201455. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatású növényi növekedést szabályozó készítmények
HU 201455 B domestica), a körtét (Pyrus communis), a meggyet (Prunus avium), a paradicsomot (Lycopersicon esculentum), a banánt és az ananászt (Ananas comosus). Képesek továbbá betakarítható levelek zöld színét megváltoztatni például a dohánynál (Nicotiana tabacum), illetve visszazöldült citrusféléknél, például a narancsnál (Citrus sinensis) és a citromnál (Citrus limon). 7. A virágzás és a gyümölcsérés serkentése és virágbaborulás kiváltása Megfelelően alkalmazva a találmány szerinti készítmények képesek a virágzást és a gyümölcsérést fokozni, illetve a virágbaborulást okozni számos haszonnövénynél, például a szójababnál (Glydne max.), babnál (Phaseolus vulgáris), tótbabnál (Phaseolus vulgaris), ciniánál (Zinnia elegáns), ananásznál és a mangónál. 8. A virágzás és a magfejlődés gátlása Alkalmasan alkalmazva a találmány szerinti készítmények gátolhatják a virágzást és/vagy meggátolhatják a magfejlődést például a Sorghum halepense gyomnövény esetében. 9. Megdőlés megelőzése A találmány szerinti készítmények merevséget okoznak természetes jellemzőik folytán megdőlésre hajlamos növények esetében. Ez a hatás megfigyelhető sokféle növényfajtánál, így például a búzánál (Triticum aestivum), árpánál (Hordeum vulgare) és a borsónál (Pisum sativum). 10. a Magcsírázás serkentése és a nyugalmi állapot megszakítása A találmány szerinti készítmények például salátamagvak csírázását serkenthetik, illetve gumósok, például vetőburgonya nyugalmi állapotát megszűntethetik. 11. Fagykárosodással szembeni ellenállóképesség fokozása A találmány szerinti készítmények számos növényfélénél, például limababnál (Phaseolus limensis) biztosíthatják a fenti hatást. 12. Hormon- vagy epinasztia-hatások A találmány szerinti készítmények a fenti hatást számos növényfélénél, különösen a paradicsomnál (Lycopersicon esculentum) kiválthatják. 13. Más növekedésszabályozókkal való kölcsönhatások A találmány szerinti készítmények természetesen felhasználhatók más ismert növényi növekedést szabályozó anyagokkal, például maleinsavhidraziddal , N- (dimetil-amino) -szukcinaminsavval, giberelinsawal és naftalin-ecetsawal. Ezek az interakciók szinergista vagy antagonista jellegűek lehetnek. 14. Herbicid hatóanyagokkal való interakció Bár a találmány szerinti készítményeknek lényegében önmagukban nincsen fitotoxikus aktivitásuk, felhasználhatók növényi növekedést szabályozó készítményekként herbicid hatóanyagokkal kombinációban, például amino-triazo-származékokkal kombinációban a Sorghum halepense irtására. 15. Betegségekkel szembeni ellenálóképesség A betegségekkel szembeni ellenálóképesség azt jelenti, hogy a növényi szövetek ellenállóképesek a növényi patogénekkel szemben, azáltal, hogy a találmány szerinti készítmények a szövetekben az en7 zim folyamatokat kedvezően befolyásolják. A találmány szerinti készítményekben az etilén hatást vagy etilén típusú hatást kiváltó ágens, azaz (i) ágens és a malonsav-származék, azaz a (ii) vegyüld egymáshoz viszonyított mennyisége olyan, hogy az így kapott készítmény növényi növekedést szabályozó hatása szinergetikus módon nagyobb, mint az egyes komponensek külön-külön kifejtett növényi növekedést szabályozó hatásának összege. Az (i) ágens és a (ii) vegyidet mennyisége széles határok között változhat a konkrét esetben alkalmazott ágens és vegyidet jellegétől, a konkrét esetben kezelni kívánt haszonnövénytől, a konkrét esetben elérni kívánt növényi növekedés szabályozó hatástól, továbbá a környezeti és klimatikus viszonyoktól függően. A (i) ágensnek a (ii) vegyületre vonatkoztatott tömegaránya mindazonáltal 0,1:1000 és 1000:0,1 arányértékek között mozoghat. Előnyösen a (i) ágensnek a (ii) vegyületre vonatkoztatott tömegaránya 1:1 és 1:5 arányértékek közötti. A találmány szerinti készítményben a hatóanyag összmennyiséget előnyösen úgy választjuk meg, hogy az ne legyen fitotoxikus a kezelendő növényre. A találmány szerinti növényi növekedést szabályozó készítményeket szokásos keverési módszerekkel állíthatjuk elő, illetve szakember számára jól ismert módon használhatjuk fel a gyakorlatban. A találmány értelmében végezhetünk kombinált alkalmazást (példáid tankkeverék formájában) vagy egymást követő alkalmazást. Az utóbbi esetben azonban általában a (ii) vegyületet a (i) ágenst megelőzően juttatjuk ki abból a célból, hogy a szinergista növényi növekedést szabályozó hatást érjünk el. A találmány szerinti készítmények az említett hatóanyagokon kívül rendszerint hordozóanyagot és/vagy hígítóanyagot tartalmaznak. Ezek a hordozó- és hígítóanyagok folyékony vagy szdárd halmazádapotúak lehetnek. A következőkben a hatóanyag alatt a (i) ágens és a (ii) vegyidet kombinációját értjük. A célszerűen alkalmazható, folyékony halmazállapotú hígító- vagy hordozóanyagokra megemlíthetjük például a vizet, kőolajpárlatokat és más folyékony hordozóanyagokat, adott esetben felületaktív anyagokkal együtt. Folyékony koncentrátumok állíthatók elő például úgy, hogy a találmány szerinti hatóanyagokat feloldjuk egy nem fitotoxikus oldószerben, például acetonban, xilolban, nitro-benzolban, ciklohexanonban vagy dimetü-formaraidban és a hatóanyagokat diszpergáljuk vízben megfelelő felületaktív emulgeáló- és diszpergálószerekkel. A diszpergáló- és emulgeálószerek, illetve mennyiségeik megválasztását a készítmény típusától, illetve az ágensnek a hatóanyag diszpergálása vonatkozásában kifejtett képességétől függően választjuk meg. Általában célszerű a lehető legkisebb mennyiségű ágenst használni, hogy a készítmény kijuttatása után az eső ne legyen képes a hatóanyagot újra emulgeálni és a növényről lemosni. Diszpergáló- és emulgeáló szerként használhatunk nemionos, anionos vagy kationos anyagokat, így például alkdén-oxidok fenollal és szerves savakkal alkotott kondenzációs termékeit, alkd-aril-szulfoná-8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
