201576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás szénhidrogének eltávolítására szénhidrogénelegyekből
13 HU 201576 B 14 közötti különbség általában 30 °C vagy több. A szeparációs zóna hőmérsékletét általában 50-200 °C-kal az extrakciós zóna hőmérséklete alatt tartjuk, Így a szeparációs zóna hőmérséklete előnyösen 25-150 °C, még előnyösebben 25-100 °C, legelőnyösebben 25-70 °C. A szeparációs zóna hőmérsékletét részben az aromás szénhidrogénnek a kevert extrakciós oldószerben való oldhatóságától, a szeparációs zónában jelen lévő oldódásgátló anyag mennyiségétől és a kevert extrakciós oldószernek a szeparációs zóna hőmérsékletén adott viszkozitásától függően választjuk meg. A találmány szerinti eljárás extrakciós zónájaként, szeparációs zónájaként alkalmazott, illetve egyéb berendezései az ilyen célra szokásosan alkalmazott berendezések. Használhatunk például többlépcsős reciprok extrakciós oszlopot, amely több, egy függőleges tengelyre centrálisán erősített perforált lemezt tartalmaz, és a tengelyt egy motor oszcilláló mozgásban tartja; alkalmazhatunk szivattyúval működtetett, ülepítő zónát vagy szitatálcát tartalmazó oszlopot felfelé és lefelé haladó anyagáramlással. (Az ellenáramú rendszer az extrakciós oszlopokban általánosan alkalmazott.) A szeparációs zónában való elválasztási műveletet végezhetjük belső elemeket nem tartalmazó tartályban, de az elválasztás megkönnyítésére előnyösen olyan tartályt alkalmazunk, amelyben a tartállyal egybeépített elemek (.coalescing elements ') vagy bordák vannak. A szeparációs zónában előnyösen porózus anyagból álló, mélységgel bíró (.depth-type") beépített elem van (rostos ágyú beépített elem). A szeparációs zónában a fázisok szétválasztásét a jelen lévő oldódásgátló anyag megkönnyíti. Amint azt az előzőekben ismertettük, az oldódásgétló anyagot előnyösen az extrakciós zóna elhagyása után adjuk az oldószeres fázishoz és hűtjük, még mielőtt az a szeparációs zónába jutna. A kívánt esetben alkalmazott hőcserélők, tartályok, oldószer-regenerálók, valamint a találmány következőkben ismertetésre kerülő különféle megvalósítási módjainál alkalmazott különféle extraktorok és ülepítóedények ugyancsak az iparban szokásosan alkalmazott tervezésű berendezések. Az alkalmazott extraktorok általában többlépcsős, ellenáramú extraktorok, de. bármely más típus is használható, amint azt az előzőekben említettük. A találmány szerinti eljárás aromás szénhidrogén összhozama általában 70-95 tömeg% vagy azt meghaladó a kiindulási anyag aromás szénhidrogén tartalmára vonatkoztatva, a nemaromás szénhidrogének hozama is ehhez hasonló. A később bemutatásra kerülő példák szerinti eljárás végrehajtásához 5,08 cm belső átmérőjű üvegcsőből készült, 5 liter belső térfogatú, egymástól 5,08 cm távolságra elhelyezett lengőmozgású tányérokat tartalmazó Karr extrakciós oszlopot alkalmazunk. A berendezés belsejében lévő valamennyi fém rész 316. sz. rozsdamentes acélból készül, kivéve a lengömozgású (reciprok) tányérokat, amelyek teflonosak. Szeparációs zónaként bordákkal ellátott vagy bordák nélküli vagy üveg szeparáló töltetet tartalmazó (LS-60 P típus, Selas Corporation of America), mélységgel bíró beépített elemmel ellátott tartályt alkalmazunk. Előnyösen rostos ágyú beépített elemet alkalmazunk. Az alkalmazott csővezeték általában mindenütt 316. sz. rozsdamentes acélból készült, 0,95 cm külső átmérőjű, 0,89 mm falvastagságú cső. Vízsztrippeló oszlopként 0,61 cm . 0,61 cm méretű rozsdamentes acélbevonatú fém töltettel ellátott 10,16 cm belső átmérőjű üvegdesztilléciós oszlopot alkalmazunk. A különböző fázisok olajtartalmát gázkromatográfiás eljárással határozzuk meg. Hewlett-Packard 5750 típusú, 3% OV-101-gyel nedvesített Chromosorb W töltetű, 2 mm . 1,83 m méretű oszlopot tartalmazó, lángionizációs detektorral ellátott gázkromatográfot alkalmazunk. Az egyes fázisok víztartalmát Karl-Fischer automata titrálóval (392 típus), automata büretta (395 Fisher Model) alkalmazásával határozzuk meg. A kiindulási anyag és a termékek viszkozitási indexét (VI) először az ASTM D2270- -75 módszerrel határoztuk meg. A viszkozitási index az olajtermék tisztaságának fokmérője, minél magasabb a viszkozitási index, annál tisztább az olaj (azaz annál kisebb az aromás anyagtartalma). Miután az ASTM D2270-75 módszerrel meghatározott viszkozitási indexet a 70 °C hőmérsékleten mért refrakciós indexszel korrelációba hoztuk, a kiindulási anyag és a termékek viszkozitási indexét a 70 °C-on mért refrakciós index értékéből határoztuk meg. A példákban a viszkozitási indexként megadott értékek a refrakciós index 70 °C-on való méréséből meghatározott értékek. A hozamokat (az összes betáplált anyag térfogatára vonatkoztatott térf.%-ban) a kiindulási anyag, a raffinátum és az extraktum termékek 70 °C-on mért refrakciós indexéből számítottuk; a példákban az így számított hozamokat adjuk meg. A hőmérsékletet és a nyomást szokásos detektálási módszerekkel mértük. A következőkben az ábrák magyarázatát ismertetjük. Az 1. ábrán bemutatott folyamatábrán a vegyes szénhidrogén kiindulási anyagot a 10 betáplálási helyen vezetjük be és a 12 vezetéken a közbeiktatott 14 szivattyú segitségével a 16, 18 és 20 hőcserélőkbe vezetjük, ahol a betáplált kiindulási anyagot az aromás anyagokban gazdag extraktummal és a raffinátummal való höcsere révén előmelegítjük. Ezután a kiindulási anyagot a 22 hőcserélőbe vezetjük, ahol az 54 vezetéken érkező gőzzel - amelyet az oldódásgátló anyagként alkalmazott víznek az oldószeres fázisból való ki-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
