201779. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a deglukoteikoplanin karbonsavészter-származékainak és ezeket a vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 201779 B és légköri nyomáson keverjük, argon atmoszférá­ban, 12 órán át, majd a reakcióelegyet 1,5 liter éterbe öntjük, szilárd anyag válik ki, amelyet ösz­­szegyűjtünk, éterrel mosunk és vákuumban szoba­­hőmérsékleten egy éjjelen át szárítunk. 10 g, cím szerinti nyers észtert kapunk. Ezt a terméket 150 ml metanolban oldjuk és erőteljes keverés közben 300 ml vizet és 300 ml etilacetátot és 300 ml 1:2 (térf./térf.) n-butanol:víz elegyet adagolunk. A vi­zes réteg pH-ját 3,5-re állítjuk be és a szerves fázist elkülönítjük. A vizes fázist kétszer extraháljuk 600- 600 ml etilacetáttal. A szerves rétegeket egyesítjük, 400 ml vízzel mossuk és vákuumban kis térfogatra töményítjük be. Éter hozzáadására szilárd anyag válik ki, amelyet összegyűjtünk, éterrel mosunk és vákuumban szobahőmérsékleten egy éjjelen át szá­rítunk. 6,1 g nyers deglukoteikoplenin-benzilész­­ter-hidrokloridot kapunk. Elemzési eredmények: deglukoteikoplanin-benzilészter-hidroklorid 75%, víz és oldószerek 15%, nem azonosított szennyezé­sek 10%. B) A deglukoteikoplanin-benzilészter tisztítása szilikagél oszlopkromatográfiával 10 g szilikagél 60-at (0,06-0,1 mm, Merck) adunk 2,5 g nyers deglukoteikoplanin-benzilészter (titer: 65%) 100 ml 90%-os vizes metanollal elkészített oldatához. Az oldószert vákuumban teljesen le­desztilláljuk és a maradékot felvisszük egy kroma­tográfiás oszlopra, amely acetonitrilben szuszpen­­dálva 250 g sziUkagélt tartalmaz. Az oszlopot úgy fejlesztjük ki, hogy egymás után 25 a következő oldószer-elegyeket alkalmasuk: ch3cn 250 ml 97:3 (térf./térf.)CH3CN: :H20 500 ml 94:6 (térf/térf.) CH3CN:H20 500 ml Az eluátumokat elvetjük, majd az oszlopot line­áris grádiens (acetonitril vízben) alkalmazásával eluáljuk oly módon, hogy 200 ml/óra sebességgel 1,5-1,5 liter 94:6 (térf./térf.) CH3CN:H20 elegyet és 70:30 (térfi/térf.) CH3CN:H20 elegyet keverünk össze. 25 ml-es frakciókat szedünk és ezeket HPLC-vel vizsgáljuk. A deglukoteikoplanin-benzi­­lésztert tartalmazó frakciókat egyesítjük (700 ml), 250 ml n-butanolos 0,05 mól sósavat adunk hozzá és az oldószereket kb. 30 ml végtérfogat eléréséig ledesztilláljuk. 300 ml éter hozzáadására szilárd anyag válik ki, amelyet összegyűjtünk, éterrel mo­sunk és vákuumban 40 °C-on 48 órán át szárítunk. 1,6 g lényegében tiszta deglukoteikoplanin-benzi­­lészter-hidrokloridot kapunk. Lényegében a 3.a) példa szerinti eljárást követ­ve, de kiinduási anyagként az L17046 antibiotikum helyett teikoplanint, teikoplanin A2 2. komponenst, deglukoteikoplanint vagy L 17054 antibiotikumot használva ugyanezt a cím szerinti vegyületet kapjuk, hasonló kitermeléssel (a reagensekből ugyanazokat a moláris mennyiségeket alkalmazva, mint az előbbi példában). A cím szerinti vegyületet úgy is előállíthatjuk, hogy teikoplanin A2 2. komponensből, L 17046 antibiotikumból vagy deglukoteikoplaninból indu­lunk ki és lényegében a 3.b) vagy c) példa szerinti eljárást követjük. Lényegében az előbbiekkel azo­nos kitermeléseket érhetjük el. 4. példa N-benziloxikarbonil-deglukoteikoplanin (N­­CBZ-deglukoteikoplanin) k0,45 ml klórhangyasav-benzilésztet 10 ml ace­­tonban oldunk és az oldatot csepegtetve hozzáad­juk egy olyan oldathoz, keverés közben, amely 2,5 g deglukoteikoplanint és 0,5 g nátrium-hidrogénkar­­bonátot tartalmaz 150 ml 1:2 (térf./térf.) vfeaceton elegyben. Az adagolást 0-3 °C-on végezzük. 30 perc elteltével 500 ml vizet adunk hozzá és a kapott oldatot 500 ml etiléterrel extraháljuk A szerves réteget elvetjük, míg a vizes fázis pH-ját 1 n HCl-lel 3,5-re állítjuk be és 600 ml 2:1 (térf./térf.) etilace­­tát:n-butanol eleggyel extraháljuk. A szerves réte­get elkülönítjük, 200 ml vízzel mossuk, majd csök­kentett nyomáson kis térfogatra töményítjük be. Etiléter hozzáadására szilárd anyag válik la, ame­lyet összegyűjtünk, éterrel mosunk és vákuumban egy éjjelen át 40 °C-on szárítunk. 2,7 g lényegében tiszta N-benziloxi-karbonil-deglukoteikoplanint kapunk. 5. példa N-benziloxikarbonil-deglukoteikoplanin-pival oiloximetilészter 0,7 g N-benziloxikarbonil-deglukoteikoplanint 20 ml dimetilformamidban oldunk és az oldathoz keverés közben, szobahőmérsékleten hozzáadunk 0,1 ml trietilamint (TEA), 0,1 ml klórmetil-pivalá­­tot és 35 mg nátriumjodidot. A reakcióelegyet 4 órán át 45 °C-on tartjuk, majd további 0,1 ml TEA-t és 0,15 ml klórmetil-pivalátot adagolunk. Ezt a ke­veréket kb. 4 órán át 45 °C-on, majd egy éjjelen át szobahőmérsékleten tartjuk. Ezután további 0,1 ml TEA-t és 0,1 ml klórmetil-pivalátot adagolunk. Ezt az elegyet kb. 24 órán át szobahőmérsékleten ke­verjük, majd erőteljes keverés közben 400 ml étert adunk hozzá. A kiváló olajos vegyületet 200 ml 1:9 (térf./térf.) aceton:éter eleggyel kezeljük, majd összegyűjtjük, éterrel mossuk és egy éjjelen át vák­­kuumban, szobahőmérsékleten szárítjuk. 0,72 g nyers N-benziloxikarbonil-deglukoteikoplanin-pi­­valoiloximetilésztert kapunk. Ez a termék eléggé tiszta ahhoz, hogy a védőcsoport-eltávolítási műve­letnek vethessük alá. Az I—III. táblázatban mutatjuk be egy olyan min­ta elemzési eredményeit, amelyet szilikagél osz­lopkromatográfiával tisztítottunk, az eluálást 95:5- 50:50 (térf./térf.) metilénklorid:metanol lineáris grádiense alkalmazásával végezve. 6. példa Deglukoteikoplanin-pivaloiloximetilészter a) 1,6 g nyers N-benziloxikarbonil-deglukotei­­koplanin-pivaloiloximetilésztert — amelyet az 5. példa szerint állítottunk elő — 400 ml metanolban oldunk és az oldathoz l,2g5%-os palládium/szenet adagolunk. A kapott szuszpenziót szobahőmérsék­leten légköri nyomáson hidrogenolízisnek vetjük alá. 30 perc alatt kb. 96 ml hidrogén abszorbeáló­­dik. A reakció ezzel befejeződik. A katalizátort kiszűrjük, 600 ml 8:2 (térf./térf.) metanol:0,l n HC1 eleggyel mossuk és elvetjük. Az egyesített szűrlet-26 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14

Next

/
Thumbnails
Contents