201774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyszeripari nyersanyagként felhasználható szterinek előállítására
HU 201774 B metrikusnál kevesebb kalcium-kloridot, előnyösen kalcium-klorid-dihidrátot adva a keletkezett szappan-keverék a forró metanolos oldatban — ellentétben a nátriumszappannal — szelektíven kiválik, míg a szterinek a meleg metanolban oldva maradnak. A meleg — most már szappanmentes — szüredéket lehűtve a szterinek kristályos alakban kiválnak. Leírásunkban a) a „főként növényi melléktermékek” kifejezés alatt azt értjük, hogy a növényolajiparban a zsírsavelőállítás során bizonyos esetekben szterintartalmú állati zsírhulladékokat is tartalmazó keveréket is szoktak feldolgozni, elsősorban gazdaságosság miatt, b) általában „szterinek” kifejezést használunk, tekintettel arra, hogy a „szterinek” nem egységes anyagok, hanem több szterin keverékei [Straub F. Brúnó: Biológiai Lexikon 4. kötet, 207. o.: Akadémiai Kiadó, Budapest (1978)] c) növényi olajak definíciójára vonatkozóan úgyszintén Straub F. Brúnó: Biológiai Lexikon 3. kötet 265. o. „olajok” címszóra utalunk. A találmány tárgya tehát eljárás gyógyszeripari nyersanyagként felhasználható szterinek növényi vagy állati eredetű melléktermékekből történő előállítására metanolos közegben nátrium-hidroxiddal végzett szappanosítás, a kapott szappan kalcium-kloriddal történő leválasztása, majd elkülöntése útján, olymódon, hogy a kiindulási, szterineket tartalmazó, főként növényolajipari melléktermék(ek)et 4-8-szoros tömegű metanolban, 0,1- 0,15-szörös tömegű nátrium-hidroxiddal a reakcióelegy forráspontján 2-5 órán át elszappanosítjuk, majd adott esetben a mechanikai szennyezéseket a forráspont hőmérsékletén elkülönítjük, a meleg szűrlethez az alkalmazott nátrium-hidroxid tömegére számított 0,7-1,4-szeres tömegű, a sztöchiometrikusnál kevesebb, előnyösen 0,4-0,8 ekvivalens kalcium-kloridot, előnyösen kalcium-klorid-dihidrát metanolos oldatát adjuk, az oldhatatlan szappan(oka)t melegen elkülönítjük, majd az oldatot lehűtjük és a kristályosán kivált szterineket önmagában ismert módon kinyerjük és adott esetben tisztítjuk. Találmányunk szerint kiindulási anyagként főként növényi eredetű anyagok zsírsavdesztillációs maradékát (gudront), illetve a növényolajok finomítása során keletkező maradékot (’’szagtalanítási maradék”) használjuk. Ezeknek a kiindulási anyagoknak szterintartalma jellemzően 5-25 tömeg% között változik. Ilyen szterin-tartalmú anyagok esetében az elszappanosítást a kiindulási anyag tömegére számított 4-8-szoros tömegű metanolban végezzük. Ezzel biztosítható, hogy a szappanosítás során keletkező szterinek oldatban tarthatók, majd kalcium-szappan-képzés után a kivált szappanok melegen történő szűréssel szelektíven elkülöníthetők. Végül az oldatban maradt szterinek hűtés után megfelelő minőségben és kihozatallal kristályosítással kinyerhetőek. A kalcium-szappan leválasztását a sztöchiometrikusnál kevesebb, előnyösen a szappanosításhoz használt nátrium-hidroxid tömegére számított 0,7- 1,4-szeres tömegű, előnyösen 0,4-0,8 ekvivalens 5 CaCl2.2H20 metanolos oldatával végezzük. Ennél kevesebb reagens használata esetén nem teljes a szappan(ok) leválasztása, így a kinyert szterinek szappanokkal szennyezettek lesznek, míg több reagens használata esetén, annak kisózó hatása miatt, a szterinek a szappanokkal együtt is kiválnak, ami nem kívánatos szterinveszteséget okoz. Amennyiben az eljárásban használt kiindulási növényolajipari melléktermék bizonytalan összetételű, azaz változó szennyezéseinek szolubilizáló hatása miatt a kinyert szterinek minősége nem megfelelő (magas szappantartalom), úgy előnyösen a nyers szterineket 1 órát 6 tömeg%-os vizes sósavoldattal forraljuk, majd szűrjük, vízzel mossuk, végül 96%-os etanolból kristályosítjuk. Az így kapott szterinek mikrobiológiai átalakításhoz megfelelő minőségűek. A találmány szerint megvalósított eljárás előnye a korábbi, irodalomban ismert eljárásokhoz képest az, hogy a növényolajipari melléktermékekből kiindulva rendkívül egyszerű, rövid ideig tartó, nem energiaigényes műveletekkel közvetlenül gyógyszeripari nyersanyagként felhasználható szterineket lehet kinyerni. Az eljárás különleges berendezést nem igényel. Találmányunk bemutatására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg anélkül, hogy igényünket ezekre korlátoznánk: 1. Példa 100 g, főként napragorgó és szterintartalmú állati eredetű zsírsavdesztilláció maradékát (gudront), melynek ß-szitoszterinben kifejezett szterintartalma digitoninos analízissel 14,2 tömeg% (továbbiakban t%), elszappanosítási száma 81, 634 g metanolban feloldunk, majd 11 g nátrium-hidroxidot adunk hozzá. Keverés közben, kb. 70 "C hőmérsékleten, szűréssel eltávolítjuk az oldat mechanikai szennyezését. A tiszta szűrlethez 1 óra alatt keverés közben, 70 °C hőmérsékleten 24 g metanolban oldott 9,8 g kalcium-klorid-dihidrátot csepegtetünk. A vegyes szappanfázist elválasztjuk, tömege 70 g, szterintartalma 3,61%, melyből vizes sósavas kezeléssel szabad zsírsavat nyerhetünk. A szterineket tartalmazó metanolos oldatot 70 °C-ról lassan 20 °C-ra hűtjük, majd 4 órán keresztül 20 °C-on tartjuk. A kivált kristályos szterineket szterineket szűrjük, majd megszárítjuk. A száraz szterinek tömege 14,85 g, ß-szitoszterinben kifejezett szterintartalma 69,21%. A szterinösszetétel gázkromatográfiás analízissel: 33,8 t% koleszterin, 40,2 t% ß-szitoszterin, 17,7 t% kampaszterin, 5,41% sztigmaszterin és 2,9 t% brasszikaszterin. A szterinek kihozatala a kiindulási nyersanyag szterintartalmára vonatkoztatva: 72,4 t%. Amennyiben a termék közvetlenül mikrobiológiai átalakításhoz még nem megfelelő minőségű, úgy tisztítását a következő módon végezzük: a 14,85 g nyersterméket 90 g tömegű, 6 t%-os sósavas vízben szuszpendáljuk, majd 98 °C hőmérsékleten 1 óráig kevertetjük. Az anyagot melegen szűrjük, vízzel semlegesre mossuk, megszárítjuk. Ezt követően a terméket 60 g 96 t%-os etanolban 78 °C-on feloldjuk, majd az oldatot lassan 20 °C-ra hűtjük és ezen a hőmérsékleten 1 óráig kevertetjük. A kivált, kris6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
