201521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás leukotrién-antagonista hatású benzil-tio- vagy benzil-szulfonil-származékok és ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 201521 B 2 A találmány tárgya eljárás az új (I) általános képletű benzil-tio- vagy benzil-szulfonil-származékok és eze­ket hatóanyagként tartalmazó vagy hisztamin Hí re­ceptor antagonista hatóanyaggal együtt tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. Az (I) általá­nos képletű vegyületek leukotrién antagonista hatá­súak. Az anafilaxist lassan kiváltó anyag (az angol „Slow Reacting Substance of Anaphylaxis” kifejezés alapján a továbbiakban SRS-A) igen hatásos hörgő­összehúzó anyag, amely elsősorban a hízósejtekből és a basophil sejtekből szabadul ki antigén hatására. Az SRS-A-t emberi asztma elsődleges közvetítőjének tartják. Az SRS-A a tüdőszövetekre gyakorolt kifeje­zett hatásán túlmenően a bőrben permeabilitás válto­zást okoz, és részese lehet akut bőrallergiás reakciók­nak is. Az SRS-A-t hatásosnak találták továbbá a ventrikuláris összehúzódás csökkentésében, és hiszta­min kardiovaszkuláris hatásának felerősítésében. A leukotriének természetes előfordulása és ezeknek az SRS-A-val való rokonságának felismerése felfokoz­ta az SRS-A és egyéb arachidonát-metabolitok iránti érdeklődést. Az egérből, patkányból, tengerimalacból és emberből származó SRS-A leukotrién-C4 (LTC4), leukotrién-D4 (LTD4) és leukotrién-Ei (LTE4) elegye­­ként jellemezhető, amely leukotriének szerkezetét az (1) képlet mutatja, amely képletben R” jelentése az egyes leukotriéneknek megfelelően a következő: LTC4 R” = (a) képletű csoport LTD4 R” = Cys-Gly LTE4 R” = Cys A leukotriének az arachidonsav metabilizmus lipoxigenáz útján képződött eikozanoidok egy csoport­ját képezik. Ezek a lipidszármazékok az LTA4-ből származnak és két típusba sorolhatók: 1. azok, ame­lyek szulfidopeptid oldalláncot tartalmaznak (LTC4, LTD4 és LTE4), és 2. azok, amelyek nem peptid­­jellegűek (LTB4). A leukotriének a természetben elő­forduló anyagok egy olyan körét ölelik fel, amelyek különféle gyulladásos és ischémiás rendellenességek kóroktanához képesek jelentősen hozzájárulni. Vizsgá­lataink középpontjában a leukotriének patofiziológiás szerepe áll. Amint azt a Left, A. M., Biochemical Pharmacolo­gy, 55, 2. 123-127 (1986) szakirodalmi helyen ösz­­szefoglalják, mind a peptid, mind a nem-peptid jellegű leukotriének mikrocirkulációs hatást gyakorolnak, elő­segítve a folyadék átjutását az erek legtöbb típusának kapilláris endoteliális membránján. Az LTB4 kemo­­taktikus hatású és hozzájárul a mozgó, meg nem kötött sejteknek a megkötéséhez és az endoteliális membrán­hoz való tapadásához. Az LTC4, az LTD4 és az LTE4 különféle típusú izmok stimulálásában részes. Az LTC4 és az LTD4 hörgőösszehúzó hatásúak, és az erek sima­­izomzatának hatásos stimulátorai. Érösszehúzó hatásuk megmutatkozik a tüdő, koronária, agyi, vese és bélfodri érhálózatra kifejtett hatásban. A leukotriének számos tüdőmegbetegedés részesei. A leukotriénekről tudott, hogy hörgőösszehúzó hatá­súak emberben. Az LTC4 és az LTD4 hatásos és szelektív perifériális légúti agonistának bizonyult, hatásosabb a hisztaminnál. [Lásd a Drazen. J. M. és mtsai. Proc. Nat'l. Acad. Sei. USA, 77. (7) 4354-4358 (1980) szakirodalmi helyen.] Az LTC4 és az LTD4 in vitro kísérletekben fokozta a nyálkakiválasztást ember légútjaiban. [Lásd a Marom, Z. et al., Am. Rev. Respir. Dis., 126, 449-451 (1982) szakirodalmi helyen.] A találmány szerint előállított leukotrién antagonisták hatásosak lehetnek allergiás és nem-al­lergiás eredetű hörgőasztma- és tüdő-anafilaxia kezelé­sében. Zakrzewski és munkatársai leukotriéneknek olyan szintű jelenlétét mutatták ki cisztás fibrózisban, kró­nikus bronchitisben és hörgőtágulatban szenvedő bete­gek köpetéből, amely valószínűen patofiziológiás hatá­sú [lásd Zakrzewski, J. T. et ah, Prostaglandins, 28. 5, 641 (1984)]. Ezeknek a betegségeknek a kezelése a leukotrién­­antagonisták további alkalmazási lehetőségét jelenti. Leukotriéneket azonosítottak olyan allergiás szemé­lyek orrváladékából, akik in vivo specifikus antigén hatásának tevődtek ki. A leukotriének szabaddá válása összefüggésben volt jellemző allergiás tünetekkel és szimptómákkal. [Lásd a Creticos, P. S. et ah, New England J. of Med., 310, 25, 1626-1629 (1984) szakirodalmi helyen]. Ez a tény azt a feltételezést támasztja alá, hogy az allergiás nátha kezelése ugyan­csak a leukotriének alkalmazásának egyik lehetséges területe. A leukotriének szerepét és egy adott leukotrién­­-antagonista fajlagosságát és szelektivitását vizsgálták felnőttkori légzési nehézség szindróma állatmodelljén Snapper és munkatársa [lásd a Snapper, J. R. és mtsai.. Abstracts of Int’l Conf. on Prostaglandins and Related Comp., Olaszország, Firenze, 1986. június, 495. oldal szakirodalmi helyen.] Felnőttkori légzési nehézség szindrómában szenvedő betegek tüdőödéma folyadéká­ban megnövekedett LTD4 koncentrációt mutattak ki. [Lásd a Matthay, M. és mtársai, J. Clin. Immunoi., 4, 479-483 (1981) szakirodalmi helyen.] Jelentősen meg­növekedett leukotrién szinteket észleltek tüdőödémá­ban szenvedő betegek ödéma folyadékában, szív-tüdő kerülő-összeköttetés (bypass) létesítése után. [Lásd a Swerdlow, B. N., és mtársai, Anesth. Analg., 65, 306- 308, (1986) szakirodalmi helyen.] Az LTC és LTD közvetlen szisztémás artériás hipotenzív hatással is bír, és érösszehúzó hatású, valamint megnöveli az erek per­­meabilitását. [Lásd Drazen és mtársai előzőekben idé­zett munkájában.] Ezek az összefüggések arra utalnak, hogy a leukotrién antagonisták használhatók felnőttkori légzési nehézség szindróma, tödőödéma és magas vér­nyomás esetén is. A leukotriének közvetlenül vagy közvetve szerepet játszanak számos más, nem a tüdővel kapcsolatos betegségben, például a szem, bőr, kardiovaszkuláris rendszer, vese megbetegedéseinél, traumánál, gyulla­dásoknál, karcinogének esetén és más területeken is. A leukotriének allergiás reakciókban betöltött köz­vetítő szerepének további bizonyítéka az, hogy kötő­hártyát provokáló tesztnek kitett személyek könny­folyadékából leukotriéneket azonosítottak, és allergén provokáló hatásával kiváltott allergiás bőrbetegségek és kötőhártya-nyálkahártya provokáció után bőr-hó­­lyag-folyadékból ugyancsak leukotriéneket azonosí­tottak [lásd a Bisgaard, H. és mtársai, Allergy, 40, 417-423 (1985) szakirodalmi helyen]. Leukotrién immunreaktivitás mutatkozott meg uveitiszben szen­vedő és attól mentes emberek vizes nedveiben is. A leukotriének koncentrációja elegendően magas volt ahhoz, hogy ezek a közvetítők jelentős módon hozzá­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents