201982. lajstromszámú szabadalom • Belsőégésű erőgép

HU 201982 B tett emulziómennyiség változása széles határok kö­zött alig befolyásolja a folyamatot. Az üzemanyag négy fázisban jut a motorba:- elsősorban gázként, amely a porlasztás utáni elpárologtatáskor keletkezik;- finoman eloszlatott részecskeként a vízcsep­­pekben, amelyek a porlasztásnál keletkeznek, illet­ve a diszperzió filmben vannak, amely a szívókö­nyök falán folyik a beömlő szelepekhez;- a felületi feszültség révén az üzemanyag ré­szecskék egy rész a vízcseppek felületén helyezke­dik el és ott vékony filmet képez;- elenyésző mennyiségben a vízben oldott álla­potban. Akármennyire is csekély az az üzemanyag­mennyiség, amely a vízben feloldódhat, ennek je­lentősége igen nagy. Egyrészt ezáltal a fagyáspont néhány fokkal nulla fok alá kerül és akadályozza a tömör jégszerkezet létrehozását, másrészt növeli a forráspontot és a forráskésleltetés okozója. Ha a beszívott diszperzió-levegő keveréket sűrítjük, a nyomásgörbe nem felel meg a levegő hagyományos és közel adiabatikus görbéjének, mivel a komp­ressziónál keletkező hő egy részét a bevitt víz felve­szi mint párolgási hőt, továbbá a képződő gőz adia­batikus hatványkitevője kisebb, mint a levegőé, azaz az adiabatikus görbéje laposabb. Következéskép­pen a sűrítési ütem kisebb energiát emészt fel, mint a hagyományos üzemnél. Ha meggyújtjuk a gyújtó­­gyertya szikrájával az éghető gázt, akkor a diszper­­ziócseppek felületén található üzemanyagfilm is meggyullad, hiszen a benzincseppekhez viszonyítva azok térfogathoz viszonyított felületaránya lénye­gesen nagyobb. Ez tovább melegíti a már amúgy is túlhevített diszperziócseppeket, amelyek a forráskésleltetés állapotában vannak, mégpedig a kritikus hőmér­séklet fölé. így azok hirtelen, robbanásszerűen el­párolognak, és a bennük levő üzemanyagrészecské­ket molekulanagyságúakra osztják és minden irány­ban szétszórják. Ez pedig láncreakciót vált ki, amely egyenletesen az egséz égéstérben lejátszó­dik. Továbbá, a keletkező gőz letisztítja a hengerről az olajkokszot és a kormot, mivel az ott uralkodó hőmérsékleteken a vízzel és a szénmonoxiddal en­­doterm reakcióba lépnek. Ezek azután a magas nyomáson és hőmérsékleten további gőzökkel lép­nek reakcióba és különböző szénhidrogének kép­ződnek. Mivel járulékosan a víz kisebb része hő hatására szétbomlik, azaz hidrogénre és oxigénre bomlik, további hidratáció és oxidáció játszódik le. A keletkező forró gőz nagy hőmennyiségeket von el a rendszerből, így a csúcshőmérsékletek erősen le­csökkennek. z eközben lefolyó reakciók a benzin­szintézisnél hasonlóak Fischer-Tropfsch, illetve Kölbel-Engelhardt szerint. A nitrogénoxid tartal­mat jelentősen ezzel csökkentjük. A CO részarány a dús keverék dacára kis értéken tartható (Boudo­­uard-egyensúly). A kipufogógázokban a CHX rész­arány nő. A motor saját ütésszilárdsága jelentősen megnő, úgyhogy nagy sűrítési viszonyú motorok is (pl. 14 : 1) minden további nélkül alacsony oktán­számú, ólommentes üzemanyaggal működtethetők. A munkaütem közben ugyanis a gázok erősebben expandálnak a nagynyomású forró gőzök részará­7 nya miatt, mint a hagyományos Otto-motoroknál. Amint a 2. ábrából kitűnik, a 11 vezérlőegység házában forgathatóan ágyazott 37 tolózár felcsava­rozott 43 fedelén keresztül hosszirányban van meg­vezetve és 38 vezérlőnyílással rendelkezik. Ez a ház 44 nyílásán keresztül egyrészt a 12 kondenzvezeték­­kel, másrészt a 11 vezérlőegységben kialakított 42 gyűjtőtérrel van összekötve. A 37 tolózárban kiala­kított másik 39 vezérlőnyílása a ház 45 nyílásán keresztül a 10 üzemanyagvezetékkel, másrészt ugyancsak a 42 gyűjtőtérrel van összekötve. A 42 gyűjtőtér a 15 vezetéken keresztül a 7 diszpergátor beömlésére csatlakozik. A 7 diszpergátornak 21 háza van, amelyben 22 főfúvóka van kialakítva. A 22 főfúvókában állítható 23 fúvókatű helyezkedik el, amely 24 fúvókatűtar­­tóban van ágyazva. A 25 tömítőtárcsával lezárt 26 tér egyrészt 27 nyílásokon keresztül a 22 főfúvóká­­val, másrészt a ház 28 nyílásán keresztül a 16 veze­tékkel van kapcsolatban. A 22 főfúvókának 29 fúvókanyflással rendelkező részét 30 keverőfúvóka veszi körül, amelynek 31 fúvókanyílása a főfúvóka 29 fúvókanyílásával koaxi­ális. A 22 főfúvóka és a 30 keverőfúvóka közötti 32 tér 33 beömlőnyíláson keresztül a 15 vezetékkel van kapcsolatban. A 32 tér nagysága egyszerűen szabá­lyozható a 22 főfúvóka és a 30 keverőfúvóka vi­szonylagos axiális helyzetének változtatásával. A 22 főfúvókával és a 30 keverőfúvókával végzett üzem­anyag-víz diszperzió a 21 házzal összekapcsolt 34 résszel határolt 35 keverőtérbejut, onnan pedig a 6 diszperzióvezetéken keresztül egyrészt a 4 porlasz­tóba, másrészt a 16 vezetéken és a ház 28 nyílásán keresztül a 7 diszpergátor beömléséhez jut. így a felesleges diszperziót visszavezetjük a 7 diszpergá­­torhoz. A 3. ábrán látható hőcserélőnek több párhuza­mos, lényegében függőleges 46 csöve van, amelyek felső vége a 19 kipufogóvezetékkel van kapcsolat­ban, alsó végük pedig 47 kondenzgyűjtőtérbe tor­kollik. 48 tápvezetéken keresztül a 46 csöveket be­fogadó 49 melegítőtérbe az 1. ábra szerinti kivitel­nél friss levegőt vezetünk, az 1A ábra szerinti kivi­telnél viszont a 4 porlasztóból diszperzió-levegő keveréket juttatunk. A friss levegő, illetve a diszper­zió-levegő keverék ellenáramban alulról felfelé áramlik a 49 melegítőtéren keresztül és a 2 hőcse­rélőt a felső részén hagyja el. A felmelegített friss levegőt az 1. ábra szerinti kivitelnél a 3 levegőveze­téken keresztül a 4 porlasztóba vezetjük. Ezzel szemben a felmelegített diszperzió-levegő keveré­két - amelynél a diszperzió elpárolog - az LA ábra szerinti kivitelnél a 14 vezetéken keresztül az 5 motor égésterébe vezetjük. Amint ezt fentebb már említettük, a hőcserélőben hűtjük le a 19 kipufogó­vezetéken keresztül elvezetett forró gázokat és gő­zöket, és egyúttal felmelegítjük a friss levegőt, illet­ve a diszperzió-levegő keverékét, ezáltal a gőzöket kondenzáljuk és a kondenzátum a 47 kondenzgyűj­­tőtérben alul gyűlik össze. A 47 kondenzgyűjtőtér 50 folyadékszintjét szaggatott vonallal jelöltük. A kipufogógázok 51 csatornán keresztül felfelé áram­lanak és a 20 csőbe jutnak, amelyre önmagában ismert módon a külön nem ábrázolt hangtompító csatlakozik és onnan keresztül a kipufogógázok a 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents