202521. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazol-oligoéter-származékot tartalmazó fungidid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

HU 202521 B 40t% hatóanyagot tartalmazó nedvesíthető por­­készítményre vonatkozik a következő f ormálási pél-7 da. 5. formálási példa (I) képletű vegyület 400 g nátrium-lignoszulfonát 50 g dibutü-naftalin-szulfonsav-nátriumsó 10 g szilícium-dioxid 540 g. 251% hatóanyagot tartalmazó nedvesíthető por­készítményre vonatkozik a következő formálási pél­da. 6. formálási példa (I) képletű vegyület 250 g kalcium-lignoszulfonát 45 g Champagne-kréta és hidroxi-etil-cellulóz azonos tömegarányú keveréke 19 g dibutü-naftalin-szulfonsav-nátriumsó 15 g szilícium-dioxid 195 g Ch ampagne-kréta 195 g kaolin 281 g. 251% hatóanyagot tartalmazó nedvesíthető por­készítményre vonatkozik a következőformálási pél­da. 7. formálási példa (I) képletű vegyület 250 g izooktil-fenoxi-poli-oxi-etanoi 25 g Champagne-kréta és hidroxi-etil-cellulóz azonos tömegarányú keveréke 17 g nátrium-aluminoszilikát 543 g kovaföld 165 g. 101% hatóanyagot tartalmazó nedvesíthető por­­készítményre vonatkozik a következő formálási pél­da. 8. formálási példa (I) képletű vegyület 100 g telített zsírsav-szulfátok nátrium­sóinak keveréke 30 g naftalin-szulfonsav formaldehiddel alkotott kondenzációs terméke 50 g kaolin 820 g. Ezeknek a nedvesíthető vagy permetezhető por­­készítményeknek az előállítása során a hatóanyago­kat alkalmas keverőben a többi adalékanyaggal ben­sőségesen összekeverjük, majd a kapott keveréket malomban vagy más alkalmas őrlőberendezésben aprításnak vetjük alá. így előnyös nedvesíthetőségű es szuszpendálhatóságú porokat kapunk, amelyek azután vízben tetszőleges koncentrációban szusz­­pendálhatók és az így kapott szuszpenziók nagyon előnyösen hasznosíthatók, különösen a növények lombozatának a kezelésére. Nedvesíthető porkészítmények helyett előállít­hatunk pasztákat is. Ezeknek a pasztáknak az előál­lításánál alkalmazott körülmények és módszerek hasonlók a nedvesíthető porkészítményeknél hasz­náltakhoz. Miként korábban már említettük, a vizes disz­perziókat és emulziókat, például egy nedvesíthető porkészítmény vagy emulgeálható koncentrátum vizes hígításával kapott kompozíciókat a találmány oltalmi körébe tartozóknak tekintjük. Az emulziók olaj-a-vízben és víz-az-olajban típusúak, illetve sű­rű, majonézszerű konzisztenciá júak lehetnek. A felhasználási módjukat illetően a talajra kijut­tatásra szánt szemcsés készítményeket rendszerint úgy állítjuk elő, hogy szemcseméretük 0,2 mm és 2 mm között legyen. Az előállításhoz például agglo­­merizációs vagy impregnálásos módszereket hasz­nálhatunk. Általában a szemcsés készítmények 0,5- 25 tömeg% hatóanyagot és 0-10 tömeg adalékanya­got, például stabilizálószert, lassú hatóanyagleadást biztosító szert, kötőanyagot és oldószert tartalmaz­hatnak. A szemcsés készítmények előállítására a követ­kező komponenseket használhatjuk. 8 9. formálási példa (I) képletű vegyület 50 g epiklórhidrin 2,5 g poliglikol-éter 2,5 g poliglikol-cetü-éter 2,5 g polietüén-glikol 35 g kaolin (szemcseméret: 0,3-0,8 mm) 910g. Ebben a konkrtét esetben a hatóanyagot összeke­verjük az epiklórhidrinnel, majd a keveréket 60 g acetonban oldjuk. Az oldathoz hozzáadjuk a polie­tilén-glikolt és a poliglikol-cetil-étert. A kaolint be­permetezzük az így kapott oldattal, majd az acetont vákuumban elpárologtatjuk. Az üyen módon előál­lított mikrogranulátum előnyösen használható ta­lajban élő gombák irtására. A találmány szerinti hatóanyag felhasználható továbbá porozószer formájában, így hasznosítható például egy, 50 g hatóanyagból és 950 g talkumból álló, vagy pedig 20 g hatóanyagból, 10 g finom szem­cseméretű szüícium-dioxidból és 970 g talkumból álló készítmény is. Ezek előállítása során a kompo­nenseket elegyítjük, majd aprítjuk. Akészítmények alkalmazása tehát porozással történik. A találmányt közelebbről a következő hatóanya­gelőállítási és kísérleti példákkal kívánjuk még job­ban megvilágítani. Az 1 -3. példákban az (I) képletű vegyület előállí­tását szemléltetjük. Az ezekre a vegyületekre meg­adott fizikai állandók között említjük az -O-CH-O­­(acetálcsoport) csoport protonmágneses magrezo­nanciavizsgálatban mért eltolódását (delta). Ezeket az eltolódásokat p.p.m.-ben adjuk meg, illetve tetra­­metil-szüán referenciaanyaghoz viszonyítva hatá­rozzuk meg. Az NMR-spektrum felvételét 100 MHz-en dcuterokloroformban végezzük. A 4-10. példákban a találmány szerinti vegyüle­­tek fungicid hatását és alkalmazhatóságát mutatjuk be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents