201455. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatású növényi növekedést szabályozó készítmények

HU 201455 B domestica), a körtét (Pyrus communis), a meggyet (Prunus avium), a paradicsomot (Lycopersicon es­­culentum), a banánt és az ananászt (Ananas como­­sus). Képesek továbbá betakarítható levelek zöld színét megváltoztatni például a dohánynál (Nicoti­­ana tabacum), illetve visszazöldült citrusféléknél, például a narancsnál (Citrus sinensis) és a citrom­nál (Citrus limon). 7. A virágzás és a gyümölcsérés serkentése és virágbaborulás kiváltása Megfelelően alkalmazva a találmány szerinti ké­szítmények képesek a virágzást és a gyümölcsérést fokozni, illetve a virágbaborulást okozni számos haszonnövénynél, például a szójababnál (Glydne max.), babnál (Phaseolus vulgáris), tótbabnál (Pha­­seolus vulgaris), ciniánál (Zinnia elegáns), ana­násznál és a mangónál. 8. A virágzás és a magfejlődés gátlása Alkalmasan alkalmazva a találmány szerinti ké­szítmények gátolhatják a virágzást és/vagy meggá­tolhatják a magfejlődést például a Sorghum hale­­pense gyomnövény esetében. 9. Megdőlés megelőzése A találmány szerinti készítmények merevséget okoznak természetes jellemzőik folytán megdőlés­re hajlamos növények esetében. Ez a hatás megfi­gyelhető sokféle növényfajtánál, így például a búzá­nál (Triticum aestivum), árpánál (Hordeum vulga­re) és a borsónál (Pisum sativum). 10. a Magcsírázás serkentése és a nyugalmi álla­pot megszakítása A találmány szerinti készítmények például salá­tamagvak csírázását serkenthetik, illetve gumósok, például vetőburgonya nyugalmi állapotát megszűn­tethetik. 11. Fagykárosodással szembeni ellenállóképes­ség fokozása A találmány szerinti készítmények számos nö­vényfélénél, például limababnál (Phaseolus limen­­sis) biztosíthatják a fenti hatást. 12. Hormon- vagy epinasztia-hatások A találmány szerinti készítmények a fenti hatást számos növényfélénél, különösen a paradicsomnál (Lycopersicon esculentum) kiválthatják. 13. Más növekedésszabályozókkal való kölcsön­hatások A találmány szerinti készítmények termé­szetesen felhasználhatók más ismert növényi növe­kedést szabályozó anyagokkal, például maleinsav­­hidraziddal , N- (dimetil-amino) -szukcinaminsav­­val, giberelinsawal és naftalin-ecetsawal. Ezek az interakciók szinergista vagy antagonista jellegűek lehetnek. 14. Herbicid hatóanyagokkal való interakció Bár a találmány szerinti készítményeknek lénye­gében önmagukban nincsen fitotoxikus aktivitásuk, felhasználhatók növényi növekedést szabályozó ké­szítményekként herbicid hatóanyagokkal kombiná­cióban, például amino-triazo-származékokkal kombinációban a Sorghum halepense irtására. 15. Betegségekkel szembeni ellenálóképesség A betegségekkel szembeni ellenálóképesség azt jelenti, hogy a növényi szövetek ellenállóképesek a növényi patogénekkel szemben, azáltal, hogy a ta­lálmány szerinti készítmények a szövetekben az en­7 zim folyamatokat kedvezően befolyásolják. A találmány szerinti készítményekben az etilén hatást vagy etilén típusú hatást kiváltó ágens, azaz (i) ágens és a malonsav-származék, azaz a (ii) ve­gyüld egymáshoz viszonyított mennyisége olyan, hogy az így kapott készítmény növényi növekedést szabályozó hatása szinergetikus módon nagyobb, mint az egyes komponensek külön-külön kifejtett növényi növekedést szabályozó hatásának összege. Az (i) ágens és a (ii) vegyidet mennyisége széles határok között változhat a konkrét esetben alkal­mazott ágens és vegyidet jellegétől, a konkrét eset­ben kezelni kívánt haszonnövénytől, a konkrét eset­ben elérni kívánt növényi növekedés szabályozó hatástól, továbbá a környezeti és klimatikus viszo­nyoktól függően. A (i) ágensnek a (ii) vegyületre vonatkoztatott tömegaránya mindazonáltal 0,1:1000 és 1000:0,1 arányértékek között mozoghat. Előnyösen a (i) ágensnek a (ii) vegyületre vonat­koztatott tömegaránya 1:1 és 1:5 arányértékek kö­zötti. A találmány szerinti készítményben a ható­anyag összmennyiséget előnyösen úgy választjuk meg, hogy az ne legyen fitotoxikus a kezelendő növényre. A találmány szerinti növényi növekedést szabá­lyozó készítményeket szokásos keverési módsze­rekkel állíthatjuk elő, illetve szakember számára jól ismert módon használhatjuk fel a gyakorlatban. A találmány értelmében végezhetünk kombinált al­kalmazást (példáid tankkeverék formájában) vagy egymást követő alkalmazást. Az utóbbi esetben azonban általában a (ii) ve­­gyületet a (i) ágenst megelőzően juttatjuk ki abból a célból, hogy a szinergista növényi növekedést sza­bályozó hatást érjünk el. A találmány szerinti ké­szítmények az említett hatóanyagokon kívül rend­szerint hordozóanyagot és/vagy hígítóanyagot tar­talmaznak. Ezek a hordozó- és hígítóanyagok folyé­kony vagy szdárd halmazádapotúak lehetnek. A következőkben a hatóanyag alatt a (i) ágens és a (ii) vegyidet kombinációját értjük. A célszerűen alkalmazható, folyékony halmazál­lapotú hígító- vagy hordozóanyagokra megemlít­hetjük például a vizet, kőolajpárlatokat és más fo­lyékony hordozóanyagokat, adott esetben felület­aktív anyagokkal együtt. Folyékony koncentrátu­­mok állíthatók elő például úgy, hogy a találmány szerinti hatóanyagokat feloldjuk egy nem fitotoxi­kus oldószerben, például acetonban, xilolban, nit­­ro-benzolban, ciklohexanonban vagy dimetü-for­­maraidban és a hatóanyagokat diszpergáljuk vízben megfelelő felületaktív emulgeáló- és diszpergáló­­szerekkel. A diszpergáló- és emulgeálószerek, illetve mennyiségeik megválasztását a készítmény típusá­tól, illetve az ágensnek a hatóanyag diszpergálása vonatkozásában kifejtett képességétől függően vá­lasztjuk meg. Általában célszerű a lehető legkisebb mennyiségű ágenst használni, hogy a készítmény kijuttatása után az eső ne legyen képes a hatóanya­got újra emulgeálni és a növényről lemosni. Disz­pergáló- és emulgeáló szerként használhatunk ne­mionos, anionos vagy kationos anyagokat, így pél­dául alkdén-oxidok fenollal és szerves savakkal al­kotott kondenzációs termékeit, alkd-aril-szulfoná-8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents