202063. lajstromszámú szabadalom • Nyújtott hatású biológiai peszticidet tartalmazó készítmény és eljárás a hatóanyag és a termelő sejtek előállítására

HU 202063B vastag sej tfalak, pigmentáltság, sej ten belüli bezárt­ság vagy bezárt testecskék keletkezése; affinitás a levelekhez; az emlősökre való toxicitás hiánya; tet­­szőlegesség a kártevők számára az elfogyasztás cél­jából; a pusztítás és rögződés könnyűsége a toxin ká­rosodása nélkül stb. További megfontolások pl. a könnyű formulázhatóság és kezelhetőség, gazdasági szempontok, tárolási stabilitás stb. Különösen érdekesek gazda-organizmusként az élesztők, mint a Rhodotorula faj, Aureobasidium faj, Saccharomyces faj és Sporobolomyces faj; levé­len élő organizmusok, mint a Pseudomonas faj, Er­­wínia faj és Flavobacterium faj; vagy egyéb organiz­musok, mint az Escherichia, Lactobacillus faj, Ba­cillus faj stb. Különösen alkalmas organizmusok er­re a célra a Pseudomonas aeruginosa, Pseudomonas fluorescens, Saccharomyces cerevisiae, Bacillus thüringiensis, Escherichia coli, Bacillus subtilis stb. Asejt általában érintetlen és lényegében szaporo­dó (proliferativ) formában van, amikor elöljük, in­kább, mint spóra formában, bár bizonyos esetekben spórákat is lehet alkalmazni. A sejteket lehet gátolni a szaporodásban külön­böző módokon, feltéve, hogy a technika nem ható károsan a peszticid tulajdonságaira, vagy nem csök­kenti a celluláris képességet a peszticid megóvásá­ban. Ezek a technikák lehetnek fizikai kezelések, ké­miai kezelések, változásokatokozókasejtfizikai jel­legében vagy a sejt fizikai jellegét lényegében érin­tetlenül hagyok egyaránt. A gazdasejtek inaktiválásához szolgáló techni­kák pl. a következők lehetnek: hőkezelés általában 50 °C és 70 ’C hőmérsékletek között; fagyasztás; UV-besugárzás, liofilezés; toxinos kezelés, pl. anti­biotikumok, fenolok, anilidek pl. karbanilid és szali­­cilanilid, hidroxi-karbamid; kvaterner vegyületek, alkoholok, antibakteriális festékek, EDTAés amidi­nek, nem fajlagos szerves és szervetlen vegyi anya­gok, pl. klórozó, jódozó és brómozó szerek, aldehi­dek, pl. glutáraldehid vagy formaldehid, toxikus gá­zok, pl. ózon és etilén-oxid, peroxidok, psoralcnek, szárítószerek, stb. amelyeket mind lehet alkalmazni egyénüeg és kombinációban is. A szer kiválasztása függ a szóban forgó peszticidtől, a gazdasejt termé­szetétől, a sejtszerkezet módosításának termé­szetétől, pl. a sejtfal rögzítése és tartósítása kereszt­kötő szerekkel stb. Asejtek általában megnövekedett szerkezeti sta­bilitással rendelkeznek, amely növeli a környezeti lebomlással szembeni ellenállást a termőföldön. Ahol a peszticid elő-formában van, az inaktiválás módszerét úgy kell kiválasztani, hogy ne gátolja az elő-forma átalakulásának folyamatát a peszticid érett formájábá a cél-kártevő patogén által. így pl. a formaldehid keresztkötéseket létesít a fehérjékkel ésmeggátolhatjaapolipeptid peszticid elő-formájá­­nak átalakulását. Az inaktiválás vagy elölés módsze­re befolyással van a toxin biológiai hozzáférhetőségc és biológiai aktivitása legalábbis jelentős részére. Aheterológ gént vagy géneket a gazdaszervezetbe bármilyen alkalmas módszerrel be lehet vezetni, vagy extrakromoszomális fenntartást biztosítva vagy integrálva a gazdaszervezet genomjába. (A „heterológ” azt akarja jelenteni, hogy a gén nincsen jelen a gazdaszervezetben, amelybe azt bevezetik, és 5 ez ágén normálisan nem is található ilyen gazdaszer­vezetben. Ez azt jelenti, hogy még ha a gazda orga­nizmus és a heterológ gén cserélnek is információt, a heterológ gén normálisan nem található a vad típusú gazdasejtekben a természetben. Általában a „hete­­rolcg” kifejezés különböző nemzetségek fajtáit fog­lalja magában, mint gazdaszervezetet és gén-for­rást.) Különböző konstrukciókat alkalmazhatunk, amelyek magukban foglalják a plazmidokból, víru­sokból vagy centromérákból származó replikációs rendszereket, kombinálva egy autonóm replikáié (ars) szegmenssel a stabil fenntartás érdekében. Ahol csupán az integrálás kívánatos, olyan konst­rukciókat alkalmazhatunk, amelyek a replikációról gondoskodnak, és vagy transzpozonok, vagy transz­­pozon-szerű inszerciós aktivitással rendelkeznek, vagy homológiáról gondoskodnak a gazdaszervezet genomjával. Gyakran alkalmazunk olyanDNSszek­­venciákat, amelyek rendelkeznek a szekvenciák kö­zötti heterológ génnel, amely homológ a gazdaszer­vezet genomjában levő szekvenciákkal, vagy kromo­szómái isanvagyplazmiddal. Kívánatos, hogy ahete­rológ gén több másolatban legyen jelen, lásd pl. 4.399.216. lajstromszámú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírást. így a konjugálást, transzdukciót, transzfekciót és transzformálást al­kalmazhatjuk a heterológ gén bevezetésére. Nagyszámú plazmid áll jelenleg rendelkezésre, amelyek függnek az eukarió ta és prokarióta repliká­ciós rendszerektől, ilyenek pl. a ColE 1, P1 összefér­hetetlen plazmidok, pl. pRK290, élesztő 2mM plaz­mid, lambda stb. Ahol cxtrakromoszómális elemet alkalmazunk, a DNS konstrukció kívánatosán olyan markért foglal magában, amely lehetővé teszi az ezt a konstrukciót tartalmazó gazdasej teknek a szelekcióját. A marker általában olyan megjelölés, amely valamilyen bioló­giai anyaggal szemben rezisztenciát biztosít, pl. an­tibiotikum-rezisztenciát vagy nehézfém-reziszten­ciát, vagy komplemen tálás t nyújt, prototrófiát szol­gáltatva egy auxotróf gazdaszervezetnek stb. A rep­likációs rendszerek szolgáltathatnak speciális tulaj­donságokat, pl. „elszabadult” (runaway) replikáci­­ót, magukban foglalhatnak cos sejteket, vagy más speciális vonások jelentkezhetnek. Ahol a heterológ gén vagy gének átíró és transzlá­ciós kiindulási (iniciációs) és befejező (tcrminációs) szabályozó szignálokkal rendelkeznek, amelyet a gazdasejt felismer, gyakran elegendő alkalmazni ezeket a szabályozó jellemzőket a heterológ génnel együtt. Azokban a helyzetekben azonban, ahol a he­terológ gén módosul, így pl. egy vezető szekvenciát eltávolítunk vagy olyan szekvenciát nyújtunk, amely a peszticid érett formáját kódolja, ahol a tel­jesgén egy prekurzort kódol, gyakran szükséges ma­nipulálni a DNS szekvenciát olyan módon, hogy egy átíró iniciációs szabályozó szekvenciát szolgáltat­hatunk, amely eltér a természetes szekvenciától. Az átírási iniciációs szekvenciák széles választé­ka létezik gazdaszervezetek széles választékához. A szekvencia a peszticid konstitutív kifejeződéseit szolgáltathatja, vagy szabályozottkifejeződést, ahol a szabályozás indukálható lehet valamüycn vegyi anyag, pl. egymetabolit, vagy hőmérséklet, vagy egy 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents