202063. lajstromszámú szabadalom • Nyújtott hatású biológiai peszticidet tartalmazó készítmény és eljárás a hatóanyag és a termelő sejtek előállítására

HU 202063B A találmány tárgya nyújtott hatású biológiai peszticidet tartalmazó készítmény és eljárás a ható­anyag és a termelő sejtek előállítására is. A rendkívüli növekedés a mezőgazdasági terme­lékenységben több tényező eredménye; ezek közé tartozik a mezőgazdasággal, a jobb minőségű készü­lékekkel, aműtrágyákhozzáférhetőségével és a jobb tulajdonságú peszticidekkcl kapcsolatos módszerek lényegesen jobb megértése. Az utóbbi tényező azon­ban nem nélkülözi az ártalmas vonzatokat sem, a környezetre való negatív hatása miatt. Ezért igen je­lentős érdekek fűződnek a hatásos és a környezet szempontjából elfogadható peszticidek kifejleszté­séhez. A környezet ökológiája szempontjából elfogad­ható peszticidek között vannak a különböző mikro­organizmusok, pl. a Bacillus thüringiensis által ter­melt fehérje-toxinok. A B. thüringiensis lizátumá­­nak vagy spóráinak alkalmazása peszticidként azon­ban jelentős árnyoldalakkal is bír. A peszticid élet­tartama viszonylag rövid a környezetben, így sok­szor alkalmazást igényel, hogy megfelelő védelmet nyújtson. Következésképpen ezek a peszticidek nem gazdaságosak, összehasonlítva a hagyományosabb vegyi termékekkel, amelyeknek hosszabb ideig ma­rad meg az aktivitása. Az élettartam meghosszabbí­tása a földeken komoly segítséget jelentene a bioló­giai- vagy fehérje-toxin alapú peszticidek alkalma­zásának kiterjesztésében. Amint fentebb jeleztük, több követelmény is van a peszticidekkel szemben, amely követelmények a mindenkori alkalmazással kapcsolatosak. így pl. több esetben kívánatos olyan peszticidekkel rendel­kezni, amelyek hosszantartó maradék aktivitással rendelkeznek a földeken, ugyanakkor nem gyülem­­lenek fel a környezetben. Ezenkívül gazdasági meg­fontolásokból előnyös olyan peszticidekkel rendel­kezni, amelyeknek ésszerűen széles spektrumú a bi­ológiai aktivitásuk. Apcszticideknck olyanlebomlá­si termékekké kell elbomlaniok, amelyek a környe­zet szempontjából elfogadhatók. Más megfontolá­sok közt találjuk pl. a kiszerelhetőség könnyűséget, a peszticid-aktivitást, a stabUitást környezeti hatá­sokra, pl. fényre, vízre, élő szervezetre stb., és a ha­tást a hasznos vagy ártalmatlan organizmusokra a környezetben. West, Crook és Burges: J. Invert. Path., áJL 150, (1984), immunfluoreszcenciás módszert alkalmaz B. thüringiensisnek talajban történő kimutatására. Megállapítása szerint a vegetatív sejtek gyors expo­nenciális görbe szerint tűnnek el; az életképes sejtek autolizálnak; a hővel elölt sejteket a talaj-mikroor­ganizmusok, pl. actinomycetes emésztik; és a paras­­póra kristályok lassúbb, nem-exponenciális függ­vény szerint tűnnek el. Ugyanakkor az életképes spó­rák 91 napig aktívak maradtak, de csírázás ezalatt nem volt észlelhető. Ahővel kezelt sejtek nem stabi­lizálódtak (rövid idő alatt eltűntek, mint az életképes sejtek), nem mutattak inszekticid hatást, és nincs is létről. West a Sofl. Bioi. Biochem., Ifi, 357, (1984) cikké­ben megállapítja, hogy a kristályos inszekticid akti­vitásának gyors csökkenése a talajban jelentős mér­tékben csökkenti a B. thüringiensis talajban élő kár­1 tevők elleni alkalmazhatóságát. A 4.265.880. lajst­romszámú amerikai egyesült államokbeli szabadal­mi leírás élő inszekticid patogének beágyazását írja le koacervátum-mikrogyöngyökbe. Az 51-5047. lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírás fizikai-kémiai módszereket (például hőkezelést, fagyasztást) ismertet B. thüringiensis spórák elölésére olyan módon, hogy eközben a toxi­­citás fennmaradjon. A találmány célja kompozíció mezőgazdasági termények és termékek megvédésére a kártevőktől, és annak előállítása. A találmány egyik megoldása szerint a toxint (peszticidet) termelő organizmusok teljes, vagyis nem lizál t sej tjeit kémiai reagensekkel kezeljük, hogy a sejtben termelt toxin aktivitását meghosszabbítsuk, amikor a sejtet a célkártevő(k) környezetében alkalmazzuk. A találmány egy másik megoldása értelmében a peszticidcket olyan módon állítjuk elő, hogy egy heterológgént vezetünk be egy gazdasejtbe. A heterológ gén kifejeződése — köz­vetve vagy közvetlenül — a peszticid sejten belüli termelődését és fennmaradását eredményezi. Eze­ket a sejteket kezeljük azután olyan módon, ahogy fentebb leírtuk, olyan körülmények között, amelyek meghosszabbítják a sejtben termelt toxin aktivitá­sát, amikor a sejteket a cél kártevőik) környezetében alkalmazzuk. Az így létrejött tennékmegőrzi a toxin toxieitását. Ezeket a természetes módon bezárt peszticideket azután ki lehet szerelni hagyományos technikákkal a cél kártevőt befogadó környezethez, pl. talajhoz, vízhez és lombozathoz való alkalmazás céljaira. A jelen találmány tárgyával összhangban javított tulajdonságú peszticideket — amelyek egyéb el­őnyeik mellett megnyújtott aktivitással rendelkez­nek —állítunk elő úgy, hogy a természetben előfor­duló peszticid-tcrmclő mikroorganizmusokat mó­dosítjuk, vagy a gazdaszervezetben kifejeződni ké­pes heterológ gént befogadó peszticid-tcrmclő mik­roorganizmusokat, amely utóbbi mikroorganizmu­sokban az említett gén kifejeződése közvetlenül vagy közvetve peszticidek termelését eredményezi. A jelen találmány magában foglalja továbbá az orga­nizmusok kezelését olyan reagensekkel, amelyek meghosszabbítják a sejtben termelt toxin aktivitá­sát, amikor a sejtet a cél kártevő(k) környezetében alkalmazzuk. Azígy létrejött termékmegőrzia toxin toxieitását. A peszticidek széles választékát lehet előállítani, amelyek képesek intracellulárisan termelődni, első­sorban egysejtű mikroorganizmus-gazdasszerveze­­tekben, pl. prokariótákban, úgy mint baktéri­umokban, vagy cukarió Iákban, pl. gombákban (első­sorban az élesztőkben és fonalas gombákban, pl. Ne­­urospórában vagy Aspergillusban), vagy protisták­­ban, mint pl. amőbákban, protozoákban, algákban és hasonlókban. Apeszticid lehet bármilyen, mikroorganizmusok által termelt toxin. Lehet pl. polipeptid, amelynek toxikus aktivitása van valamilyen eukarióta több­sejtű kártevő ellen, ilyen kártevők pl. a rovarok, úgy mint coleoptera (fedelesszámyúak), lepidoptera (pikkelycsszárnyúak), diptera (kétszárnyúak), he­­miptera (félfedeles számyúak), dermoptera és ort­­hoptera (egyenesszárnyúak), vagy pókfélék, vagy 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents