201680. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tumorgátló hatású szinergetikus gyógyszerkészítmény előállítására

1 HU 201 680 A 2 A találmány tárgya eljárás tisztított humán tumorellenes anyagot (továbbiakban hTNF), és humán interferont (továbbiakban hIFN) tartalmazó, humán tumorok keze­lésére alkalmas szincrgetikus gyógyszerkészítmények előállítására. Több, mint egy évszázada fedezték fel, hogy bizo­nyos bakteriális fertőzések során a fertőzött emberben jelenlévő tumorok egyidejűleg visszafejlődnek, in vivo. Ezzel a felfedezéssel kezdődött a tumor nekrózis faktor­nak (TNF) nevezett tumorellenes anyag kutatása. Coley és mások is több, mint 40 éven át kezelték a humán rosszindulatú daganatokat bakteriális eredetű sejtmen­tes szűrletekkel vagy vegyes bakteriális vakcinákkal, gyakran pozitív eredménnyel. Tengerimalacokkal és egerekkel is végeztek kísérle­teket. A tumorellenes hatás a fenti kísérleti állatokban súlyos vérzéses reakcióban nyilvánul meg a tumor mag­jában, a bakteriális kezelést követő 4 órán belül. Ezt követően lassabb, nekrotizáló hatás figyelhető meg, amelynek intenzitása a következő 48 óra alatt növek­szik. A tumor színe egyre erősebben sötétedik, ami el­halásra és vérzésre utal, és sok esetben a tumor teljes visszafejlődését eredményezi. A fenti meglepő vérzéses elhalást - amely bizonyos kísérletes tumorok esetén Gram-negatív baktériumokkal vagy azok sejtfalából származó lipopoliszacharid természetű endotoxinokkal idézhető elő - már régóta a fentebb említett klinikai megfigyelések kísérleti megfelelőjének tekintik. A Sloan-Kettering Intézetben végzett kutatások azon­ban arra utalnak, hogy a bakteriális stimulálás hatására egy - feltehetően makrofág eredetű - anyag válik sza­baddá, amely közvetlenül vagy közvetve maga felelős a tumorölő hatásért. Bizonyíték erre az a kísérlet, amely­ben kimutatták, hogy a BCG-vel fertőzött, endotoxinnel injektált egerek széruma vérzéses nekrózist okoz transzplantált Meth A szarkóma sejteken és más tumo­rokon. Ugyanakkor a BCG-vel fertőzött egerek, vagy az endotoxinnal kezelt fertőzetlen egerek széruma hatásta­lan. Az endotoxin önmagában a legtöbb tumorsejtre nézve nem toxikus, in vitro kísérletekben. A hatásos szérum-komponenst nevezik tumor nekrózis faktornak (továbbiakban TNF-nek). A TNF aktivitást nem lehet a maradék endotoxinnak tulajdonítani, amelyet az endotoxin-maradék meghatá­rozására alkalmas pirogén hatás, Limulus teszt és kémiai analízis segítségével mértünk. A TNF - eltérően az en­­dotoxintól - in vitro közvetlenül toxikus bizonyos tu­morsejtekre; a normális eredetű, tenyésztett sejtek nem károsodnak [Lloyd, J. Old: New Developments in Can­cer Therapy, MSKCC Clinical Bulletin 6, 118 (1976); E. A. Carswell és munkatársai: Proc. Nat. Acad. Sei. USA 72, 3666-70 (1975)]. Egyéb rágcsálók - például patkányok és nyulak - is termelnek TNF-et, BCG- és endotoxin kezelés hatására. A TNF-et először elsődle­gesen BCG-vel (Bacillus Calmette Guérin) indukált, majd 2-3 hét múlva E. coliból származó endotoxinnal provokált egerek szérumában találták meg. önmagában sem a BCG, vagy annak alább ismertetett megfelelői, sem az endotoxin hatására nem jelenik meg TNF az egérszérumban, mind a kettőnek jelenlétére szükség van. A BCG helyett a retikuloendoteliális rendszerben a BCG-hez hasonlóan erős makrofág vagy egyéb cellulá­­ris elem szaporodást kiváltó Corynebacterium granulo­­summal, Corynebacterium Parvummal, maláriával vagy Zymosan-nal (élesztő sejtfal) is indukálhatjuk a TNF felszabadulást egérben. Ezek a BCG megfelelői. A BCG és endotoxin kezelés utáni szérum a szokásostól eltérő annyiban, hogy nem alvad meg teljesen. Egérben a TNF optimális termelését és annak vizsgá­latát az alábbiak szerint végezzük: a) BCG: 2 x 107 élő BCG-sejtet tartalmazó inokulum­­mal érjük el a retikuloendoteliális rendszer (RÉS) maximális stimulálását és a szövetszaporodást b) endotoxin: 14-21 nap múlva, mikor a BCG-vel ki­váltott RES-stimulálás a legnagyobb, 0,25-25 |ig endotoxint (E. coliból származó lipopoliszacharidot) adunk az egereknek, a legnagyobb TNF-szint a leg­nagyobb dózissal érhető el. c) TNF kinyerése: az optimális időpont 2 órával az endotoxin kezelés után van (későbbi időpontok ke­­vésbbé jók a sokk által kiváltott keringési elégtelen­ség miatt) d) TNF vizsgálata: 1. In vivo A TNF-pozitív egérszérum nekrotizáló hatását (BALB/c x C57 BL/ö^ hibridbe transzplantált BALB/c Meth A ascites sarcomán vizsgáljuk, a kö­vetkezők szerint. Hét nappal a tumor szubkután transzplantálása után in vivo megvizsgáljuk a TNF- pozitív szérum hatását a transzplantátumra, a hatást vizuálisan értékeljük 24 órán át. Reakció először 3-4 óra elteltével észlelhető. 7 napos transzplantátumban a nekrotikus válaszreakció általában a beadott 0,1- 0,5 ml TNF-pozitív szérum térfogatának felel meg. A +++ erősségű reakció azt jelenti, hogy a tumor teljesen, vagy majdnem teljesen elpusztult, és a lát­szólag élő tumoros szövetből csak egy gyűrű marad vissza. A 6 napos transzplantátumok kevésbbé érzé­kenyek, az 5 naposok egyáltalán nem reagálnak. 2. In vitro A TNF-érzékeny L-M sejteket az American Type Culture Collection-lól származó klónozott egér L929 sejtekből nyertük. Az L-sejtek TNF-rezisztens sejt­vonalát úgy állítottuk elő, hogy a TNF-érzékeny L- sejteket többször átoltottuk TNF-et tartalmazó tápta­lajba. A TNF a TNF-érzékeny L-sejtekre [L(S)] cito­­toxikus hatást fejt ki, míg a TNF-rezisztens L-sejtek­­kel [L(R)] szemben nem citotoxikus. A vizsgálatot 24 lyukú Costar lemezen végezzük. A lyukakba 50 000 tripszinezett L-sejtet tartalmazó 0,5 ml Eagle-féle minimál táptalajt mérünk, majd 2-3 óra múlva a TNF-et sorozathígításban tartalmazó táp­talajból hozzámérünk 0,5 ml-t. 48 óra elteltével fázis­mikroszkópos vagy tripán-kék festék kizárásos érté­kelés segítségével meghatározzuk az 50%-os sejt­pusztulást okozó protein mennyiségét. Például egy standard sarzsra 1 egység részlegesen tisztított egér TNF 58 ng vagy 20 000 egység/mg specifikus aktivi­tású proteinnek felel meg. A fenti részlegesen tisztí­tott egér TNF nem tartalmaz IFN-t. A tisztítás előtti eredeti szérumban még van kevés interferon (IFN). A BCG helyett indukálószerként C. granulosumot, C. parvumot, maláriát vagy Zymosan-t (élesztő sejtfal) is használhatunk. Green és munkatársai [J. Nat. Cancer Inst. 59,1519 (1977)] szerint az egerekben az endoto­xinnal szembeni maximális hiperszenzitivitás a C. par­­vum injektálása után hat nappal érhető el. Ennek meg­felelően a fenti eljárás esetén az endotoxint 4 nappal a C. parvum beadása után adjuk az állatoknak. Az endo­toxin dózisa 0,25 |ig, de a TNF felszabadításának foko­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents