202174. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glikolok folytonos üzemű klórozására

HU 202174 A A találmány tárgya eljárás az (I) általános képle­­tű diklór-vegyületek C1-CH2-Z-CH2-C1(I) — a képletben Z -(CH2)n- vagy -(CH2-X-CH2)m- általános kép­lett! csoportot jelent, és az utóbbi képletekben n értéke 1 és 6 közötti egész szám, m értéke 1 és 6 közötti egész szám, és X oxigénatomot, kénatomot, -O-CH2-CH2-S­­CH2-CH2-O- csoportot vagy -SO2- csoportot jelent — előállítására a (II) általános képletű glikolok HO-CH2-Z-CH2-OH(n) — a képletben Z jelentése a fenti — szulfinil­­kloriddal végzett klórozása útján. Az (I) általános képletű diklór-vegyületeket a szerves vegyiparban elsősorban alkilezőszerekként használják. Ezek a vegyületek különböző lineáris és ciklusos komplexképzők és koronaéterek előállítá­sának kulcsfontosságú közbenső termékei. Az (I) általános képletű diklór-vegyületeket a megfelelő (II) általános képletű glikolok szulfinil­­kloriddal végzett klórozása útján állítják elő. A Ca­­nad. J. Rés. iA, 81 (1936) közleményben ismertetett megoldás szerint a glikol piridinnel készített oldatá­ba hűtés közben, 10 °C-nál alacsonyabb hőmérsék­leten, lassú ütemben beadagolják a szulfinil-klori­­dot, majd a reakcióelegyet éjszakán át szobahőmér­sékleten keverik. Szükség esetén az exoterm reakció kézbentarthatóságának biztosítása és a túl heves gázfejlődés elkerülése végett a reakcióelegyet hű­téssel tartják a kívánt 20-25 °C-on. Ezután az ele­­gyet a reakció teljessé tétele érdekében 2 órán át melegítik. Ehhez az eljáráshoz nagyon hasonló megoldást ismertet a Chem. Eng. News 5Ü (30), 67 (1972) köz­lemény. Az ott ismertetett módszer szerint a túl he­ves gázfejlődés és ezzel a robbanásveszély kiküszö­bölése céljából a reakcióelegyet diklór-metánnal hí­gítják. A 61.37.804. sf. japán közzétételi irat az (I) álta­lános képletű vegyületekhez szerkezetileg hasonló a,ü)-diklór-dién-polimerek előállítását ismerteti. Az eljárás szerint poli-butadiént kloroformos ol­datban, 5 °C-on, a szulfinil-kloridnál nagyobb molá­ris mennyiségű piridin jelenlétében szulfinil-klo­­riddal reagáltatnak 2,5 órán át, majd a reakcióele­gyet 6 órán át visszafolyatás közben forralják. A J. Am. Chem. Soc. £2.7017 (1967) közlemény­ben ismertetett megoldás szerint a (II) általános képletű glikol benzollal és legalább két mólekviva­lens piridinnel készített oldatába 86 *C-on, lassú ütemben becsepegtetik a szulfinü-kloridot, majd a reakcióelegyet tovább forralják. A teljes reakció körülbelül 20 órát igényel. A reakcióelegy feldolgozása során minden eset­ben először vizes-savas mosással eltávolítják a piri­­dint és a piridin-hidrokloridot, majd a kívánt termé­ket elkülönítik és rendszerint desztillálással tisztít­ják. Ezeknek az ismert megoldásoknak több hátrá­nyuk van, amelyek miatt nagyüzemi megvalósításra alkalmatlanok. Hátrányt jelent a hosszú reakcióidő, a nagy mennyiségű piridin alkalmazása (ami nehe­zen regenerálható, ugyanakkor erős méreg, és a szennyvízbe kerülve környezetszennyezést okoz), 1 és a reakcióelegy extrakciós feldolgozásából adódó technológiai nehézségek. Szükség van tehát olyan eljárásra, amellyel az (I) általános képletű vegyületek egyszerűen és gyors re­akcióban állíthatók elő. A (II) általános képletű glikolok két elemi lépés­ből álló Sní mechanizmus szerint reagálnak szulfi­­nü-kloriddal. Az első elemi lépésben a glikolok -OH végcsoportjai sósav kilépése és -O-SO-Cl végcso­portok kialakulása közben reagálnak a szulfinil-klo­­riddal, majd az így kapott (ül) általános képletű Cl-SO-O - CH2-Z - CH2 o-so-ci(m) — a képletben Z jelentése a fenti — közbenső termékek intramolekuláris nukleofü szubsztitúció­ban, kén-dioxid kilépése közben (I) általános képle­tű vegyületekké alakulnak. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a re­akció fent ismertetett két elemi lépése időben és tér­ben technológiaüag szétválasztható egymástól. A találmány tárgya tehát az (I) általános képletű diklór-vegyületek előállítására (II) általános képle­tű glikolok és szulfinü-klorid adott esetben piridin jelenlétében végzett reakciója útján. A találmány értelmében a reakciót a (II) általános képletű dióira vonatkoztatva 0,01-2 tömeg% trialkil-amin, dial­­ldl-fenü-amin vagy aromás gyűrűs amin katalizátor jelenlétében, folyamatos üzemben, két elkülönített reakciótérben játszatjuk le, az első reakciótér hő­mérsékletét 50-90 °C-ra és a második reakciótér hőmérsékletét 120-140 'C-ra állítjuk be, és a reak­cióelegyet 1-60 perc tartózkodás idővel vezetjük át az egyes reakciótereken. Előnyösen a következőképpen járunk el: Az 50-90 °C-ra felfűtött első reaktorba beada­goljuk a szulfinü-kloridot és a (II) általános képletű dióit (2-3): 1 mólarányban, olyan ütemben, hogy a reakcióelegy tartózkodási ideje a reaktorban 1-60 perc, előnyösen 1-10 perc, célszerűen 4-6 perc le­gyen. A katalizátort előnyösen a (Q) általános képle­tű dióiba bekeverve adagoljuk be, azonban külön anyagáramként is a reaktorba juttathatjuk. Katali­zátorként célszerűen trietü-amint, N,N-dimetU- anüint vagy piridint használhatunk. A katalizátor mennyisége a (H) általános képletű diói tömegére vonatkoztatva 0,01-2 tömeg%, előnyösen 0,01-1 tömeg%, célszerűen 0,05-0,2 tömeg% lehet. Az első reaktorban alakul ki a (Hl) általános kép­letű közbenső termék. A reaktor tetején hidrogén­­klorid gáz távozik, amit meüéktermékként haszno­síthatunk. Az első reaktorból a reakcióelegyet túlfolyón ke­resztül a második, 120-140 *C-ra felfűtött reaktor­ba vezetjük. A reakcióelegy tartózkodási ideje a második reaktorban 1-60 perc, előnyösen 1-10 perc, célszerűen 4-6 perc. Ebben a reaktorban a (Hl) általános képletű közbenső termékből a kívánt (I) ál­talános képletű végtermék képződik. A reaktor tete­jén kén-dioxid gáz távozik, amit meüéktermékként hasznosíthatunk. A nyersterméket célszerűen úgy dolgozzuk fel, hogy a második reaktort túlfolyón elhagyó reakció­elegyet egy töltött kolonna tetejére vezetjük, ahol eüenáramú meleg levegővel kiűzzük az elegyből az oldott gázokat. A kolonna alján összegyűlt nyerster­méket ezután desztillációval tisztítjuk. Eljárhatunk 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents