202513. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzopirán-származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 202513B eset körülményeitől függ. így pl. felnőttek orális na­pi dózisa általában kb. 0,1 mg és kb. 10 mg közötti érték, előnyösen kb. 0,2-5 mg. Megjegyezzük, hogy a fenti dózis-tartományok csupán tájékoztató jelle­gűek. A napi dózis egyszerre vagy több részletben adható be. Eljárásunk további részleteit az alábbi példák­ban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa 130 mg 3,4-dihidro-2,2-dimetü-4-(2-piridü)- 2H-l-benzopiránt 10 ml diklór-metánban szobahő­mérsékleten oldunk, majd 93 mg m-klór-perbenzo­­esavat adunk hozzá. A reakcióelegy 2 óra elteltével vékonyrétegkromatográfiás meghatározás szerint kiindulási anyagot nem tartalmaz. Ekkor a reakció teljessé válásáig további mennyiségű m-klór-per­­benzoesavat adunk hozzá. A reakcióelegyet egy­másután nátrium-hidrogén-szulfit-oldattal, nátri­­um-hidrogén-karbonát-oldattal és vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Olaj alakjában 105 mg 2-(3,4-dihidro-2,2-dimetü-2H-1- benzopiran-4-ü)-piridin-N-oxidot kapunk. NMR (300 MHz, 0X33): 8,36-8,30 (1H, m), 7,21-7,04 (4H, m), 6,89-6,76 (3H, m), 5,36-5,25 (1H, m), 2,46 (1H, dd, 14Hz, 6,5Hz), 1,75 (1H, széles t, 14Hz), 1,44 (3H, s), 1,40 (3H, s). MS (El): 255 (M+), 238 (M+-OH). A kiindulási anyagként felhasznált 3,4-dihidro-2,2-dimetü-4-(2-piridü)-2H-l-benzopiránt a kö­vetkezőképpen állítjuk elő: (A) 43,84 g l-bróm-2-metil-prop-l-én 150 ml tetrahidrofuránnal képezett oldatát 9,8 g magnézi­um és 50 ml tetrahidrofurán elegyéhez csepegtetjük visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő for­ralás közben. A reakcióelegyet egy óra múlva szoba­­hőmérsékletre hagyjuk lehűlni, majd lassan 47,7 g 2- (metoxi-fenü)-2-piridil-keton 200 ml tetrahidro­furánnal képezett oldatát adjuk hozzá. A reakcióe­legyet 2 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 200 ml telített ammónium-klorid-oldatot adunk hozzá és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves ext­­raktumot nátrium-szulfát felett szárítjuk és bepá­roljuk. A maradékot szilikagélen kromatografáljuk és előübb 1:6, majd 1:4 arányú etü-acetát/petroléter eleggyel eluáljuk. Olaj alakjában 36,6 g l-(2-meto­­xi-fenü)-3-metü-1 -(2-piridü)-2-butén-1 -olt ka­punk. (B) 36,6 g l-(2-metoxi-fenü)-3-metü-l-(2-piri­­dil)-2-butén-l-olt 200 ml dimetil-formamidban 28,6 g nátrium-metándiolát jelenlétében 70 'C-on melegítünk. A reakcióelegyet 10 óra múlva szoba­­hőmérsékletre hagyjuk lehűlni, majd híg sósavba öntjük és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves ext­­raktumot nátrium-szulfát felett szárítjuk és bepá­roljuk. A maradékot szilikagélen kromatografáljuk és etü-acetáttal eluáljuk. Olaj alakjában 28,5 g 1- (2-hidroxi-fenü)-3-metü-l-(2-piridü)-2-butén-l­­olt kapunk. (C) l-(2-hidroxi-fenU)-3-metü-l-(2-piridü)-2- butén-l-olt 70 ml dietüén-glikol-dimetil-éterben oldunk és az oldatot 2 órán át 150 ’C-on melegítjük. Az elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk lehűlni, majd az oldószert eltávolítjuk és a maradékot etil-17 acetát és nátrium-klorid-oldat között megosztjuk. A szerves fázist nátrium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot szilikagélen kromatogra­fáljuk és 1:4 arányú etü-acetát/petroléter eleggyel eluáljuk. 2,4 g 2,2-dimetü-4-(2-piridü)-2H-l-ben­­zopiránt kapunk, op.: 80-82 "C. (D) 2,2-dimetü-4-(2-piridü)-2H-l-benzopiránt 100 ml etanolban oldunk és szobahőmérsékleten 10%-os palládium-szén katalizátor jelenlétében hidrogén-atmoszférában rázatunk. A kívánt térfo­gatú hidrogén felvétele után a katalizátort leszűr­jük, a szűrletet bepároljuk és a maradékot n-hexán­­ból átkristályosítjuk. 5,07 g 3,4-dihidro-2,2-dime­­tü-4-(2-piridü)-2H-l-benzopiránt kapunk, op.: 99-101 *C. 2. példa 245 mg 3,4-dihidro-2,2-dimetü-6-nitro-4-(2-pi­­ridü)-2H-l-benzopiránt 5 ml diklór-metánban szo­bahőmérsékleten oldunk és 149 mg m-klór-perben­­zoesavat adunk hozzá. A reakcióelegyet szobahő­mérsékleten 3 napon át keverjük, majd addig adunk hozzá további mennyiségű m-klór-perbenzoesavat, míg kiindulási anyag vékonyrétegkromatográfiás meghatározás szerint már nem mutatható ki. A re­akcióelegyet egymásután nátrium-hidrogén-szul­­fit-oldattal, nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot szüika­­gélen kromatografáljuk és 4 térfogat/térfogat% eta­­nolt tartalmazó diklór-metánnal eluáljuk. A kapott habszerű maradékot n-hexánnal kezeljük. 80 mg 2- (3,4-dihidro-2,2-dimetü-6-nitro-2H-1 -benzopira n-4-ü)-piridin-N-oxidot kapunk, op.: 116-119 ‘C. A kiindulási anyagként felhasznált 3,4-dihidro-2,2-dimetU-6-nitro-4-(2-piridü)-2H-l-benzopirá nt a következőképpen állítjuk elő: 1,32 g 3,4-dihidro-2,2-dimetü-4-(2-piridü)-2H- 1-benzopiránt 20 ml acetonitrüben oldunk és szo­bahőmérsékleten 0,73 g nitrónium-tetrafluorobo­­rátot adunk hozzá. A reakcióelegyet egy óra múlva vízbe öntjük és etü-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumot nátrium-klorid-oldattal mossuk, nát­rium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Avissza­maradó olajat szilikagélen kromatografáljuk és 1:4 arányú etü-acetát/petroléter eleggyel eluáljuk. Olaj alakjában 245 mg 3,4-dihidro-2,2-dimetü-6-nitro-4-(2-piridü)-2H-l-benzopiránt kapunk. 3. példa 261 mg 6-acetil-3,4-dihidro-2,2-dimetü-4-(2- piridü)-2H-l-benzopiránt 20 ml diklór-metánban szobahőmérsékleten oldunk, majd 250 mg m-klór­­perbenzoesavat adunk hozzá. A reakcióelegyet szo­bahőmérsékleten 3 napon át keverjük, majd egy­másután nátrium-hidrogén-szulfit-oldattal, nátri­­um-hidrogén-karbonát-oldattal és vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot szüikagélen kromatografáljuk és 2-5 térfogat/térfogat % metanol/kloroform elegyekkel eluáljuk. A kapott habszerű anyagot metü-ciklohe­­xánnal kezeljük és a kapott szüárd anyagot tercier­­butü-metü-éterből átkristályosítjuk. 20 mg 2-(6- acetü-3,4-dihidro-2,2-dimetü-2H-1 -benzopiran- 4-ü)-piridin-N-oxidot kapunk. Op.: 132-133 'C. 18 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Thumbnails
Contents