201546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás omega-alkil-imino-tetrahidro-6H-1,3-tiazin-6-on-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 201546 B 2 3. példa 2-[4-(4-(2-pirimidinil)-l-piperazinil)-butil-imino]-tetrahidro-4,4-tetrametilén-6H-l j-tiazin-6-on (3) képletű vegyület 1- (etoxi-karbonil-metil)-ciklopentil-izotiocianát A 2. példában leírt módon járunk el és 15 g etil-3-amino- ciklopentil-ace tatot, 6,9 g széndiszulfidot és 9,52 g etil- kloroformátot használunk fel és így kívánt 1 -(etoxi-karbonil-metil)-ciklopentil-izotiocianátot kapunk, amelyet ledesztillálunk 102-107 °C 133,3 Pa-on és így 2,8 g termékhez jutunk. 2- [4-(4-(2-pirimidinil)-l-piperazinil)-butil-imino]-tetrahidro-4,4-tetrametilén-6H-l ,3-tiazin-6-on 1,4 g l-(etoxi-karbonil-metil)-ciklopentil-izotiocianát, 16,1 g 4-(2-pirimidinil)-l-piperazinil-butilamin és 10 ml metilén-klorid elegyét 2 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. Eztuán 0,1 g kálium-terc-butoxidot adunk az elegyhez és az egészet további egy óra hosszat keverjük és visszafolyatás közben melegítjük. Ezután az elegyet vízzel mossuk, a lehűtött metilén- kloridos oldatot szárazra pároljuk és a maradékot etil-acetátból átkristályosítjuk. Ilymódon 2 g 2-[4-(2-pirimidinil)-l-piperazinil)-butil-imino]-tetrahidro-4,4-tetrametilén-6H-l,3- tiazin-6-on vegyületet kapunk. Op.: 128-129 'C. 4. példa A szorongásgátló tulajdonságok in vitro meghatározása 5HTia kötődés útján Az 5-HTia jellemző helyek radioaktív kötődő atomcsoportjainak a tanulmányozását a következő módon végeztük. Normál érzékenységű Sprague-Dawley patkányagy homlok kéregállományát kimetszettük, utána cseppfolyós nitrogénben megfagyasztottuk és -20 °C-on tároltuk a szükséges ideig. Szöveteket vettünk ki 4-8 patkányból és ezeket a szöveteket 70 térfogat 50 mmólos, 7,7 pH-jú Trisz-HCl pufferben homogenizáltuk kinematikus Polytron segítségével (ülepedés 2/3-as legnagyobb sebességnél, 20 másodpercig). A homogenizált anyagot centrifugáltuk (36500 g, 10 perc), a pelletet ismét homogenizáltuk ugyanolyan mennyiségű pufferben és a folyamatot még kétszer megismételtük. A második és a harmadik centrifugálás között a homogenizált szövetet 37 °C-on 10 percig inkubáltuk. Az utoljára kapott pelletet ugyanolyan mennyiségű Trisz-pufferben szuszpendáltuk. A puffer 10 mól pargilint, 5,7 mmól CaCb-ot és 0,1 % aszkorbinsavat tartalmazott. Ezt a szuszpenziót 10 percig inkubáltuk 37 °C-on és utána jégen tároltuk a kötődési vizsgálatnál történő felhasználásig. 0,7 mól homogenizált szövetet, 0,1 ml radioaktív (kötött) atomot és 0,1 ml megfelelő töménységű vizsgálandó vegyületet pufferrel 1 ml-re egyenlítettük ki és az egészet 37 °C-on inkubáltuk 15 percig. Az inkubálást Whatman CF/B szűrőn való gyors szűréssel befejeztük és ezután 5-5 ml 50 mmólos, 7,0-es pH-jú Trisz-HCl pufferrel háromszor mostuk. A radioaktivitást ezt követően Aquasol-Z (NEN)-nel 45-50 százalékos hatásfokkal történő extrahálással mértük. Az 5-HTia jellemző helyek radioaktív atomkötését és koncentrációját [3H]-8-hidroxi-2-(di-n-propil-amino)tetralin, [3H]-8-OH-DPAT, ImM-nek találtuk. Lényegében a fenti módszer szerint jártunk el és az alábbi vegyületeket vizsgáltuk. Az eredményeket pIC50-ként az alábbi táblázatban foglaljuk össze (pICso a vizsgált vegyület azon koncentrációjának 10-es alapú logaritmusa, amely 50 %-ban gátolja a fajlagos kötődést). Vizsgált 5-HTia kötődési affinitás patkányagy vegyület kéregállomány esetén Buspiron 7,52 1. példa szerinti vegyület 8,55 2. példa szerinti vegyület 7,32 3. példa szerinti vegyület 6,78 5. példa A szorongásgátló hatás in vivo meghatározása Vogel et al., által a Psychopharmacologia 21, 1-7 (1971) irodalmi helyen leírt módszer szerint jártunk el, amely abban áll, hogy szomjas fiatal patkányokat meghatározott időközökben sokkolnak megfelelő vizsgáló készülékben, amely víz nyalására alkalmas, és ezáltal olyan módszert alakítanak ki, amely az állatokat küzdelemre ösztökéli Vizsgálatunk során körülbelül 170 gram súlyú fiatal, kifejlett hím Sprague-Dawley patkányokat alkalmaztunk, amelyeket véletlenszerűen 5 csoportba osztottunk és kísérlet megkezdése előtt 48 órával elvontuk tőlük a vizet, táplálékot viszont kaptak az egész idő alatt a ketrecükben. Szubkután beadás után 30 perccel mindegyik állatot a készülékbe helyeztük és lehetővé tettük számunkra, hogy megtalálják az itatócsövet és 20-szor megnyalják azt a sokk alkalmazása előtt. A vizsgálati állat szabályozza a sokk tartalmát azzal, hogy eltávolítjuk az itatócsőtől. Az első sokk befejeződésekor minden 20 nyalás után sokkoltuk az állatokat. A nyalások számát, amely a sokkok számát is megmutatja egy 3 perces időtartam alatt, feljegyeztük minden állatnál és placeboval (hatóanyagot nem tartalmazó anyag), illetve megfelelő szorongásgátló szerrel kezelt állatokkal összehasonlítottuk. Az elfojtott nyalóreakciótól való „felszabadulás” például a nyalások számának a növekedése a kontrolihoz vizsonyítva, a szorongás gátló hatás mértéke. Lényegében a fenti módon jártunk el és az alábbi táblázatban megadott eredményeket kaptunk. A vizsgálatnál a 2. példa szerint előállított 2-[4-4-(2-pirimidinil)-l-piperazinil-butil-imino]- tetrahidro-4,4-dimetil-6H-l,3-tiazin-6-on vegyületet alkalmazunk. Vizsgált vegyület Adag (mg/kg) Nyalások száma 3 perces időtartam alatt* Kontroll-119±30 Diazepam 2. példa szerinti 0,75 247±36 vegyület 0,05 150128 0,25 223134 1,25 220127 * arányos a sokkok számával, amennyiben minden egyes sokkot 20 nyalással tekintünk egyenértékűnek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
