201863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomított kakaópor alapanyag vagy finomított csokoládémassza előállítására

1 HU 201863 B 2 A találmány tárgya eljárás finomított kakaópor alapanyag vagy finomított csokoládémassza előállí­tására a kakaótöret, cukor és tejpor külön-külön őrlésével. Ismeretes, hogy kakaóporból kétfélét állítanak elő: ipari és háztartási kakaóport. Az ipari kakaópor előállításánál a kakaótöretet finomőrlik, majd kiszűrik belőle a kakaóvaj jelentős részét, így 10-12% kakaóvaj tartalmú ipari kakaóport nyernek. Ez a kakaópor háztartási fogyasztásra nem alkalmas, mert savas anyag tartalma miatt a tejhez adva összecsomósodást okoz. Ipari felhasználása sü­tőiparban és az édesiparban krémek, stb. gyártására lehetséges. Csokoládé gyártására azonban közvetlenül nem lehet felhasználni. Ez képezi egyúttal legfőbb hátrányos tulajdonságát is. Az édesiparban a finomított csokoládémasszák gyártására két alapvető technológia ismeretes, az úgy­nevezett „direkt” vagy közvetlen, valamint az úgy­nevezett „indirekt” csokoládégyártás. A két techno­lógia lényegében csak abban különbözik egymástól, hogy míg a közvetlen csokoládégyártás esetében az összes alapanyagot, így a kakaótöretet, a cukrot és minden egyéb komponenst összekevernek, és ezt a keveréket együttesen gyöngymalomban végleges fi­nomságára aprítják, addig az úgynevezett indirekt módszernél az alapanyagot bizonyos mértékig előke­zelik és előaprítják az összekeverés és az ezután következő finomítási művelet előtt. A gyakorlatban általában a direkt technológiát nem használják. Je­lentős hátrányai: hosszabb keverési idő és ezáltal energiaszükséglete valamint a cukortartalom tovább karamellizálódása következtében. A gyakorlatban ál­talában az indirekt technológiákat használják. Az általunk kidolgozott találmány szerinti eljárás is az indirekt technológiák körébe tartozik, de ahogy azt a későbbiekben megmagyarázzuk, lényegesen tovább megy annál, mivel az alapanyagok végső finomítását is még az összekeverés és homogenizálás előtt, vagyis egymástól függetlenül végezzük el. Az indirekt csokoládégyártásra számos különböző eljárás ismert. Ezek közös lényege, hogy az előkezelt és/vagy előaprított alapanyagokat, vagyis a kakaóőr­leményt, a cukrot és tejcsokoládé gyártása esetén a tejport vagy tejsűrítményt, valamint a pótlólagos ka­kaóvajat vagy egyéb zsiradékot összemérik, homo­genizálják, majd az így kapott anyagot ismételt fi­nomaprításnak, és úgynevezett konsolásnak, vagyis finomítási műveletnek vetik alá. A tejalapanyagot úgynevezett „milk crumb”, vagyis tejmorzsa formá­jában is bevihetik, amely tejsűrítménynek és kakaó­masszának a keveréke. A konsolás, vagyis a finomítási művelet abban áll, hogy az összekevert csokoládémasszát mechanikai megmunkálásnak, gyúrásnak vagy nagy nyíróhatású keverésnek vetik alá, egyidejű hőkezeléssel, többnyire levegő jelenlétében. Ezáltal javulnak a csokoládémasz­­sza íz- és aromatulajdonságai, javulnak a masszában lévő szilárd alkotóelemek felületi tulajdonságai, és javulnak a massza folyási jellemzői és konzisztencia tulajdonságai. Konsolás közben a masszában bonyolult kémiai, mechanokémiai, hő- és anyagátadási és egyéb folyamatok játszódnak le, amelyek közül ki kell emelni a szilárd részecskék felületén adszorbeálódott nedvesség, a masszában lévő illő savak, kis mole­kulasúlyú aldehidek, alkoholok és nem kívánatos aromakomponensek eltávolítását, a komponensek oxi­dációs és egyéb reakcióit, a kakaó és a cukor ré­szecskék, valamint a tejpor aprítódását és felületének simára koptatását, felületi elektromos töltésük kiala­kítását és kakaóvajjal történő szolvatálódását, stb. Az úgynevezett száraz konsolásnál a csokoládémassza végső összetételének megfelelően pótlólagos kakaóvaj bekeverése nélkül végzik el a fenti műveletet és a kakaóvajat a konsolás után keverik a masszához, míg az úgynevezett „nedves” konsolásnál a végső kaka­­óvajtartalom bekeverése után végzik el ezt a finomítási műveletet. Az ismert eljárások többségében a konsolást sza­kaszosan végzik, és a finomítási technológiák első­sorban abban különböznek egymástól, hogy azokban különböző kialakítású berendezéseket alkalmaznak. A fejlesztési törekvések is elsősorban nem a tech­nológia javítására, hanem hatékonyabb konsberende­­zések kialakítására (H. K. Wiemen Süsswaren. Be­­necker Verlag, Hamburg, Nr. 16. 1963) és nagy energiasűrűség létrehozására irányultak. Az ismert szakaszos konsolási eljárások alkalma­zása nagyon időigényes és nagy energiafelhasználást tesz szükségessé. Bár újabban már kiemelkedő gé­pészeti megoldásokkal olyan ún. „szuperkonsokat” is gyártanak, amelyekben már kb. 80 kW/m3 energia­sűrűség is létrehozható, egyértelműen látszik, hogy a finomítási folyamatnak a berendezéstechnikai javí­tásokkal történő intenzifikálása már korlátokba ütkö­zik. Ismeretesek olyan megoldások, amelyek a fenti okokból kiindulva a technológiai változásokban ke­resték a megoldást. így például a DE-(OS) 2313 563 német közrebocsátási leírásban ismertetett eljárás, a kakaómasszából a nem kívánatos anyagokat és a nedvességet úgy távolítja el, hogy a többi alapanyag­gal történő összekeverés alatt az olvadt állapotú kakaómasszához pótlólagos vizet kever és ezt a vizet a massza áramlása közben emulgeálja majd a masszát vékony rétegben szétterítve levegőzteti vagy vákuu­­mozza. Bár ez a módszer kevesebb mechanikai ener­giát igényel, mint a szokásos finomítási eljárások, a módszer hátránya, hogy ebben a technológiai lépésben csupán a káros anyagok eltávolítását oldja meg és pótlólagos vizet visz be a rendszerbe, aminek az eltávolítása többletenergiát igényel. DE-(OS) 2238 519 sz. német közrebocsátási le­írásban ismertetett folyamatos finomítási eljárás sze­rint az előkezelt kakaómasszából és a többi alap­anyagból kialakított csokoládémasszát hengerszékre viszik, elfolyósítják és egy folyamatos homogenizáló berendezésben nagy nyíróerő hatásának teszik ki, egyidejűleg egyenáramban átvezetett levegővel és nitrogénnel történő érintkeztetés mellett. Ismeretes továbbá a DD-AP 123 570 lsz. NDK-beli szabadalmi leírás szerinti eljárás, ahol a kakaómassza, a kakaóvaj, valamint tejpor keverékéből folyamatosan egy vékony filmet hoznak létre a nedvesség eltávo­lítására, majd a nedvességtartalom eltávolítása után kapott masszát kakaóvajjal, emulgeátorral, és cukorral adalékolják és mechanikai energia segítségével ho­mogenizálják. Ugyancsak ismeretes a DD-WP 108 451 ljsz. német (NDK) leírás, amely szerint az el­őfinomított kakaómasszából egy zsiradékszegény cso­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents