előnyösen alkalmazásra. A radiátorba áramló, illetve a radiátort megkerülő fűtővízmennyiség aránya előnyösen úgy szabályozható, ha az elágazó idom szabadon maradó másik fél keresztmetszetébe kívülről mozgatható szabályozószerkezetet szerelünk úgy, hogy az teljesen nyitott és teljesen zárt helyzet között folyamatosan beállítható legyen. Az ún. keveredési pont, ahol a f ütő víz és a radiátorban lehűlt víz a szabályozás arányában összekeveredik, az elágazó idomban alakul ki. A függőleges vagy vízszintes elosztóvezeték hődilatációjából eredő elmozdulások kompenzálása célszerűen úgy biztosítható, hogy az elágazó idomokba az egyes csöveket gumigyűrűs tömítésű szorító anyával fogjuk be, amely csőkötés a tengelyirányú elmozdulásokat lehetővé teszi. A radiátor csatlakozási pontján a fűtővíz elosztás előnyösen úgy oldható meg, ha az első radiátortagba olyan elosztószerelvényt helyezünk el, amelynek belső keresztmetszete vízszintes lemezzel osztod és az így kialakult egyik járatot a második radiátortag felé félkör keresztmetszetű szegmens zárja le, a radiátor első tagjába nyúló szakaszán pedig a másik járat palástján 170 fokos nyílásszögű átömlőnyílást készítünk a visszatérő víz bevezetésére. Az egyes radiátorok szabályozása, illetve lezárása úgy biztosítható, ha az első radiátorlagba szabályzószerelvényt építünk be, amely a radiátor második és további tagjaiban áramló fűtővíz mennyiségét szabályozza. A találmányt részletesen példakénti rajz alapján ismertetjük. A rajz, amelynek azonos hivatkozási számai azonos részleteket jelölnek, a találmány szerinti egycsöves fűtőberendezés egy lehetséges kiviteli alakja. A rajzon az 1. ábra a fűtőberendezés oldalnézete metszetben 2. ábra szerkezeti elem oldalnézete metszetben 3. ábra a 2. ábra A-A metszete Az 1. ábrán látható, hogy az 1 összekötő cső a 3a szorítóanyás csatlakozóval kapcsolódik a 2 elágazóidom beömlő oldalához. A tömítést a 4a gumigyűrű biztosítja, miáltal az 1 összekötőcső és 2 elágazóidom teleszkópos mozgása válik lehetővé a hődilatáció felvételére. A 2 elágazó idom kiömlő oldalán a 3b hollandianya csatlakoztatja a továbbmenő 16 összekötőcsövet. A 2 elágazó idomba hegesztéssel csatlakozik az 5 bekötőcső, melyet a 6 osztófal két egyenlő félre oszt. Az 5 bekötőcsőre szerelt 11a, 11b hollandianya a radiátor első közcsavarjaként funkcionáló 10 elosztószerelvényre csatlakozik, melyet a 12a osztófal oszt két egyenlő félre és melynek alsó járatát a 12b szegmens zárja le. A 11a, 11b hollandianya csatlakozásánál 11c tömítés van elhelyezve. A10 elosztószerelvény a 9 első radiátortagba nyúlik be, a túlnyúló végére van rácsavarva a 15a radiátor közcsavar, amely a 14a további radiátortagot hordja, ezt 15b közcsavar követi, majd a 14b további radiátortag, és így tovább. A 9 első radiátortag alsó végében helyezkedik el a 20 szabályzó szerelvény, melyet a tagból kinyúló végére csavart 15c közcsavar rögzít és a 27 gumigyűrű tömik A szerelvényben helyezkedik cl a 21 persely, amely a 22 tengely által forgatható. A 22 tengelyt a 24 tömszelencecsavarral összenyomható 23 gumigyűrű tömíti. A 25 kézi forgatógombot a 26 hemyócsavar rögzíti a 22 tengelyhez. A 2. és 3. ábrán látható, hogy a 6 osztófal a 2 elágazóidom keresztmetszetének feléig nyúlik be. Erre a benyúló nyelvre vannak felerősítve a 8b és 8c diópántok, amelyek a 7 tengelyt tartják. A 7 tengelyre van fixen ráerősítve a 8a csappantyú, amely a 7 tengely segítségével kívülről mozgatható. A 7 tengely kiszélesedő végét a 17 tömszelenceházba csavart 19 tömszelencecsavar a 18 tömítőgyűrű segítségével tömíti és rögzíti. Az 1 összekötő csőből érkező fűtővíz a 2 elágazóidomba jutva kétfelé ágazik. Egyik része az 5 bekötőcső felső járatán, majd a 10 elosztószcrclvény felső járatán, valamint a 15a, 15b közcsavarokon keresztül a radiátor 14a, 14b további tagjaiba jut A tagokban lehűlve lefelé áramlik, és a 15c, 15d radiátor közcsavarok furatain belépve a 20 szabályzószerelvényen keresztül a 9 első radiátortagban felfelé áramlik, és a 13 átömlő nyíláson át belép a 10 elosztószerelvény alsó járatába, majd az 5 bekötőcső alsó járatán visszatér a 2 clágazóidomba. A fűtővíz másik része a 8a csappantyú mellett áramlik a 2 elágazóidom alsó felébe. Itt keveredik a radiátorból visszatérő vízzel, és a kevert fűtővíz lép ki a tovább menő 16 összekötőcsőbe. A radiátorba jutó, ill. az azt megkerülő fűtővíz arányát a 8a csappantyú állításával lehet beszabályozni. A radiátor egyedi szabályozása, ill. elzárása a 25 kézi forgatógombbal működtetett 21 persely elfordításával valósítható meg. A találmány szerinti fűtőberendezés az ismert megoldásokhoz képest a következő előnyöket nyújtja:- egyszerűbb - számítógépes programmal is elvégezhető - kiviteli és beszabályozási fűtési tervkészítést tesz lehetővé,- mind az összekötő, mind a bekötővezetékek hegesztés nélkül szerelhetők,- a helyszíni szerelés kizárólag előregyártott alkatrészekkel történik, ezért kis élőmunka-ráfordítással, minden más megoldásnál gyorsabban szerelhető,- szerelése betanított munkaerővel végezhető, nem igényel szakmunkást,- az építészeti méretpontatlanságok rugalmasan kikü• szöbölhetők,- a fűtőberendezés egyszerű módon és pontosan beszabályozható,- más fűtési rendszerekhez képest kevesebb anyagfelhasználást igényel,- a radiátor alsó bekötése esetén is felülről lefelé történik a fűtővíz áramlása a radiátorban, ezáltal más alsóbekötésű megoldásokkal ellentétben nem csökken a radiátor hőleadása. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Egycsöves fűtőberendezés, egy ponton történő radiátorcsatlakozással, függőleges és/vagy vízszintes elosz5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
