202253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kis sótartalmú, vízoldható ciklodextrin polimerek előállítására

1 HU 202253 B 2 A találmány tárgya eljárás adott esetben helyette­sítőiket tartalmazó ciklodextrinek és epoxi-vegyüle­­tek kis sótartalmú kondenzációs származékainak az előállítására. A ciklodextrineket széles körben alkalmazzák ún. zárványkomplexek képzésére, amelyek számos szer­ves vegyület előnyös (jobban oldható, illetve stabi­lisabb) formában történő alkalmazására adnak lehe­tőséget. A ciklodextrinek nemredukáló ciklikus oli­­goszacharidok, amelyek 6, 7 vagy 8 a-D-glükopira­­nozil egységből állnak. Az a-D-glükopiranozil egy­ségek 1,4- helyzetben kapcsolódnak össze. Az a-cik­­lodextrin 6, a ß-ciklodextrin 7, a y-ciklodextrin 8 a-D- glükopiranozil egységből épül fel. Az alapegy­ségeket különböző szubsztituensek rákapcsolásával igen változatos vegyületekké lehet átalakítani. Bizonyos alkalmazásokhoz előnyösebbek a néhány ciklodextrin alapegység összekapcsolásával előállí­tható polimerek. Ezeket úgy lehet előállítani, hogy a ciklodextrint vagy ciklodextrinek keverékét meg­felelő polifunkciós vegyülettel, általában epoxivegyü­­letekkel, (pl. epiklórhidrinnel) végbemenő reakcióban kondenzációs termékké alakítják. Ezekben a reakci­ókban a ciklodextrin hidroxil csoportjaival vesz részt, miközben pl. sósav szabadul fel. Ilyen eljárást ismertet például az 1 244 990 lajstromszámú nagy-britanniai szabadalmi leírás és a 4 274 985 lajstromszámú USA-beli szabadalmi leírás. A leírt eljárások közös jellemzője, hogy az epik­lórhidrinnel végbemenő kondenzációs reakcióhoz nagy mennyiségű alkálifém- hidroxidot, többnyire nátrium-hidroxidot használnak. Ez a keletkező sósav­val nátrium-kloridot képez, miáltal az oldható kon­denzációs termékeket viszonylag nagy sótartalom jel­lemzi. Ezt a sótartalmat csak időigényes és költséges művelettel, pl. dialízissel lehet eltávolítani. Ez a művelet jelentős mértékben terheli a gyártástechno­lógiát, és egyik gátja a nagyüzemi eljárások elterje­désének. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amely­nél elkerülhető a nagy mennyiségű só keletkezése a kondenzációs reakció során, és szükségtelenné válik a dialízissel történő sómentesítés, vagy a maradék só mennyisége olyan csekély, hogy egyszerűbb módon is, pl. ioncserével eltávolítható. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fenti cél elérhető, ha a szükséges alkálifém-hidroxid nagy részét bázikus polielektrolittal helyettesítjük, mert így a ciklodextrinek és az epoxi vegyület reakciója nagy sebességgel végbemegy anélkül, hogy a reakcióelegy­­ben jelentős mennyiségű só képződne. Ily módon a 15-17 tömeg% sótartalmú oldatok helyett 1 tömegjé­nél kisebb sókoncentrációjú oldat keletkezik. A fentieknek megfelelően a találmány tárgya eljárás ciklodextrinek (vagy ciklodextrin származékok) és epoxi vegyületek kis sótartalmú kondenzációs szár­mazékainak az előállítására, amely abban áll, hogy a ciklodextrin(ek) és az epoxi vegyület koncenzáció­­űját oldhatatlan bázikus polielektrolit jelenlétében vé­gezzük úgy, hogy a polielektrolitot az egyébként szokásos - célszerűen vizes-lúgos - reakcióelegyhez adjuk, a ciklodextrin tömegére számolva 100 és 600 tömeg% közötti mennyiségben, és adott esetben az így kapott ciklodextrin oldatot még H-formában lévő kationcserélő gyantából és ezt követően OH- formájú anioncserélő gyantából álló sótalanító egységen ve­zetjük át. Az alkalmas polielektrolit kiválasztására irányuló vizsgálatok során arra az eredményre jutottunk, hogy a kvatemer ammónium-csoportokat tartalmazó szti­­rol/divinil-benzol kopolimerek igen jó hatásfokkal alkalmazhatók erre a célra. Ezeket az anyagokat egyébként az ioncserélő technológiában széleskörben alkalmazzák. A kereskedelemben kapható termékek vízben duz­zadnak, de gyakorlatilag oldhatalanok. Bennük a mát­rixhoz kovalens kötéssel kapcsolódó erősen bázisos csoportok vannak 3-3,5 milliekvivalens/g koncentrá­­ciűban. A polielektrolitot használat előtt erős ásványi lúgggal OH-formára alakítjuk és így adjuk, az egyéb­ként szokásos anyagokat tartalmazó reakcióelegyhez. A szükséges minimális polielektorlit mennyiség a reakcióban keletkező sósavval ekvivalens. Tekintettel arra, hogy az alkalmazott polielektrolit alkalmas töltött oszlopokban történő felhasználásra, a találmány szerinti eljárás adott esetben (a közeggel elegyedő térhálósító esetében) könnyen folyamatossá tehető. Ilyenkor a reakció-komponenseket tartalmazó oldatot az előzőleg OH formára alakított gyantát tartalmazó, fűthető oszlopon áramoltatjuk keresztül. A találmány szerinti eljárás legfontosabb előnyei: 1. A reakcióban keletkező vízoldható ciklodextrin polimer oldat nem vagy csak igen kis mennyiségben tartalmaz sót, így az eddig alkalmazott költséges és munkaigényes tisztítási lépések (dialízis) elmaradhat­nak, illetve más hatékonyabb eljárással (pl. ioncserés sótalanítással) helyettesíthetők. 2. A csökkentett lúgtartalom és a kis sókoncentráció következtében csökkennek a készülékben fellépő kor­róziós problémák. 3. Az eljárás bizonyos esetekben könnyen folya­matossá tehető. A találmány szerinti eljárás megvalósítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa 2 literes, keverővei, hűtővel, csepegtetőtölcsérrel és hőmérővel ellátott lombikba 108 cm3 desztillált vizet teszünk és abban 12 g NaOH-t oldunk. A lúghoz keverés közben 28,4 g monoklór-ecetsavat (Reanal), majd 170 g ß-ciklodextrint (Chinoin) adunk, és szobahőmérsékleten 40 percig kevertetjük. 36 cm3 desztillált vízben további 12 g NaOH-ot oldunk és 1 cm3/perc sebességgel becsepegtetjük a lombikba. A lombik tartalmát 60 °C-ra melegítjük és ezen a hőmérsékleten tartjuk 60 percig. Külön edényben 900 cm3 Varion AD bázikus anioncserélő gyantát (Nitro­­kémia) 250 cm3 vízzel 60 °C-ra melegítjük és a lombikba visszük. Állandó hőmérsékleten 138,7 g epiklórhidrint (Schering) adagolunk 1,5 óra alatt, majd további 10 órán át 60 °C-on kevertetjük. A reakciót hűtéssel leállítjuk, és a gyantát szűréssel elválasztjuk. A szűrlet gyengén lúgos, szárazanyag-tartalma 251 g, NaCl-tartalma 1 tömeg%. A szűrletet tovább tisztítjuk Varion KS-H savas kationcserélő és Varion AD-OH bázikus anioncserélő oszlopokon való átengedéssel. Az így kapott végter­mék gyakorlatilag sómentes. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents