202093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás paradicsomvelő előállítására

HU 202093B a paradicsomvelő előállításának folyamatát meg­gyorsítsuk és a paradicsomvelő minőségét növeljük. A találmány szerinti eljárással továbbá lehetővé vá­lik a paradicsomvelő előállításának technológiai felszereléseinek teljes mértékű kihasználása. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban konkrét kiviteli példák kapcsán, a mellékelt rajz se­gítségével ismertetjük részletesebben, ahol az aprí­tott anyag elektromos árammal történő megmunká­lásának találmány szerinti berendezését ábrázoltuk sematikusan. A találmány szerinti eljárás során a kiinduló nyersanyagot megmossuk, a paradicsom minőségét megvizsgáljuk, majd felaprítjuk. Megmérjük az ap­rított anyag hőmérsékletét és beállítjuk 10 és 25 *C közé. Ezután az aprított anyagot a megmunkálás zónába továbbítjuk és egyidejűleg 0,1 és 2,0 A/cm2 közötti sűrűségű árammal történő megmunkálás­nak vetjük alá. Az elektromos árammal történő megmunkálás után az aprított anyagot 90 és 95 *C közötti hőmérsékletre melegítjük, átpasszírozzuk, adott koncentrációra befőzzük, így tehát paradi­csomvelőt kapunk. Az aprított anyagnak az elektro­mos árammal történő megmunkálás után 90 és 95 *C közötti hőmérsékletre melegítése az anyag sejt­protoplazmájának jobb koagulációja céljából szük­séges. 90 *C alatti hőmérsékleten a koagulációs fo­lyamat erősen csökken, ami a paradicsomvelő előál­lítási folyamatának teljesítménycsökkenéséhez ve­zet. 95 'C feletti hőmérsékletnél pedig a paradi­csomvelő minősége csökken. 0,1 A/cm-nél kisebb áramsűrűség esetén az elektromos árammal történő megmunkálás nem be­folyásolja az előállítási folyamatot. Ezt az magya­rázza, hogy 0,1 A/cm-nél kisebb áramsűrűség ese­tén a nyersanyagsejtek gyorsan alkalmazkodnak az árambehatáshoz, nem történik meg a sejtprotoplaz­ma fehérje-makromolekuláinak bomlása, nem nö­vekszik a sejtáteresztőképesség és nem gyorsul fela paradicsomvelő előállítási folyamata. A 2 A/cm­­nél nagyobb áramsűrűség esetén a nyersanyag gyors felfőzése és odaégése következik be, ami csök­kenti annak minőségét és növeli a víztelenítési eljá­rás anyagának ellenállását, mivel az elektromos árammal történő megmunkálás hatékonyságát a minimumra csökkenti. A sejten belüli folyadék elpárologtatása, aholis a sejten belüli folyadék a növényi nyersanyag teljes folyadékmennyiségének kétharmadát teszi ki, ne­hézkes a nem plazmolizált nyersanyagsejtekben meglévő, hőszigetelő sejthéj — plazmolemma, ci­­toplazma és protoplaszt — miatt. A plazmolizált nyersanyag a sejtek közötti oldatnak a vakuolákon belüli tartalmának keveredésével jellemezhető. Eb­ben az állapotban jelentősen könnyebbé válik a tel­jes folyadékmennyiséghez történő hőbevitel. A víz­telenítési eljárás hatékonysága azonban az elektro­mos árammal történő megmunkálás alá vetett aprí­tott anyag hőmérsékletétől függ. 25 *C feletti hő­mérséklet esetén a sejtszövet ellenállása az aprított anyag hővezetésének változása miatt egyenetlenül emelkedik a víztelenítési eljárás során, aminek kö­vetkeztében csökken az elektromos árammal törté­nő megmunkálás hatékonysága. Ezért nem követke­zik be a paradicsomvelő előállítási folyamatának 3 meggyorsítása. 10 *C alatti hőmérséklet esetén csökken a sejtszövet érzékenysége az elektromos behatásokkal szemben, ami viszont csökkenti a sejt­protoplazma fehérje-makromolekuláinak bomlasz­­tását és nem biztosítja az előállítási folyamat meg­gyorsításához szükséges sejtáteresztőképességet. Az is lehetséges, hogy a találmány szerinti eljárás során a nyersanyag hőmérsékletét az elektromos árammal történő megmunkálás előtt és után meg­mérjük. Meghatározzuk a nyersanyagnak az elekt­romos árammal történő megmunkálás utáni és előt­ti hőmérsékletének különbségét Megmérjük a nyersanyagnak az elektromos áram megmunkálási zónájában elrendezett elektródáin a feszültség­nagyságot és a feszültség nagyságát a nyersanyag­nak az elektromos árammal történő megmunkálás utáni és előtti hőmérsékletének különbsége függvé­nyében változtatjuk. Ez a paradicsomvelő előállítá­si folyamatának további gyorsítását eredményezi az aprított anyag sejtáteresztőképességének növelésé­vel. Célszerű, ha a találmány szerinti eljárás során a nyersanyag aprítása után megállapítjuk az aprított anyag szárazanyagtartalmát, majd az elektromos áram megmunkálási zónájában elrendezett elektró­dákon megmérjük a feszültségnagyságot és a fe­szültség nagyságát az aprított anyag szárazanyag­tartalmának függvényében változtatjuk. Az is lehet­séges, hogy a feszültség nagyságát a nyersanyagnak az elektromos árammal történő megmunkálás utáni és előtti hőmérsékletének különbségétől és az aprí­tott anyag szárazanyag tartalmától függően változ­tatjuk. Az aprított anyagot elektromos árammal egy be­rendezéssel munkálhatjuk meg paradicsomvelő elő­állítására aprított anyag elektromos árammal törté­nő megmunkálására, amelynek vázlatát a mellékelt rajzon az 1. ábrán ábrázoltuk. Az aprított nyersanyag elektromos árammal tör­ténő megmunkálására szolgáló berendezés paradi­csomvelő előállítására tartalmaz egy 1 elektroplaz­­molizátort 2 elektródákkal, 3 és 4 termométereket, 5 jelzőt a szárazanyagtartalom jelzésére, 6 teljesít­ményszabályozót, 7 jelzőt az elektromos energia specifikus bevezetésére, 8 feszültségszabályozót. Az ábrán jelölt A nyfl jelzi a nyersanyag beviteli mozgásának irányát, a B nyíl pedig az elektromos árammal megmunkált aprított anyag mozgásának irányát. A 3 és 4 termométerek, a szárazanyagtarta­lom 5 jelzője, az elektromos energia specifikus be­vezetésének 7 jelzője a 6 teljesítményszabályozó el­ső, második, harmadik, ill. negyedik bemenetével van összekötve. A 6 teljesítményszabályozó kime­nete a 8 feszültségszabályozó bemenetével van összekötve. A 8 feszültségszabályozó kimenete az 1 elektroplazmolizátorral van összekötve. A 6 telje­sítményszabályozó ötödik bemenete az 1 elektro­­palzmolizátor 2 elektródáival van összekötve. A 3 termométer a nyersanyagnak az elektromos áram­mal történő megmunkálás előtti hőmérsékletének, a 4 termométer pedig annak elektromos árammal tör­ténő megmunkálása utáni hőmérsékletének méré­sére szolgál. A szárazanyagtartalom 5 jelzője az ap­rított anyag aprítás utáni szárazanyagtartalmának meghatározására szolgál. Az 1 elektroplazmolizá-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents