202177. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidroformilezésre kevéssé illékony foszfinligandumok alkalmazásával

HU 202177B 29 30 5. táblázat Vizsgálati eredmények—napi átlagértékek Üze­melés napokban Hőmérséklet *C Rh* ppm Ligandum tömeg% Parciális nyomások (kPa) CO H2 C4H8 R.-seb. g-mól/ /1/óra Az egyenes és elágazó láncú aldehid mólaránya 0,9 101 179 3,9 140 407 140 1,27 12,84 1,7 101 178 3,9 131 379 124 1,38 14,44 5,0 101 213 4,7 110 324 248 1,62 13,06 5,9 101 222 4,9 117 352 200 1,64 17,67 7,0 101 220 4,8 90 296 345 1,85 20,95 8,0 101 235 5,2 117 283 248 2,09 18,76 9,0 102 245 5,4 117 248 359 2,19 18,38 10,0 102 261 5,7 124 207 386 1,40 20,52 11,8 102 317 7,0 117 200 434 1,51 18,90 12,6 103 128 7,2 124 200 420 1,83 28,03 *Az értékek változása azt tükrözi, hogy a reaktorban lévő folyékony tennék mennyisége naponta változó. 6. példa Folyamatos üzemmenetben, a katalizátort tar­talmazó foladék reciklizálásával, olefines kiinduló anyagként 1-oktén alkalmazásával 6 napon át tartó hidroformüezést végeztünk az alábbi módon. Folyadék-reciklizáló reaktorrendszerben két da­rab sorbakapcsolt 2,8 literes, rozsdamentes acélból készült keverőedényt használtunk, és mindegyiket felszereltük függőleges irányú keverővei és körkö­rös csőalakú gázelosztówal a reaktor aljához közel, a szintézisgáz betáplálására. Agázelosztó olyan mé­retű furatokkal volt ellátva, amely biztosította a kí­vánt gázáramlást a folyadék belsejében. Az 1. reak­tor körül szilikonolajat tartalmazó köpenyt helyez­tünk el, a reaktor tartalmának a reakcióhőmérsék­letre melegítése céljából; a 2. reaktorban lévő reak­­cióelegyet elektromos úton fűtöttük. Mindkét reak­tor belseje hűtőkígyókkal volt ellátva a reakcióhő­mérséklet szabályzása céljából. Az 1. és 2. reaktort csővel kapcsoltuk össze, hogy az 1. reaktorból az el nem reagált gázokat a 2. reaktorba vezethessük, és az 1. és 2. reaktort egy másik csővel is összekötöt­tük, abból a célból, hogy az 1. reaktorból a katalizá­tort és a aldehidterméket tartalmazó folyékony re­­akcióelegynek egy részét a 2. reaktorba tudjuk szi­vattyúzni, ahol az 1. reaktorban el nem reagált ole­fint további hidroformilező reakciónak vetettük alá. Mindkét reaktor tartalmazott egy pneumatikus folyadékszintszabályozót a reaktorokban fennálló folyadékszintek automatikus szabályozására. Az 1. reaktor tartalmazott továbbá egy csövet, amelyen át a folyékony olefint mérőszivattyú alkalmazásá­val bevezettük, továbbá egy csövet a szintézisgáz­nak a gázelosztón át történő bevezetésére; a szinté­zisgázt a 2. reaktorban ugyanazon a csövön át egé­szítettük ki, amelyen az el nem reagált szintézisgázt az 1. reaktorból a 2. reaktorba vezettük. A 2. reak­tort felszereltük továbbá egy lefúvató (leeresztő) ventillel is az el nem reagált gázok eltávolítására. A 2. reaktor aljáról egy csövet vezettünk egy lepárló (desztilláló) berendezés tetejére, amelynek segítsé­gével a folyékony reakcióelegy egy részét a 2. reak­torból a lepárló berendezésbe tudtuk szivattyúzni. A lepárlót vákuumszivattyú segítségével csökken- 25 tett nyomás alatt tartottuk. A lepárló berendezés gáz/folyadék-elválasztó részében az elpárologtatott aldehidet elkülönítettük a folyékony reakcióelegy nemillékony komponenseitől. A visszamaradó, ne­millékony katalizátort tartalmazó, folyékony reak- 30 cióelegyet reciklizáló csövön át az 1. reaktorba szi­vattyúzzuk vissza. A reciklizáló csővezetéket pneu­matikus folyadékszint-szabályozóval is elláttuk. Az elpárolgott aldehidterméket vízzel hűtött konden­záló berendezésbe vezettük, cseppfolyósítottuk, és 35 termékszedőben gyűjtöttük össze. A hidroformilező reakciót úgy hajtottuk végre, hogy körülbelül 1,00 liter (893 g) ródium-dikarbo­­nü-acetil-acetonát katalizátor prekurzor-oldatot (amely megfelelt körülbelül 660 ppm rádiumnak), 40 ligandumként körülbelül 16 tömeg% (2) képletű monoszulfonsav-nátriumsót (amely megfelelt 1 g­­atom rádiumra vonatkoztatva körülbelül 80 móle­­gyenérték ligandumnak) és szolubüizálószerként körülbelül 10 tömeg% metanolt, 30 tömeg% glyan 45 keveréket, amely 4:1 tömegarányban TergitoP 24-L-75N és CarbowaxR TPEG 990 komponenseket tartalmazott, valamint körülbelül 45 tömeg% C9-al­­dehidet tápláltunk az 1. reaktorba. A 2. reaktorba körülbelül 1,00 liter azonos össze- 50 tételű katalizátor prekurzor-oldatot helyeztünk. Ezután a reaktorrendszert nitrogénnel öblítettük az oxigén teljes eltávolítása céljából, majd a reaktoro­kat az alábbi 6. táblázatban feltűntetett reakcióhő­mérsékletre melegítettük. Ezután az 1. reaktor alján 55 elhelyezett gázelosztón át szabályozott áramlási se­bességgel tisztított hidrogént és szén-monoxidot ve­zettünk be, és a reaktorban a nyomást a 6. táblázat­ban megadott üzemnyomásra növeltük. Amidőn az 1. reaktorban a folyadékszint növekedni kezdett a 60 folyékony aldehidtermékkévaló konverziója követ­keztében, akkor az 1. reaktorban lévő folyékony re­akcióelegy egy részét egy csövön át a 2. reaktor tete­jére szivattyúztuk olyan sebességgel, amely elegen­dő volt ahhoz, hogy az 1. reaktorban a folyadékszint 65 állandó maradjon. A 2. reaktorban a nyomás a 6. 16

Next

/
Thumbnails
Contents