202468. lajstromszámú szabadalom • Javított hidroformilezési eljárás nem vizes közegben aldehidek előállítására, kevéssé illékony foszforligandumok alkalmazásával

15 HU 202468 B 16 cirkuláltató folyamatok jól ismertek, és pél­dául úgy végezhetők, hogy a kívánt aldehid­­terméktől elkülönített, VIII. csoportba tartozó átmenetifémből és (tercier foszfin)-monoszul­­fonsavó ligandumból álló katalizátorkompléx oldatát folyékony állapotban recirkuláltatjuk; vagy alkalmazhatunk gáz-recirkuláltató eljá­rást, vagy a folyékony és gáz-recirkuláltató eljárás kombinációját; mindezeket ismertetik például a 4 148 830, 4 247 486 és a 4 593 127 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírá­sok. A találmány szerint legelőnyösebben fo­lyamatos, a ródiumkatalizátor folyadékállapot­ban történő recirkuláltatásával járó hidrofor­­milezést végzünk. A kívánt aldehidtermék bármilyen szo­kásos úton elkülöníthető, amint ezt például a 4 148 830, 4 247 486 és 4 593 127 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírások is­mertetik. Folyamatos, a katalizátort folyadék­­állapotban recirkuláltató eljárás esetében például a folyékony reakcióelegy egy részét (amely aldehidterméket, katalizátort, stb. tar­talmaz) a reaktorból eltávolitva egy párolog­­tatóba/szeparátorba vihetjük, ahol a kívánt aldehidterméket desztilláció útján, egy vagy több fokozatban, közönséges, csökkentett vagy magasabb nyomáson elkülöníthetjük a folyékony reakcióelegyböl, utána kondenzál­hatjuk, és egy szedőben összegyűjtjük, majd kívánt esetben további tisztításnak vethetjük alá. A visszamaradó, nemillékony katalizátort tartalmazó folyékony reakcióelegyet ezután visszatáplálhatjuk a reaktorba; és kívánt esetben bármilyen egyéb illékony anyagot - például a reagálatlan olefint, hidrogént és szén-monoxidot, amelyek a kondenzált alde­­hidterméktől való elkülönítés (például desz­tilláló útján való elkülönítés) utón a folyé­kony reakcióelegyben maradnak, szintén re­cirkuláltatjuk. Általában úgy járunk el elő­nyösen, hogy a kívánt aldehidterméket a ró­­diurakatalizátort tartalmazó termékoldatból vákuumdesztillációval, 150 °C-t meg nem ha­ladó hőmérsékleten, még előnyösebben 130 °C alatti hőmérsékleten különítjük el. Amint fentebb említettük, a találmány szerinti hidroformilezési eljárást szabad (tercier foszfin)-monoszulfonsavsó ligandum jelenlétében, azaz olyan ligandum jelenlé­tében hajtjuk végre, amely nincsen komplex kötésben a VIII. csoportba tartozó átmeneti­fémmel; a szabad állapotban levő (tercier foszfinj-monoszulfonsavsó ligandum bármi­lyen, fentebb definiált (tercier foszfin)­­-monoszulfonsavsó lehet. így a találmány szerinti hidroformilezési eljárást a kívánt szabad ligandum bármely feleslegének jelen­létében, például a reakcióközegben lévő VIII. csoportba tartozó átmenetifém 1 móljára szá­mítva legalább 1 mól feleslegének jelenlété­ben végezhetjük. A legtöbb célra általában elegendő a reakcióközegben jelenlévő, VIII. csoportba tartozó átmenetifém, (például ródi­­um) 1 móljára száinitva körülbelül 4-300, elő­nyösen körülbelül 10-200 mól szabad ligan­dum alkalmazása, különösen a ródiummal ka­talizált hidroformilezés során. Kívánt esetben természetesen a (tercier foszfin)-monoszul­­fonsavsó ligandum kiegészítő mennyisége táplálható a hidroformilezó eljárás reakció­­közegébe bármilyen időpontban, bármely mó­don, a szabad ligandum reakcióközegben fennálló, előre meghatározott koncentrációjá­nak a fenntartására. A találmány szerinti hidroformilezó eljá­rást az eddig is általánosan alkalmazott re­akciókörülmények között végezhetjük, 45 °C­­-tól 200 °C-ig terjedő hőmérsékleten, 6,9 kPa-tól 69 MPa-ig terjedő nyomáson. Nyilvánvaló, hogy a legjobb eredmények és legmagasabb hatékonyság eléréshez szük­séges reakciókörülmények optimálása a szak­ember tapasztalatától függ, azonban csupán bizonyos mértékű kísérletezés szükséges azoknak a feltételeknek a megállapítására, amelyek az adott helyzetben optimálisak, és az ehhez szükséges tudással a tapasztalt szakember rendelkezik. Ezek az ismeretek a találmány szerinti eljárás előnyös változatai­nak alábbi ismertetéséből és/vagy egyszerű rutinkisérletekkel megszerezhetők. A hidrogén, szén-monoxid és az olefine­­sen telítetlen kiinduló anyag összes gáznyo­mása a találmány szerinti hidroformilezési eljárásban 6,9 kPa-tól 69 MPa-ig terjed. Ole­finek aldehidek előállítására irányuló hidro­­formilezése során azonban előnyösebben já­runk el úgy, hogy hidrogén, szén-monoxid és az olefinesen telítetlen kiinduló anyag összes gáznyomása 10,5 MPa-nál kevesebb, még előnyösebben 3,5 MPa-nál kevesebb. A reaktánsok minimális összes gáznyomása nem különösebben kritikus jellegű, és ezt főként az korlátozza, hogy a reakció kivánt sebességéhez a reaktánsoknak egy bizonyos koncentrációja szükséges. Közelebbről, a ta­lálmány szerinti hidroformilezési eljárásban a szén-monoxid parciális nyomása előnyösen 7- -840 kPa, még előnyösebben 21-630 kPa, míg a hidrogén parciális nyomása előnyösen 105- -1120 kPa, még előnyösebben 210-700 kPa. A hidrogén és a szén-monoxid mólaránya 1:10-től 100:1-ig vagy ennél is magasabb ér­tékig terjedhet; a hidrogén mólaránya a szén-monoxidhoz előnyösen 1:1-tól 50:1-ig terjed. Amint fentebb megjegyeztük, a talál­mány szerinti hidroformilezési eljárást 45 °C­­-tól 200 °C-ig terjedő hőmérséklet-tarto­mányban végezhetjük. Egy adott folyamatban az előnyös reakcióhőmérséklet természetesen az adott olefines kiinduló anyag és az alkal­mazott fémkatalizálor, valamint a katalizátor hatékonyságának a függvénye. Általában a ródiummal katalizált hidroformilezési eljárá­sokban előnyösen 60 °C-tól 110 °C-ig terjedő hőmérséklet-tartományban dolgozunk. A találmány szerinti hidroformilezó eljá­rásból származó aldehidtermékek - amint ez 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Thumbnails
Contents