202553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diamino-monokarbonsavból álló izopolipeptidek és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására, valamint poliizolizint tartalmazó növényvédőszer
HU 202553B 27 28 tott poliizolizin nem tartalmazott oligomereket. Ezzel szemben az ismert eljárásokkal csak olyan termékeket tudtunk előüállítani, amelyek kis tagszáma oligomereket is tartalmaztak. 2. példa Poli(e-L-lizin) sósavas sója Az 1. példa szerint előállított 1 g polimer 40 ml 2 mólos NaCl-ban készített oldatát 2 mólos NaCl oldattal szemben, ezt követően pedig vízzel szemben dializáltatjuk. Az anyagot liofüizálással nyerjük. így kaptuk az SZTP-16 jelű anyagot: Mw- 13.400 D, [a]2 d- +32,2° (c- 2,víz); papírkromatográfiásan tiszta, vagyis kistagszámú oligomerektől mentes. Analízis: Cl' tartalom: 22,1 s% elméleti, 22,08 s% mért r értéke, vagyis a polimer tagszáma: 105 ± 2 3. példa Poli(e-L-lizin) (szabad bázis) 40 ml OH’ ciklusos Dowex 1 anioncserélő gyantából kolonnát készítünk. Az 1. példa szerint előállított 1 g polimer 20 ml vízben készített oldatát engedjük át rajta 1 ml/perc sebességgel. A bázisos pH- jű frakciókat egyesítjük, majd liofilizáljuk. így kaptuk az SZTP-17 jelű anyagot, Mw- 14.500 D, [a] D- +33,5° (c- 2, víz); papírkromatográfiásan tiszta, vagyis kis tagszámú oligomerektől mentes. Szabad bázis egyenérték: Ebázís» 127,8 r értéke, vagyis a polimer tagszáma: 113 ± 2 4. példa Poli(e-D-lizin) Az 1. példában leírt módon 10 g (Na-benzil-oxikarbonü)-(Ne-terc- butil-oxi-karbonil)-D-lizin-pnitro-fenü-észterből kiindulva 1,3 g szabad polimert kapunk. Mw= 8900, [a]20D- -30,08° (c- 0,92; víz), r értéke, vagyis a polimer tagszáma: 70 ± 2. Az 1 -4. példákban leírtakkal azonos polimereket állítottunk elő úgy, hogy a kiindulási anyagok védőcsoportjaiként Z helyett 2-C1-Z, Boc helyett Bpoc, Aoc, Adz, Ddz, Poc, továbbá ONp helyett EPcp vagy OTcp csoportokat használtunk. 5. példa Poli(ö-L-omitin) előállítása Az 1. példa módszere szerint 10 g Na-benziloxikarbonü-(N -tere- butiloxikarbonü)-L-omitin-pnitrofenüészterből kiindulva 7,9 g Na-benziloxikarbonü-L-omitin-p-nitrofenüészter sósavas sót nyerünk. Dp.: 87-90 °C. Ezt a sót Na-benziloxikarbonü(Nö-terc-butiloxikaxbonil)-L-omitinnel lb) szerint Na-Z-N°(Na-Z-N -tere- butüoxikarbonil-L-ornitü)-L-omitin-p-nitrofenilészter dipeptiddé kapcsoljuk (12,1 g). Op.: 133-136 °C. Megismételve la) eljárást a dipeptidből Na-Z-Nö(N’“-Z-L-omitü)L-omitin-p-nitrofenüészter sósavas sójához jutunk (1 l,99g,Op.‘ 115-119 °C),melyből lb)szerinti kapcsolással N-BOC-tri(Na-Z-L-ornitin)-p-nitrofenilésztertkapunk (14,8 g).Op.: 150-153 °C. le) szerint tri(Na-Z-L-omitin)-p-nitrofenilészter sót készítve, p. 115-130 °C dimetilszuifoxidban lf) szerint 22 g-ot polikondenzálva 15,4 g 5-poli-(Na-benzüoxikarbonil-6-L-omitint) (87,6%) nyerünk, melyet lg) szerint kezelve 13,1 g poli-ö-L-omitint ka- 5 punk hidrogénbromidos só formájában (93%). Ez az SZTO-18 jelű anyag, Mw= 8900 D r értéke, vagyis a polimer tagszáma: 70 ± 2 6. példa 10 Poli(Ö-D-omitin) hidrogén-bromidos sója Mindenben az 5. pél lási anyagként 1 g (N terc-butü-oxi-karbonü)-D-omitin-p-nitro-fenU-é sztert alkalmazunk. 1,2 g szabad 6-poli-D-omitint 15 nyerünk HBr-só formájában (89%). 7. példa Poli(7-L-a,y-diamino-vajsav)-hidrobromid Az 1. példa módszere szerint 9,8 g Na-benziloxi- 20 karbonil-(N^-terc-butiloxikarbonil)- L-a,y-diaminovajsav-p-nitrofenilészterből kiindulva 6,9 g Nabenzüoxikarbonil-L-a,7-diaminovajsav-p-nitrofenilészter sósavas sót nyerünk. Op.: 67-70 °C. Ezt a sót Na-benziloxikarbonil-(N">'-terc-butiloxikarbo- 25 nil)-L-a,y-diaminovajsavval 1/b. szerint Na-ZN^(N’a-Z-N’^-terc- butiloxikarbonil-a.y-diaminovajsav-p-nitrofenilészter dipeptiddé kapcsoljuk (10,8 g). Op.: 125-127 °C. Megismételve az la. szerinti eljárást, a dipeptidből Na-Z-N^-(N’a-Z-L- 30 ouy-diaminovajsav)- L-a,y-diaminovajsav-p-nitrofenilészter sósavas sójához jutunk (10,35 g, op.: 108-112°C), melyből az lb. szerinti kapcsolással NY-BOC-tri(Na-Z-L-a,7-diaminovajsav)-p-nitrofenüésztert kapunk (13,7 g). Op.: 143-145°C. le) 35 szerűit tri(Na-Z-L-a,y-diaminovajsav)-p-nitrofenüészter sót képezve (op. 105-110 °C) dimetilszuifoxidban lf. szerint 10,5 g-ot polikondenzálva 7,8 g 7-poli-N“-benziloxikarbonü-L-of,7-diaminovajsavat (86,5%) kapunk, melyet lg. szerint kezelve 6,2 g 40 poli(y-L-a,y-diaminovajsav)-at kapunk hidrogénbromidos só formájában (90,5%). 8. példa Poli(ß- L-a,ß-diamino-propionsav)-hidrobro- 45 mid Az 1. példa módszere szerint 9,6 g Na-benziloxikarbonil(N^-terc-butil-oxikarbonü)- L-a,ß-diaminopropionsav-p-nitrofenilészterből kiindulva 7,1 g N®-benzüoxikarbonil-L-a, ß- diaminopropionsav- 50 p-nitrofenüészter-sósavas sót nyerünk. Op.: 65-67 °C. Ezt a sót NOÍ-benziloxikarbonil-(N'í-terc-butüoxikarbonü)-L-a,ß-diaminopropipnsawal lb. szerint Na-Z-NP-(N’“-Z-N’P-terc-butUoxikarbonü-L-a,ß-diaminopropionsav)-L-a,ß-diami- 55 nopropionsav-p-nitrofenilészter dipeptiddé kapcsoljuk. (11,0g).Op.: 119-122 °C.Megismételve la) eljárást a dipeptidből N H-Z-N ß(N ’a-Z-L-a,ß-diaminopropionsav)-L-a, ß- diaminopropionsav-pnitrofenüészter sósavas sójához jutunk (10,65 g). 60 Od.: 102-105 °C melyből lb. szerinti kapcsolással NP-BOC-tri(Na-Z-L-a,ß-diamino-propionsav)-pnitrofenilésztert kapunk (12,6 g) Op. 138-140 °C. le) szerint tri-(Na-Z-L-a,ß-diaminopropionsav)-p-nitrofenilészter sót készítve, op.: 102-160°C, 65 dimetilszuifoxidban l.f) szerint 12,4 g-ot polikonda szerűit járunk el, kiindu“-benzü-oxi-karbonil)-(N-15
