202269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirolizisbrikett előállítására barnaszénből

1 HU 202269 B 2 A találmány tárgya eljárás pirolizisbrikett előállítására barnaszénből, melynek során a barnaszenet, melynek nedvességtartalma 6- -12X, 1 mm-nél kisebb szemcsenagyságra ap­rítjuk, majd kötőanyaggal összekeverjük és a keveréket 120 MPa-nál nagyobb nyomással préseljük. A technika állása szerint ismeretes, hogy egylépcsős kokszolási eljárással barna­szénből csupán akkor lehet jó minőségű da­rabos kokszot előállítani, ha a szénből speci­ális brikettet préselnek és a brikettet nyersanyagra fajlagos felfűtésű hőkezelés során gáztalanitják. A Rammler-Bilkenrith-fé­­le eljárás Bzerint barnaszénből csak akkor állítható elő szilárd, darabos koksz, ha a nagyfinomságú (1 mm-nél kisebb szemcsemé­retű), csekély (mintegy llX-os) víztartalmú barnaszenet legalább 120 MPa nyomás alatt préselik. Ezen túlmenően csak csekély hamu­tartalmú, előnyös petrográfiai összetételű barnaszén alkalmas az eljárásra. Az említett feltételek mellett közepes szilárdságú barna­szén-koksz nyerhető, amely azonban nagyko­hóban nem alkalmazható. Ismeretes továbbá, hogy a barnaszén­koksz szilárdsága lényegesen fokozható, ha sokkal nagyobb finomságú barnaszenet (leg­alább 0,2 mm) a DD-WP 143 790 vagy a DD­­-WP 134 958 sz. szabadalmi leírásokban is­mertetett módon pirolizisbriketté sajtolnak. A kokszszilárdság továbbá oly módon is növelhető, hogy a szenet kokszoló és/vagy granuláló segédanyagokkal keverik össze, ilyen megoldásokat ismertetnek a DD-WP 120 217, 124 92, C 10/L 285 926 6 sz. német szabadalmi leírások. Kokszositási segédanyag­ként szulfitszennylúgot, porított szárított szulfitszennylúgot, ásványi savakat, sóolda­tokat, vízben oldható ragasztóanyagokat, karbamid-vegyületeket, szulfogyantákat, va­lamint módosított kátrány- és ásványolajter­mékeket szoktak alkalmazni. A kátrány- és ásványolajtermékek módosítása a nedvesőrlés sorén, előnyösen 100 °C körüli hőmérsékleten (134 958 sz. NDK-beli szabadalmi leírás, Krug-Naundorf: .Braunkohlenbrikettierung", VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindust­rie, Leipzig 1985, 2. kötet, 152. oldal), vagy a szén 100 °C feletti hőmérsékleten végzett hidroterminális kezelés során, valamint lúgok, ásványi savak vagy szervetlen sók oldatának hozzáadása nyomán megy végbe. A módosított kátrányok és ásványolaj­­termékek hozzáadásán alapuló eljárások igen nagy technológiai ráforditást igényelnek, ugyanakkor a koksz szilárdsága csak csekély mértékben javul. Emellett a lúgok, ásványi savak és szervetlen sók alkalmazása korrózi­ót, a koksz minőségének a romlását, továbbá környezetszennyezést okozhat. Emiatt a kát­rány- és ásványolajtermékek alkalmazása ed­dig nem nyert nagy teret a barnakokszolás nagyipari eljárásainál. Az is közismert tény, hogy ha a száraz barnaszénhez csak kis mennyiségben adnak hozzá kátrányt és bitumenféleségeket az em­lített módosított eljárási feltételek nélkül, azok brikettálló képessége erősen csökken, a darabos koksz képződése nem felel meg a követelményeknek, és amennyiben mennyisé­gük meghaladja a 10X-ot, ezek a képességek teljesen megszűnnek (Krug, Naundorf: .Das Brikettier- und Verkokungsverhalten von Brikettgrus' Freib. Forsch.H. A 714/1985/ 16. oldal). A barnaszenet feldolgozó iparban ezt az ismert jelenséget .olajszén ‘ előállítására használják fel a brikettáló prések beindítá­sakor és leállításakor. A találmánnyal feladatunk, hogy széles nyersanyagbázison, csekély technológiai rá­fordítással jó minőségű pirolizisbrikettet ál­lítsunk elő, amely darabos koksszá történő kokszositásakor lényegesen nagyobb szilárd­ságú kokszot ad. A találmány feladata tehát olyan eljárás kifejlesztése volt, amellyel kötőanyag fel­­használása melleLt kedvezőtlen összetételű barnaszénből is jó minőségű pirolizisbrikett állítható elő. A találmányunk szerint kitűzött felada­tot oly módon oldjuk meg, hogy kötőanyag­ként 7,5-15 t% exlrakciós maradványt alkal­mazunk, amelyet speciális technológia alkal­mazásával ásványolaj vákuumdesztillációjának nehéz maradékaiból nyerünk. Az extrakciós maradék előállítása azzal jellemezhető, hogy az ásványolaj vákuumdesztillációja során ke­letkező nehéz maradékot először többlépcsős termikus krakkolással összesen 40-65X-ban 500 °C alatt forró termékké alakítjuk, amikor is az adott termikus krakklépcsó nyomása, hőmérséklete alacsonyabb, tartózkodási ideje hosszabb az előzőénél, minden krakklépcsó után terméket választunk le, és az utolsó krakklépcsó maradékénak mintegy 50X-át könnyű szénhidrogénekkel extraháljuk. A megmaradt extrakciós maradék akkor is al­kalmas pirolizisbrikett kötőanyagaként, ha az utolsó krakklépcsó maradékát egy vagy több előző krakklépcsó maradékának egy részével együtt extraháljuk könnyű szénhidrogének­kel. A termikus krakkolási fokok száma elő­nyösen kettő, amikor is, az első fokozatban a nyomás mintegy 1,4 MPa, a hőmérséklet kb. 425 °C, a tartózkodási idő pedig mintegy 20 perc, a második fokozatban a nyomás megkö­zelítőleg légköri nyomás, a hőmérséklet kb. 400 °C, a tartózkodási idő pedig 60 perc; mintegy 15% gőzt adhatunk hozzá, a bevitt mennyiségre vonatkoztatva. Az eljéréstechnikai megoldás eredmé­nyessége szempontjából döntő, hogy a szárí­tott barnaszenet - melynek nedvességtartal­ma 6-12X - és az extrakciós maradékot olyan brikettálási nyersanyaggá dolgozzuk fel, amelynek szemcsenagysága 1 mm-nél kisebb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents