201737. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás azetidinon-származékok előállítására

HU 201737 B A találmány tárgya eljárás szubsztitutált azetini­­nonok, pontosabban 3ß-szubsztituält amino-4ß­­halometil-l-hidroxi-azetin-2-on és 3ß-alkil-4a-ha­­lometil-l-hidroxi-azetidin-2-on vegyületek előállí­tására. A 4-es helyzetben halometillel szubsztituált aze­­tininonok a penicillinek és cefalosporinok, karba­­penemek, valamint a monociklusos ß-laktäm-szär­­mazékok gyűrű analógjainak hasznos intermedier­­jei. Ilyen azetidinonokat ismertetnek például Huff­man, W.F. és munkatársai (JAm.Chem.Soc., 1977, 99, 2352); Slazmann, T.N. és munkatársai (J.Am.Chem.Soc., 1980,102,6161); és Miller, MJ. és munkatársai (J.Org.Chem., 1982,47,4928). Bár ismertek 4-halometil-azetidinonokhoz vezető szin­­tézisutak, ezeknél többnyire a ß-laktäm gyűrű ki­alakítása után, több lépésben kell kialakítani a 4-ha­­lometil csoportot. Mivel a szubsztituált azetidino­­nok igen fontos intermedierjei számos ß-laktäm antibiotikumnak, igen hasznos lenne egy hatéko­nyabb és közvetlen eljárás kidolgozása ezen megfe­lelő térszerkezetű intermedierek előállítására. A találmány szerinti eljárásban ß/y-telitetlen O- acil-hidroxamatákat közvetlenül 4-halometil-l­­acil-oxi-azetidin-2-onná ciklizáljuk, oly módon, hogy az oxidativ ciklozációt pozitív halogénnel gyenge bázis jelenlétében hajtjuk végre. Az a-alkil­­ß,-y-telitetlen O-acil-hidroxamátok transz-3-alkil- 4-halometil-azetidin-2-ont; míg az aminosavakkal nyert a-védett amino-ß.^-telitetlen O-acil-hidroxa­­mátok cisz-3ß-vödett amino-4ß-halometil-azeti­­din-2-ont eredményeznek. Például a 2-(benzil-oxi­­karbonil-amino)-but-3-én-sav benzil-oxi-karbonil­­oxi-amidját vizes acetonitrilben brómmal és káli­um-karbonáttal kezelve 1-benzil-oxi-karbonil-oxi- 3ß-(benzil-oxi-karbonil-amino)-4ß -bróm-metil­­azetidin-2-ont nyerünk fő termékként. A 3-as helyzetben helyettesítetlen (14) általános képletű azetidinonokat a találmány szerinti eljárás­sal a Tetrahedron Letters, Vol. 26 No. 44. 5385- 5388 szakirodalmi cikk már ismertette, de a talál­mány szerint a 3-as helyzetben a szubsztituenstől függően a fenti cikkel azonos reakciókörülmények között 3,4-transz vagy 3,4-cisz ß-laktämok kelet­keznek. Az azetidinonok hasznos intermedierjei a mono­ciklus ß-laktämoknak, karbapenamoknak, karba­­penemeknek, karbacefam- és karbacefem antibio­tikumoknak. A találmány tárgya szerinti eljárásban az (1) általános képlettel jellemzett ß.y-telitetlen-O-acil­­hidroximátot, melyben R jelentése fenil-(l-4 szénatomszámú)-alkil­­csoport vagy benziloxi-karbonil-amino-csoport, Rí jelentése benziloxicsoport, és X jelenthet klór-, bróm- vagyjódatomot; azzal a feltétellel, hogy ha R jelentése benziloxi­­karbonil-amino-csoport, a 4-halogén-metil-azeti­­dinon a (2) általános képlettel jellemzett cisz-3,4- diszubsztituált azetidinon, és ha R jelentése fenil­­(1-4 szénatomszámú)-alkil-csoport, akkor a 4-ha­­logén-metil-azetidinon a (3) általános képlettel jel­lemzett transz-3,4-diszubsztituált-azetidinon, in­sert oldószerben gyenge bázis jelenlétében pozitív töltésű halogéniont szolgáltató reagenssel keverjük 1 el, és így, ha R jelentése benziloxi-karbonil-amino­­csoport, akkor a (2) általános képlettel jellemzett cisz-azetidinonhoz, ha pedig R jelentése fenil-(l-4 szénatomos)-alkil-csoport, akkor a (3) általános képlettel jellemzett transz-azetidinonhoz jutunk, melyekben R, Rí jelentése a korábbiaknak megfelelő, és X jelentése klór-, bróm- vagy jódatom. A reakciót -20 °C és 45 °C közötti hőmérséklete­ken hajtjuk végre, de előnyösen a 0 °C - 25 °C közötti hőmérséklettartomány. A „pozitív halogén reagens” kifejezés olyan ve­­gyületeket jelöl, melyek általában úgy tekinthetők, hogy X+ elektrofil halogénatomot szolgáltatnak. A szakemberek előtt ismert halogénezőszerek széles spektruma használható pozitív halogénatom for­rásként a találmány megvalósítása során, például megfelelő pozitív halogénatom reagensek a halo­gének, klór, bróm és jód, tionil-klorid, tionil-bro­­mid, az aril-szeleno-helogenidek, mint például fe­­nil-szeleno-klorid; a hipohalogenidek, mint például nátrium-hipoklorit, kalcium-hipoklorit és nátrium­­hipobromit; az N-haloamidok és N-haloimidek, mint például N-klór-szukcinimid, N-bróm-szukci­­nimid és N-klór-ftálimid; az N-halo-hidantoinok, mint például N,N’-dibróm-hidantoinok; az N-halo­­szacharinok, mint például N-klór-szacharin; és az acil-hipohalogenitek, mint például acetil-hipoklo­­rit, butiril-hipoklorit, acetil-hipobromit és propio­­nil-hipobromit. Az oxidativ ciklizációs lépést gyenge bázis jelen­létében hajtjuk végre. A „gyenge bázis” kifejezéssel olyan szervetlen és szerves bázisokat jellemzőnk, melyek pKa értéke kb. 6 és 11 között lehet, de célszerűen inkább 7 és 10 értékek között van. Szá­mos ilyan gyenge bázis ismert, a Handbook of Bio­chemistry and Molecular Biology (A biokémia és molekuláris biológia kézikönyve) 1. kötetének 3. kiadásában (szerkesztő: G.D.Fassman, kiadó: CRC Press, 1976) a 305-347 oldalakon tartalmazza felsorolásukat. A bázis lehet vízben oldódó vagy oldhatatlan. A vízoldható gyenge bázisokat például alkálifém-karbonátokat olyan eljárásokban alkal­mazzuk, ahol az oldószer vízzel elegyedik és kb. 3-10 térfogat%-ban tartalmaz vizet. Megfelelő gyenge bázisok többek között az alkálifém-karbo­nátok, például lítium-karbonát, nátrium-karbonát és kálium-karbonát, tercier aminok, mint például trialkil-aminok (például trietil-amin, tripropil­­amin és tributil-amin), benzil-dietil-amin, piridin, kinolin, N-metil-morfolin és hasonlók. Híg, vizes nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid szintén al­kalmazható, például híg, vizes nátrium-hidroxid ol­dat kb. 1-2%-os koncentrációban. Vízoldható bázis alkalmazása esetén használha­tó vízzel elegyedő oldószerek azok, melyek a pozitív halogénatom reagensre nézve inertek. Ide tartoz­nak a gyakran használt kis szénatomszámú alkoho­lok, metilalkohol, etilalkohol és propilalkohol; a vízzel elegyedő polihidroxi-alkoholok, mint az eti­­lén-glikol és propilén-glikol; nitrilek, mint az ace­­tonitril és propionitril; éterek, mint a tetrahidrofu­­rán és amidok, mint dimetil-formamid és dimetil­­acetamid. Az eljárásban alkalmazott vízzel elegye­dő oldószer kb. 3-10 térfogat%-ban tartalmazhat 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents