202503. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-amino-1,3,5-triazinok előállítására

HU 202503 A A találmány tárgya eljárás az (I) általános képle­­tű 2-amino-l,3,5-triazin származékok — ahol R1- 4 szénatomszámú egyenes- vagy elágazó láncú alkil­­csoportot, R11 -4 szénatomszámú egyenes láncú al­­kil-vagy benzilcsoportot jelent — előállítására. A találmány szerint úgy járunk el, hogy karbon­­sav-amidint reagáltatunk N-ciánamido-ditioszén­­sav-észterrel és alkohollal. Az (I) általános képletű vegyületek fontos inter­medierek a növényvédőszer és gyógyszerek gyártá­sában. Különösen fontos termék a 2-amino-4-me­­tü-6-metoxi-1,3,5-triazin, amely a nagyhatékony­ságú, szuperszelektív, szulfonü-karbamid típusú gyomirtószer-család egyik intermedierje. Az (I) általános képletű vegyületek szintézisére több módszert dolgoztak ki. így a 1 380 818. számú frakcia szabadalmi leírásból ismert, hogy például a 2-amino-4-alkil-6-metoxi-l ,3,5-triazint karbon­­sav-klorid ésguanil-O-metil-izokarbamid gyűrűzá­rási reakciójával állították elő. Az eljárás nehezen előállítható intermedierekből iparilag nem alkal­mazható módon, rendkívül alacsony hozammal ál­lítja elő a fent említett vegyületet. A 3 154.547. számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás a 2-amino-l,3,5-triazinok el­őállítása N-cián-amido-észterekből kiindulva gua­­nidin, O-alkil-izokarbamid éskarbonsav-amidinek­­kel való gyűrűzárási reakcióval valósítható meg. így például a 2-amino-4-metil-6-metoxi-l,3,5-triazin O-metil-izokarbamid és N-ciano-acetamid-észter reakciójával állítható elő 45%-os kitermeléssel. Ez az eljárás sem alkalmazható azonban ipari méretek­ben részben a gyenge hozam, részben O-metil-izo­karbamid relatív instabüitása miatt. Jobb hozamot eredményez ugyan az N-cián-ace­­tamidin-észterből és nátrium-hidrogén-cián-amid­­ból kiinduló eljárás (J. Org. Chem. 2E, 1816/1963/), amellyel pl. a 2-amino-4-metü-6-metoxi-l,3,5-tri­­azint 65%-os hozammal lehet előállítani. Azonban ez sem eredményez ipari méretekben használható eljárást. A 3 154 547. számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírásban szereplő eljárások egy korszerűbb, kitűnő hozammal ipari méretekben is megvalósítható változatát ismerteti a 3 411 202. számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás. Ennek az eljárásnak fontos felismerése az, hogy a N-cián-imido-észter kitűnő hozammal rea­­gáltatható O-alkil-izokarbamidokkal és S-alkil-izo­­tiokarbamidokkal, guanidinnel és amidinekkel, ha ezen reagenseket, szerves vagy szervetlen sójukból közvetlenül a reakció előtt vagy egyenesen a reak­­cióelegyben szabadítják fel, valamilyen bázissal, el­őnyösen alkáli-alkoholáttal alkoholos oldatban. Ez­zel a megoldással elkerülik a nemkívánatos mellék­reakciókat és pl. a 2-amino-4-metil-6-metoxi-1,3,5-triazin előállítása esetén 95,4-99,4%-os ho­zamot érnek el. Bár ez az eljárás már üzemi méret­ben is megvalósítható, hátrányai is vannak. így a legfontosabb vegyület a 2-amino-4-metil-6-meto­­xi-1,3,5-triazin szintézise esetén az O-metil-izokar­­bamid-szulfátból metanolos nátrium-metilát oldat­tal a levegő nedvességének teljes kizárása mellett külső hűtés alkalmazásával szabadítják fel a relatív instabil O-metU-izokarbamidot, majd további külső 1 hűtés mellett adagolják be a N-cián-acetamido-etü­­észtert és a reakció elegyet 42 óráig kevertetik szo­bahőmérsékleten, majd a kivált csapadékból gondos vizes mosással távolítják el a nátrium-szulfátot. Az eljárás ipari megvalósítása során hátrányt jelent az, hogy vízmentes közegben kell dolgozni, külső hűtést kell alkalmazni, hosszú a reakcióidő, továbbá az, hogy a kinyerés során képződött nátrium-szulfát ki­mosásához viszonylag sok víz szükséges. A találmány célkitűzése az addig ismertetett el­járások hátrányainak kijavítása, és iparilag köny­­nyen megvalósítható, egyszerűen kinyerhető, meg­felelő tisztaságú terméket eredményező eljárás ki­dolgozása. E cél megvalósítása során az eddigi eljárásokban szereplő kiindulási anyagokhoz képest új alapanya­gokból indulunk ki, amelyek iparilag jól gyárthatók. A találmány szerinti eljárásban az (I) általános képletű 2-amino-l,3,5-triazinokat úgy állítjuk elő, hogy a (II) általános képletű karbonsav-amidint — amely képletben R jelentése a korábbi — reagáltat­­juk a (ül) általános képletű N-cian-amido-ditio­­szénsav-észterekkel — a képletben R2 és R3 jelen­tése egymástól független 1 -8 szénatomszámú egye­nes-vagy elágazóláncú alkil-, fenil-(Ci -a alkü)-cso­­port, 2-4 szénatomszámú alkenilcsoport, lehet — és az R1 — OH képletű alkohollal — ahol R1 jelen­tése a korábbi — inert oldószer jelenlétében vagy anélkül, 0-80 ‘C hőmérsékleten, előnyösen 50- 40 ’C hőmérsékleten. A képződő célterméket ismert módon szűréssel, mosással, szárítással kinyerjük. A kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletű karbonsav-amidint, annak szerves vagy szervetlen sójából, előnyösen hidrokloridjából sza­badítjuk fel inert oldószerben vagy R1 - OH képletű alkoholban, szerves vagy szervetlen bázis—előnyö­sen alkáli-alkoholát — alkalmazásával. A megszűrt (H) általános képletű karbonsav­­amidint — mely képletben R jelentése a korábbi — tartalmazó oldatot (113) általános képletű N-cián­­imido-ditioszénsav-észterrel és a sztöchiometrikus mennyiség legalább tízszeres mennyiségének meg­felelő mennyiségű R1 — OH képletű alkohollal rea­­gáltatjuk 25 ”C-on intenzív keverés mellett. A mel­léktermékként képződő R2SH és R3SH képletű merkaptánokat — ahol R2 és R3 jelentése a koráb­bi, előnyösen metilcsoport — folyamatos levegőbe­vezetéssel távolít juk el a reakcióból. A reakcióelegyből 0,5-4 — általában 2 órás — keverés után kivált célterméket szokásos módon például szűréssel, bepárlással nyerjük. A találmány szerinti eljárás során eljárhatunk úgy is, hogy a (13) általános képletű karbonsav-ami­dint valamely szerves vagy szervetlen sójából R1- OH képletű alkohol és (III) képletű N-cián-imido­­ditioszénsav-észter — R1, R2 és R3 jelentése a ko­rábbi — jelenlétében inert oldószerben vagy anél­kül szabadítjuk fel olymódon, hogy a fentiek elegyé­hez keverés mellett valamely szerves vagy szervet­len bázist — előnyösen nátrium-alkoholát, kálium­­alkoholát, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid R1- OH alkoholos oldatát — adagolunk, és a reakció be­fejeztével a célterméket kiszűrjük, majd vízzel só­mentesre mossuk és szárítjuk. A reakció során al­kalmazott hőmérséklet ekkor 5-30 'C, előnyösen 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents