201966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hialuronsav-észterek és sóik, ezeket hatóanyagként vagy hordozóként tartalmazó gyógyszerkészítmények, valamint hialuronsav-észterekből képzett filmek és szálak előállítására

HU 201966 B Az egészségügyi és sebészeti eszközök céljára előnyösen alkalmazható alkoholok lényegében megegyeznek a fentiekben a kozmetikai célra alkal­mazható alkoholokként felsoroltakkal. A találmány szerinti részleges észterekben az észterezett cso­portok százaléka nagymértékben változhat a ter­mék felhasználási céljától függően, és különösen annak megfelelően, hogy a terméket a fentiekben felsorolt különböző területek közül melyen akarjuk használni. Különösen érdekesek azonban azok a részleges észterek, amelyekben a hialuronsav valamennyi karboxilcsoportjának legalább 5%-a és legfeljebb 90%-a van észterezve, és különösen azok, amelyek­ben az észterezettség foka 50% és 80% között vál­tozik. A vegyes részleges észterekben természetesen változhat a különböző típusú észtercsoportok ará­nya. Például, ha két típusú csoport van jelen, az arány előnyösen 0,1:1 és 1:0,1 között változhat, és ugyanez érvényes a teljes észterekre. Terápiás célra szánt észtereknél az arány előnyösen 0,5:1 és 1:0,5 között van. Ezek az arányok előnyösen teljes észte­rek esetében is érvényesek, és a részleges észterek­nél előnyösen az észteresített csoportok számára vonatkoznak. A találmány szerinti részleges észterekben a nem-észterezett csoportok lehetnek szabadok vagy só-formájúak. Sóképzéshez a bázisokat a termék célzott felhasználási területének megfelelően vá­lasztjuk ki. Lehetőség van szervetlen sók, például alkálifémekkel, így káliummal, különösen pedig nátriummal vagy ammóniával képzett sók előállítá­sára is. A gyakorlati felhasználás szempontjából külö­nösen jelentősek a nitrogéntartalmú szerves bázi­sokkal, így az alifás, aralifás, cikloalifás vagy hete­­roalifás aminokkal képezett sók. Ezek az ammónium-sók gyógyászatiig elfogad­ható, de inaktív aminokból vagy gyógyhatást mutató aminokból származhatnak. Az első csoportból el­sősorban az alifás aminokat kell megemlíteni, így a mono-, di- és trialkil-aminokat, amelyekben az al­­kilcsoportok legfeljebb 18 szénatomosak, vagy az alifás részben ugyancsak legfeljebb 18 szénatomot tartalmazó aralkil-aminokat, amelyekben az aril­­érsz benzilcsoport, amelyet 1 és 3 metilcsoport vagy halogénatom vagy hidroxilcsoport helyettesíthet. A sóképzésre alkalmas, biológiailag inaktív bázisok közé tartoznak a ciklusos, így monociklusos alkilén­­aminok is, amelyekben a gyűrűs-rész 4-6 szénato­mos, és amelyet adott esetben heteroatomok, így nitrogén-, oxigén-, kénatomok szakítanak meg. Ilyen a piperidin és a morfolin gyűrű. Az ilyen vegyületekben adott esetben helyettesítőként pél­dául amino- vagy hidroxilcsoportok szerepelhet­nek. Ilyen vegyületek az amino-etanol, etilén-dia­­min, efedrin és a kkolin. Részleges észterek kvaterner ammónium-sói­­fiak előállítására is lehetőség van. így például a fentemlített szénatomszámú tetraalkil-ammónium­­sók, és különösen az olyan sók említendők, ame­lyekben a negyedik alkilcsoport 1-4 szénatomos, így például metilcsoport. A gyógyhatással rendelkező aminok közül a nit­7 rogéntartalmú és bázikus gyógyszerek jöhetnek szóba, amelyek közül példaképpen a következőket említjük: alkaloidok, peptidek, fenotiazinok, benzodiaze­­pinek, tioxantének, hormonok, vitaminok, antikon­­vulzánsok, antipszihotikumok, antiemetikumok, érzéstelenítők, hipnotikumok, anorexikumok, nyugtatók, izom relaxánsok, koronáriás értágítók, antineoplasztikumok, antibiotikumok, antibakte­­riális szerek, antivirális szerek, malária ellenes sze­rek, karbon-anhidráz inhibitorok, nem szteroid gyulladásgátló anyagok, érszűkítők, kolinerg ago­­nisták, kolinerg antagonisták, andrenerg agonisták, adrenerg antagonisták, narkotikus antagonisták. Minden a fenti csoportba tartozó, bázikus nitro­génatomot tartalmazó gyógyszer felhasználható a találmány szerinti észtersók készítéséhez. A találmány egy különösen érdekes foganatosí­­tási módja szerint az új hialuronsav-észterek és sóik gyógyászatilag aktív hatóanyagok kiváló hordozó­­anyagaiként hasznosíthatók. Erre a célra alkalmaz­hatók a teljes észterek vagy a só formába hozott részleges észterek, ahol a szabad karboxilcsopor­­tok sóvá alakításához például felhasználhatók a fenti, gyógyászati szempontból elfogadható, de nem aktív anyagok, például alkálifémek, így a nát­rium. Az említett gyógyászati készítmények két fő komponenst tartalmaznak: (1) komponens—egy gyógyászatilag aktív anyag vagy két vagy több gyógyászatilag aktív anyag asz­­szociációja, és (2) komponens — egy vivőanyag, amely a hialu­­ronsavnak egy alkohollal képezett részleges vagy teljes észterét vagy egy ilyen észter szerves vagy szervetlen bázissal képezett sóját tartalmazza, adott esetben hialuronsawal vagy egy szerves vagy szervetlen bázissal képezett sójával együtt. Az ezekben a gyógyszerekben használható hia­luronsav-észterek elsősorban azok, amelyekben az észterezéshez használt alkohol a fentemlített, ön­magában gyógyhatást nem mutató alkoholok közül kerül ki, így például — mint említettük — egy egyszerű alifás alkohol. Az ilyen gyógyászati készít­ményekben olyan észterek is alkalmazhatók, ame­lyekben az észterképző alkohol maga is gyógyhatá­sú; az ilyen észterek készítésére a gyógyászatilag aktív kortikoszteroid-alkoholokat alkalmazunk észterképző komponensként. Előállíthatunk olyan gyógyszerkészítményeket is, amelyekben a (2) komponensben szereplő ész­terek sóinak előállításához gyógyászatilag aktív bá­zisokat alkalmazunk. Ezek a bázisok megegyezhet­nek a hialuronsav-észterek, mint vivőanyagok fel­­használásával készült gyógyszerek hatóanyag kom­ponensével /(l) aktív komponens/, ezért az ilyen készítmények esetenként a hialuronsav részleges észtereinek gyógyászatilag aktív bázisokkal képe­zett sóit az (1) bázisos hatóanyag komponens feles­lege jelenlétében tartalmazzák. Előállhat azonban az az eset is, amikor a hatóanyag nem bázisos jelle­gű, és a vivőanyagként használt hialuronsav-észte­rek szabad karboxilcsoportjainak sóit mégis gyó­gyászatilag aktív bázisokkal állítjuk elő. A hialuronsav-észterek vivőanyagként történő felhasználása tehát lehetővé teszi ilyen új gyógysze­8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents