202564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabilizált poliizocianátok előállítására

Hü 202564B 9 10 nitrogénatommal megszakított alkiléncsoport. Azilyenvegyületeketa3049 131. számú NSZK közrebocsátási iratban ismertetett módon lehet elő­állítani. A (Vili) általános képletű guanidinek közül el- 5 őnyösek a nyíltláncú vagy ciklusos guanidinek, de a di-, illetve triguanidinek is, valamint azok, amelyek­ben többszörös guanidincsoport van. A (Vm) általá­nos képletben mértékei, 10 n értéke 1, R* jelentése hidrogénatom, R , R3, R5 és R6 jelentése 1 -4 szénatomos alkJl­csoport, vagy R1 és Rt együttesen, valamint RJ és R4 együtte­sen 2-6 szénatomos alküéncsoportot képvisel, és R jelentése 4-8 szénatomos alkü-, 3-8 szénatomos cikloalkil- vagy fenü-(l-4 szénatomos alkü)-cso­­port. További alkalmas guanidineket tartalmaz a kö­vetkező összefoglalás. Megjegyezzük, hogy azok az amidinek, amelyek­ben R jelentése hidrogénatom, ezen az NH-csopor­­ton szobahőmérsékleten izocianáttal nem reagál­nak. Helyettesítők a nitrogénen helyettesítés foka a következő guanidin alapszerkezetekben Metü-, etü-, (izo)propil-, tetra­=N-(C=NH)-N= (izo)butil-, (terc)-butü-, (izo)pentü-, hexil-, 2-etil-hexil-, penta­-N-C-N= oktü-, dodecü-, sztearü-, N etoxi-propU-, butoxi-hexü-, ciano-etil-, ciano-hexü-, tri­(a) butoxi-karbonü-metü-, metoxi­­-karbonü-metü-, dimetü-amino-propü-, ciklopentü-, ciklohexü-, (klór)benzil-, fen­tri­(b) etü-, fenü-, tolü-, tri­(c) metoxi-fenü-, etoxi-karbonü-fenü­mono­(d)-csoport mono­(e) mono­(0 Alkalmasak továbbá a következő iminoszénsav- 35 bisz-(szek)-amidok: MetU-imino­etil-imino-cián-etü-imino- 40 dibutü-amino­butü-imino­­-bisz-morfolid hexü-imino Szénsav -bisz-piperidid sztearil-imino­­-bisz-N’-metü­-piperazid 45 ciklohexil-imino­benzil-imino­fenil-imino­p-klór-benzil-imino-4-metü-benzü-imino- 50 Különösen alkalmasak a (XII), (XVI), (XVII) és (XIX) képletű ciklusos guanidinek. Technikailag különösen előnyösek a tetrametü- és pentametil-guanidinek, továbbá a (XXV) és 55 (XXVI) képletű ciklusos guanidinek. A szabad amidinvegyületek helyett az amidinek, illetve guanidinek savaddíciós sóit is alkalmazhat­juk, ezek a sók azonban kevésbé előnyösek. A talál­mány értelmében ezek a poliuretán-karbamid-kép- 60 ződésnél a felületmódosított poliizocianát és ami­­no-poliéterekkel szuszpendálószerként hatéko­nyak. A stabilizáló hatás azonban lényegesen gyen­gébb, ha poliéter-poliolok, kismolekulájú aromás diaminok és felületmódosított poliizocianátok 65 kombinációjával dolgozunk. Ugyanígy, az amidin­­só-poliuretán reakciórendszer a hőhatásra bekövet­kező térhálósításnál kevésbé határozott katalitikus hatással rendelkezik. Ilyen esetekben a szilárd polii­zocianátok poliéterpoliolokban történő teljes átrea­­gálásához szükség van további katalizátorra, példá­ul fémorganikus ónsókra vagy tercier aminokra (v.ö. példák). Ezért a szüárd poliizocianátok stabüizálá­­sára az amidinsók kevésbé előnyösek. A „savaddíci­ós só” kifejezés olyan sókat jelöl, amelyek savakkal képződnek, de ide tartoznak azok a sók is, amelyek más protonleadó vegyületekkel képezhetők. Ilyen sók előállítására használhatók monokarbonsavak, mint pl. hangyasav, ecetsav, propionsav, vajsav, ka­­pronsav, valeriánsav, oktüsav, laurinsav, sztearin­­sav, olajsav; dikarbonsavak, mint pl. oxálsav, ma­­lonsav, borostyánkősav, fumársav, adipinsav; hid­­roxilsavak, pl. glikolsav, tejsav, borkősav, stb.; szul­­fonsavak, pl. alkil- vagy arü-szulfonsavak, szulfa­­minsavak, szulfanilsavak; szervetlen savak, pl. szén­sav, foszforsav, sósav, kénsav, stb., és más protonle­adó vegyületek, pl. szulfonamidok, fenolok, pl. fe­nol, krezol vagy tiofenolok; enolok, pl. barbiitursa­­vak, húgysavak stb. Különösen előnyösek azok a zsírsavak, amelyek legalább 2 szénatomot tartal­maznak, és a fenolok. Nyíltláncú, mono- vagy biciklusos amidinek, ill. guanidinek a szilárd poliizocianátoknak a talál­mány szerinti dezaktiválására történő használata­kor a felületstabilizáló hatás fokozódása akkor fi­gyelhető meg, ha kevés vizet, kismolekulájú glikolt 6

Next

/
Thumbnails
Contents