201919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új flavén- és tioflavén-származékok, valamint az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

7 HU 201 919 B 8 zetétől és stabilitásától, melynek szubsztiluense a funk­cionális csoport, és a reakció körülményeitől. A védőcsoportok, melyek ezeknek a feltételeknek megfelelnek, ezek bevitele és eltávolítása ismert és le van írva pl. a következőkben: J. F. W. McOmie, „Pro fee ti ve Gropus in Organic Chemistry”, Plenum Press, London, New York, 1973. T. W. Greene, „Protective Gropus in Organic Synthesis”, Wiley, New York, 1981. valamint „The Peptides”, Vol. I, Schroeder and Luebke, Academic Press, London, New York, 1965 és Houben-Weyl, „Methoden der Organischen Chemie”, Vol. 15/1, Georg Thieme Verlag, Stuttgart, 1974. Az olyan (I) általános képletű vegyülctcket, melyek­ben Z, jelentése halogénatom és 7^ jelentése formilcso­­port a b) eljárás értelmében előállíthatjuk pl. úgy, hogy egy (IV) általános képletű vegyülctet- melyben A, B és Y jelentése az (I) általános képletben adott és melyben X jelentése egy szubsztituálatlan vagy egy vagy két 1-4 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált aminocsoport - reagáltatunk PO(Hal)3 általános képletű foszfor-oxi­­-halogeniddel vagy foszgénnel, egy tionil-halogenid­­del, úgymint tionil-kloriddal, vagy foszfor-pcntahalo­­geniddel, úgymint foszfor-pentakloriddal, egy trihalo­­gén-acetil-halogeniddel, úgymint triklór-accúl-klorid­­dal vagy egy aril-szulfonil-halogeniddel, úgymint p-to­­luol-szulfonil-kloriddal, Böhme és Viehe szerint, lásd: Adv. in. Org. Chem. 9. kötet, 1.289-300. oldal. Egy (IV) általános képletű vegyület raakcióját pl. foszfor-oxi-halogeniddel szokásos módon végezzük el, előnyösen egy inert oldószerben, úgymint halogénezett szénhidrogénben, pl. diklór-metánban. A (IV) általános képletű kiindulási anyagokat önma­gában ismert módszerekkel állíthatjuk elő. így pl. ha egy (II) általános képletű vegyület, mely­ben A, B és Y jelentése az (I) általános képletben meg­adott - reagált egy (Illa) általános képletű vegyülcttel - melyben Alk jelentése rövidszénláncú alkilcsoport, úgymint metilcsoport vagy etilcsoport, vagy benzilcso­­port és R’ és R” jelentése a (III) általános képletben definiált -, egy (IV) általános képletű vegyület keletke­zik, melyben A, B és Y jelentése az (I) általános képlet­ben adott. Az előállított (I) általános képletű vegyületek önma gukban ismert módon átalakíthatok más (I) általános képletű vegyületekké, így az olyan (I) általános képletű vegyülctcket, melyekben a és 7^ szubsztituensek egyike fluoratom és a másika formilcsoport, előállít­hatjuk pl. egy megfelelő olyan (I) általános képletű vegyületből, amelyben a Zl és Z2 szubsztituensek egyi­ke klór-, bróm-, vagy jódatom és a másika formilcso­port, szubsztitúciós reakcióval egy alkálifém- vagy al­­káliföldfém-fluoriddal, különösen cézium-fluoriddal, előnyösen egy aprotikus oldószerben, úgymint dimetil­­formamidban. Az (I) általános képletű vegyületeknek legalább egy aszimmetria centrumuk van a 2 helyzetű szénatomon. Ezért R- vagy S- enantiomerek, valamint racemát alak­jában fordulhatnak elő. A találmány magában foglalja az összes formát, és azokat a további sztereoizomereket és legalább két sztereoizomer elegyeit, pl. egy diaszte­­reoizomer elegyet vagy enantiomer elegyet, úgymint egy racemátot, melyek lehetségesek, ha egy, vagy több más aszimmetria centrum van a molekulán belül. Az olyan kiindulási anyagok és végtermékek, me­lyek izomer elegyek, szétválaszthatok az egyes izome­rekre önmagukban ismert módszerekkel, pl. frakcionált desztillációval, kristályosítással és/vagy kromatográ­fiásan. A racém termékeket szétválaszthatjuk az optikai antipódokra pl. kromatográfiával és/vagy diaszterco­­izomer sóik elválasztásával, pl. a d- vagy 1- kámforszul­fátok, - mandelátok, - tartarátok vagy - dibenzoil-tar­­tarátok frakcionált kristályosításával. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott kiindulá­si anyagok közül előnyösek azok, amelyek a leírás ele­jén különösen értékesnek megjelölt vegyületeket ered­ményezik. A kiindulási anyagok, melyeket a találmány szerinti vegyületek gyártási folyamataiban felhasználunk, is­mertek, vagy ha újak, önmagukban ismert módszerek­kel előállíthatok, pl. a példákban leírtakkal analóg mó­don. A találmány vonatkozik az új kiindulási anyagokra is. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények ható­anyagként legalább egy (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak, vagy ennek sóját egy szokásos gyógysze­részeti hordozóanyaggal együtt. A hordozó fajtája nagymértékben függ a felhasználási területtől. A talál­mány szerinti gyógyszerkompozíciók, melyek ható­anyagokként az (I) általános képletű vegyületeket tar­talmazzák, alkalmazhatók enterálisan, úgymint orálisan vagy rektálisan, parenterálisan, vagyis szubkután, intra­­muszkulárisan vagy intravénásán vagy belélegzéssel. Orális kezelésre, különösen szilárd adagolásra alkal­mas egységformákat, úgymint tablettákat, drazsékat és kapszulákat veszünk tekintetbe, melyek előnyösen 10 és 90% között tartalmaznak egy (I) általános képletű hatóanyagot, vagy egy sóját, azért, hogy a melegvérű állatoknak napi 0,1-100 mg/kg, különösen 1-50 mg/kg közötti dózisokat adhassunk be. A napi dózis a kortól, az egyéni kondíciótól és a beadás módjától is függ. A tabletták és drazsémagok készítésére az (I) általános képletű vegyületeket szilárd, por alakú hordozókkal kombináljuk, ilyenek a laktóz, szacharóz, szorbit, ku­koricakeményítő, burgonyakeményítő vagy amilopek­­tin, cellulóz-származékok vagy zselatin, előnyösen sí­­kosító anyagok, úgymint a magnézium- vagy kalcium­­sztearát, vagy alkalmas molekulasúlyú polietilén-gliko­­lok hozzáadásával. A drazsémagokat ezután bevonjuk pl. koncentrált cukoroldatokkal, melyek még tartalmaz­hatnak gumiarábikumot, talkumot és/vagy titán-dioxi­­dot, vagy egy lakkal, mely könnyen illő szerves oldó­szerekben, vagy oldószer elegyekben van feloldva. Ezen bevonatokhoz színezőanyagokat adhatunk, pl. a hatóanyag különböző dózisainak jelzésére. Lágy zse­latin kapszulák és más zárt kapszulák, pl. zselatin és glicerin clegyéből állnak és tartalmazhatják pl. az (I) általános képletű vegyület és polietilén-glikol elegyeit. Száraz töltésű kapszulák tartalmazzák pl. egy ható­anyag szilárd, porszerű hordozókkal, úgymint pl. a lak­tóz, szacharóz, szorbit, mannit; keményítőkkel, úgy­mint a burgonyakeményítő, kukoricakeményítő vagy amilopektin, cellulóz származékokkal és zselatinnal, és magnézium-sztearáttal vagy sztcarinsavval készített granulátumait. Egység adagolási formák, melyek szá­mításba jönnek rektális adagolásnál, pl. a végbélkúpok, melyek egy hatóanyagnak egy szuppozitórium alap­anyaggal való kombinációjából állanak, az utóbbiak alapja természetes vagy szintetikus trigliceridek (pl. ka­kaóvaj), polietiién-glikolok vagy alkalmas hosszúszén-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents