201961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,3-diszubsztituált izoxazolidinek és/az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
HU 201961 B két. Endotiopeptideket előnyösen az (I) általános típusú vegyületek és a Lawesson-reagens (2,4-bisz(4-metoxi-fenil)-l,3-ditia-2,4-difoszfetán-2,4-disz ulfíd) reakciójával állítunk elő (lásd Synthesis 1979, 5 941). A további funkcionális csoportok átmeneti védelmére olyan védőcsoportok alkalmasak, amilyeneket általában a peptidszintézisben szokás használni és például a Kontakte Merck 3/89, a 14- 22. oldalon és 1/80, a 23-35. oldalon ismertet. 10 Aminocsoportot védőcsoportok például a benziloxi-karbonil-(Z), az acetamidometil (Acm), a benzil (Bzl), a metilszulfonil-etiloxi-karbonil (Mse), a ftalil (Pht), az acetil (ac) vagy a t.butoxikarbonil (Boc)csoport. Ezen amino-védőcsopor- 15 tok eltávolítása savakkal, lúgokkal vagy redukcióval történik. A guanidinocsoport védőcsoport védőcsoportja lehet például a NO2-, tozil-, Z-, mezitilén-2-szulfonil- (Mts)csoport. A lehasításuk hidrolízissel vagy hidrogenolízissel történhet. 20 A COOH-oldalfunkciókat alkil-észter, előnyösen metil-, etil- vagy tercier butil-észter vagy benzil-észter vagy helyettesített benzil-észter, többek között P-NO2-, p-Cl-, p-Br-benzil-észter formájában védhetjük. A védőcsoportot lúgos vagy savas 25 elszappanosítással vagy hidrogénezéssel hasíthatjuk le. Hidroxilcsoportokat tercier butil- vagy benzilcsoporttal védhetünk. A találmány szerint előállított anyagok hatásos 30 irreverzibilis prolilhidroxiláz-gátlóknak bizonyultak. Ennek következtében szelektíven gátolják a kollagénspecifikus hidroxilező reakciót, amelynek során a fehérjéhez kötött prolint a prolilhidroxiláz enzim hidroxilezi. Ha ezt a reakciót inhibitorral 35 akadályozzuk, akkor alulhidroxilezett, funkcióját ellátni nem tudó kollagénmolekula keletkezik, amelyet a sejt csak kis mennyiségben tud az extracelluláris térben leadni. Az alulhidroxilezett kollagén ezenkívül nem épülhet be a kollagénmátrixba, 40 és nagyon könnyen lebontható proteolitikusan. Ezen hatások következményeként csökken az extracellulárisan lerakódott kollagén összes mennyisége. A prolilhidroxiláz inhibitorai ezért alkalmas esz- 45 közök azon betegségek gyógyításánál, amelyeknél a 5 kollagének lerakódása fontos szerepet játszik a betegségképben. Ide tartoznak többek között a tüdő-, a máj- és a bőr-fibrózis (szkelroderma), valamint az érelmeszesedés. Ismeretes továbbá, hogy a kollagéntermelés inhibitorai tumor-ellenes hatással rendelkeznek. A kollagénszintézis és -lerakódás csökkentése révén befolyásolj ák a tumornövekedéshez szükséges stromaátalakítást (H. Dvroak: N. Engl. J. of Med. 315 (1986) 1650); és a bazális membránképződés inhibitorai alkalmasak arra, hogy különböző tumorok növekedését elnyomják (W. Klosh és munkatársai: J. N. C. I. 75 (1985) 353). Ismeretes ezenkívül, hogy a prolilhidroxiláz ismert inhibitorokkal, például a,a-dipiridillel történő gátlása a makrofágok Clq-bioszintézisének gátlásához vezet (W. Müller és munkatársai: FEBS lett. 90,218 f (1978)). Ezáltal a komplementaktiválás klasszikus módja elmarad. A prolilhidroxiláz inhibitorai ezért immunszuppresszívaként is hatnak, például immunkomplex betegségekben. A találmány szerint előállított anyagokat tehát fibroszupresszívaként, immunszuppresszívaként, antiatheroszkelrotikaként és a tumorterápiában lehet alkalmazni. A gátló hatást enzimteszttel lehet meghatározni, B. Peterkovsky és R. Di Blasio módszerével analóg módon (lásd Anal. Biochem. 66, 279-286 (1975)). Ennél a módszernél alulhidroxilezett kollagént vas(II)-ionok, a-ketoglutarát és aszkorbát jelenlétében prolilhidroxilázzal enzimesen hidrolezünk. A gátlás szuicid karakterének meghatározásához az enzimet vas(II)-ionok, a-ketoglutarát és aszkorbát jelenlétében az inhibitorokkal különböző ideig előinkubáljuk, végül a peptidszubsztrátum jelenlétében meghatározzuk az enzim maradék aktivitását. Az aktivitás meghatározásához akár a fent említett Peterkovsky és Di Blasio-féle módszert, akár egyéb módszereket, például K.I. Kivirikko és R. Myllylä: Meth. Enzym, 82, 245-304 (1982) módszerét használhatjuk. Az 1. táblázatban tüntetjük fel néhány kiválasztott, a találmány szerint előállított vegyület gátló hatását. Azt a koncentrációt adjuk meg, amely egy óra után az enzimek 50%-át inaktálja. 6 Vegyület Ac-Pro-Opt-Gly-OtBu Ac-Pro-Opt-Gly-OBzl Z-Ala-Opr-Gly-OtBu Z-Ala-Opr-Gly-OH Ac-Pro-Opr-Gly-NH-CH2-CH2-C6Hs Ac-Pro-Opr-Gly-N(C2H5)2 Ac-Pro-Opr-Gly-NH-CH2-C6H5 Z-Ala-Opr-Gly-OBzl Z-(D)-Ala-Opr-Gly-OBzl Z-Phe-Opr-Gly-OBzl Msc-Glu(OBzl)-Opr-Gly-OBzl Z-Val-Opr-Gly-OBzl Z-Gli-Opr-Gly-OBzl C6H5-CH2-CO-Opr-Gly-OBzl 1. Táblázat ID50 [60 perc jxMol/1] 8000,0 60,0 40.0 330,0 4900.0 16900.0 6000.0 3,0 10000.0 0,8 30.0 40.0 5000.0 1000.0 4
